A Zygnematophyceae (más néven Conjugatophyceae) a Streptophyta zöldmoszatainak parafiletikus Charophyta csoportjának osztálya több mint 4000 ismert fajjal. A Zygnematophyceae az Embryophyta (embriós növények) testvércsoportja.
A Zygnematophyceae gyakori tagjai például a Spirogyra, a Mougeotia fonalas algák, valamint a kis, szimmetrikus és összetett sejtekből álló Desmida.
Morfológia A Zygnematophyceae szerveződése egyszerű, a csoport feltehetően másodlagosan vesztette el morfológiai összetettségét. Legbazálisabb tagjai egysejtűek, de legalább 5-ször fejlődtek ki fonalas fajai, és néhány faj kolóniákat alkot. Minden sejt egy sejtmaggal rendelkezik.
A Zygnematophyceae kloroplasztiszai nagyok, általában axiálisak, de néha parietálisak, és egy vagy több pirenoid van bennük. Egy sejtben 1 vagy több kloroplasztisz lehet jelen. Lehetnek csillag (a Zygnema esetén), szalag (a Spyrogyra esetén) alakúak vagy kidolgozottan lebenyesek és tagoltak. Egyes taxonok, különösen a Mougeotia esetén a kloroplasztisz az eltérő fényre válaszolva mozoghat.
A sejtfalak háromrétegűek, külső rétegük nyálkából, elsődleges faluk mikrofibrillumokból, belső rétegük cellulózból áll. Egyes fajok elsődleges falukat lebontják, és csak a belső réteget tartják meg. A sejtfal számos csíkkal, granulummal vagy tüskével rendelkezhet. A Desmidiales sejtfalai pórusosak, lehetővé téve a nyálka kibocsátását a védekezéshez.
Az osztály számos tagja tartalmaz a szárazság ellen védő géneket, melyek feltehetően a baktériumoktól kerültek át horizontális géntranszferrel, és csak növényekben, a Zygnematophyceaeben és baktériumokban találták. Ezek segíthették a növények szárazföldi élethez való alkalmazkodását.
A „zselés gombócra” hasonlító egysejtű szubaeriális Spirogloea muscicola fajt Kölnhöz közeli sziklán való 2006-os újbóli felfedezésekor új alosztályba, a Spirogloeophycidaebe sorolták, miután először Franciaországban fedezték fel 1845-ben.Ancient plants learned to survive on land by stealing other species' DNA
Szaporodás A Zygnematophyceae ivarosan és ivartalanul is képes szaporodni. Az ivartalan szaporodás fragmentálódással, osztódással, akinéta-létrehozással vagy partenospórákkal történik.
Az ivaros szaporodás konjugációval történik a Zygnematophyceaeben. A gamétáknak nincsenek ostoraik és centriólumaik, ez alapján ezek nem másodlagosan tűntek el. Ez a Zygnematophyceaet a vörösmoszatok kivételével minden algacsoporttól elkülöníti. Az ivarsejtek kevéssé térnek el a vegetatív sejtektől.
A konjugáció során az ellentétes ivarú sejtek vagy fonalak párba állnak, és csövek jelennek meg az egyes sejtek közt. A hímivarsejtek amőboiddá válnak, és a nőstényen át haladnak, vagy mindkét sejt összekötő csőbe kerül. A sejtek zigótává egyesülnek, mely meiózis után további sejteket vagy fonalakat alkot. A szárazföldi növényekhez hasonlóan csak a nőstény kloroplasztiszai jelennek meg az utódban. A hímivarsejt kloroplasztiszának DNS-ét szelektíven bontja az Ezy-1. Taxonómia A Zygnematophyceae monofiletikus. Eredetileg 2 rend volt benne, a Zygnematales és a Desmidiales. Azonban a Zygnematalesről kiderült, hogy a Desmidialeshez képest parafiletikus, így felbontották. 2023-ban 5 rendje és 2 alosztálya ismert, a Spirogloeales a Spirogloeophycidaeben és a Serritaeniales, a Zygnematales, a Spirogyrales és a Desmidiales a Zygnematophycidaeben van:
Classis: Zygnematophyceae Subclassis: Spirogloeophycidae Melkonian, Gontcharov & Marin 2019 Ordo: Spirogloeales Melkonian, Gontcharov & Marin 2019 Familia: Spirogloeaceae Melkonian, Gontcharov & Marin 2019 Subclassis: Zygnematophycidae Melkonian, Gontcharov & Marin 2019 Ordo: Serritaeniales Hess & de Vries 2022 Familia: Serritaeniaceae Hess & de Vries 2022 Ordo: Zygnematales Borge & Pascher 1931 Familia: Zygnemataceae (Meneghini) Kützing 1843 Familia: Mesotaeniaceae Oltmans 1904 (paraphyletic) Ordo: Spirogyrales Hess & de Vries 2022 Familia: Spirogyraceae Palla 1894 Ordo: Desmidiales Krieger 1933 Familia: Gonatozygaceae Fritsch 1927 Familia: Closteriaceae Bessey 1907 ex Pritchard 1852 Familia: Peniaceae Haeckel 1894 Familia: Desmidiaceae Kützing 1833b ex Ralfs 1845
Filogenetika A Zygnematophyceae családjainak filgoenetikája alább látható:
Élőhely A Zygnematophyceae tagjai a legtöbb édesvízi élőhelyen gyakoriak, különösen a fonalas nemzetségek, például a Spirogyra és a Mougeotia. Egyes Spirogyra-fajok a zavart élőhelyeket tolerálják. Ezzel szemben a Desmidiales tagjai gyakran a mocsarakat, a tavakat és a lápokat kedvelik. Fosszíliák A Zygnematophyceae vegetatív sejtjei sérülékenyek és általában nem őrződnek meg, de zigospóráik ellenállnak a bomlásnak és fosszilizálódhatnak. Legkésőbb a késő devonban megjelentek tagjaik, és a karbon kor előtt minden fő csoportja elvált. A zigospóra-fosszíliák a melegedő éghajlat és a sekély, stagnáló mezotróf élőhelyek jelei. Genomok A Zygnematophyceae tagjairól közzétett első genomok a Mesotaenium endlicherianumé és a Spirogloea muscicoláé. Ezután genomokat közöltek a Penium margaritaceumról, a Zygnema spp.-ról és a Closterium peracerosum-strigosum-littorale komplexről. Ezenkívül a Mesotaenium endlicherianum génmodelljei frissültek. Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Archaeplastida Kategória:A 20. században leírt osztályok