Szombathely (németül: Steinamanger, latinul: Savaria vagy Sabaria, szlovénül: Sombotel, vendül: Somboteo, horvátul: Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban. Vas vármegye, a Szombathelyi egyházmegye és a Szombathelyi járás székhelye. Magyarország legrégibb városa, amely colonia – azaz városi rangját, még alapítójától, Claudius római császártól kapta, elsőként Pannoniában; a „nyugat királynőjének” is nevezik. Az ország tizedik, a Dunántúl negyedik és a Nyugat-Dunántúl második legnépesebb települése, a harmadik legsűrűbben lakott megyeszékhely, az Alpokalja legnépesebb települése. Vas vármegye lakosságának több mint negyede él itt.

A város a Perint és Gyöngyös patakok partján épült fel, ókori elődje Savaria, Pannonia Prima római provincia fővárosa volt. Magyar városként 1578-ban nőtt meg regionális szerepe, amikor Vas vármegye székhelyévé vált, majd Mária Terézia 1777-ben püspöki székhellyé tette. A XIX. század második felében jelentős fejlődésen ment keresztül, a vasútépítéseknek köszönhetően a Nyugat-Dunántúl legfontosabb vasúti központjává vált, közlekedési jelentősége miatt népessége rohamos növekedésnek indult, illetve a város arculatát a mai napig meghatározó eklektikus és szecessziós épületek is ekkor épültek.

Gazdasági szempontból Szombathely regionális központ, ahol az ipar, különösen a gépipar és az elektronikai ipar, valamint a szolgáltató szektor játszik fontos szerepet. Emellett az oktatás is jelentős, több középiskola és felsőoktatási képzés működik a városban. Kulturális élete kiemelkedő, legismertebb rendezvénye a Savaria Történelmi Karnevál, amely a római kori hagyományokat idézi meg, és évente sok látogatót vonz. A város gazdag történelmi örökséggel rendelkezik, számos múzeummal, műemlékkel és kulturális intézménnyel.

Közlekedési szempontból Szombathely fontos csomópont: közúton és vasúton is jól megközelíthető, és közelsége miatt fontos kapcsolatot biztosít Ausztria felé. A város infrastruktúrája fejlett, ami hozzájárul gazdasági és turisztikai szerepének erősödéséhez.

Nevének eredete Nevét onnan kapta, hogy a városban szombati napokon tartották a hetivásárt.

Német neve, Steinamanger jelentése: kő a mezőn'. A város nyugati határa magyarul Kő néven is ismert volt, ami a földrengésben és a népvándorlás viharában elpusztult római Savaria romjaira utal.

A latin Savaria vagy Sabaria név a városon átfolyó Gyöngyös-patak ókori latin Sibaris nevéből származik, ami a patak német nevében (Zöbern) is fennmaradt. Eredete az indoeurópai seu (= nedv, vizes) szóra vezethető vissza.

Címere középre|128x128px A város címeréről az önkormányzat 8/1991 (V.23.) sz. rendelete szól. A város címere, mely egy 1734-ből származó polgári könyv kezdőlapján szerepel, a Gyöngyöskapu a fal egy részét és a kapu fölött álló kis tornyot ábrázolja. A torony egyik oldalán egy csillag, a másikon a félhold áll. Ezt a címer alkalmazták már a város által kiállított régi pergamen okmányokon is, mint függő pecsét, így például a megyei levéltárban őrzött, 17. században kiállított megyei házvásárlási okmányon.

Polgármesteri címer A 2016. évet – Szent Márton püspök születésének 1700. évfordulóját – Magyarország kormánya az 1170/2015. (III. 24.) Korm. határozatával Szent Márton Emlékévvé nyilvánította. Az ókori Savaria és a középkori Szombathely nem választhatók el egymástól jelképeikben sem. Együtt élték meg az évezredeket és évszázadokat. Ez a két összekapcsolódó történelmi tény tette indokolttá azt, hogy ezt a kapcsolatot vizuális síkon is megjelenítsük. Előzőek figyelembe vételével kezdeményeztük, hogy a város címere, a város zászlaja, pecsétje és a polgármesteri lánc mellett az Önkormányzat jelképei bővüljenek ki a polgármesteri címerrel és a Szent Márton zászlóval. Az új polgármesteri jelképen a város címere látható kibővítve Szent Márton alakjával, mintegy pajzstartóként körülölelve azt, egyesítve az ókort és a középkort. A Szent Márton zászló a Városháza homlokzatán, a Díszteremben, valamint a polgármester irodájában került elhelyezésre. A Szent Márton Emlékév alkalmából Önkormányzatunk 1-1 Szent Márton zászlót ajándékozott a Sarlós Boldogasszony Székesegyház, a Szent Márton Plébánia, valamint a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum részére. A polgármesteri címert Kamper László grafikusművész készítette. A polgármesteri címer kidolgozását szakértőként figyelemmel kísérte és segítette: Csáky Imre címertörténész, Balogh Péter, a Rumi Rajki Műpártoló Kör elnöke, Dr. Melega Miklós, a Vas Megyei Levéltár igazgatója, Bődi Lívia, a Szombathelyi Szépítő Egyesület elnöke, Tóth Csaba művészettörténész, Feiszt György történész és Marosfalvy Antal művész.bélyeg|220px|Szombathely polgármesteri címer Földrajz

Fekvése A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Tengerszint feletti magassága kb. 220 m. A város dombokra épült, mégsincs jelentős szintkülönbség a városon belül.

Éghajlata Szombathely sok éves átlagos havi középhőmérsékleteit tekintve kikövetkeztethető, hogy a leghidegebb hónap a január, míg a legmelegebb hónap a július. Az évi közepes hőingás 20,6 °C. A város átlagos évi csapadékösszege 590 milliméter, amely jellegzetes évi rendszert mutat, a nyári félév csapadékosabb, míg a téli félév szárazabb. A legkevesebb csapadék január-februárban hullik, a legcsapadékosabb hónapok, eddig több mint háromszor akkora összegekkel, a június és júliusi hónapok. Szombathelyen a napsütéses órák összege átlagosan 1850 óra egy évben, de ez az évenként nagy változékonyságot mutat. Megfigyelhető továbbá a napfénytartam jellegzetes éves menete, a nyári hónapokban van a maximuma, akkor havi 230-250 óra, míg a téli időszakban, a november-január hónapokban a minimuma mindössze havi 50 – 70 óra között mozog.

bélyeg|270px|A Belváros látképe a Városházáról

Népesség

Szombathely lakónépessége 2011. január 1-jén 78 884 fő volt, ami Vas megye össznépességének 30,7%-át tette ki. A város Vas vármegye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma átlagosan 809,1 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 19%, a 60 éven felülieké 25% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1111 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 71,4, a nőknél 79,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 5%-a, mintegy 3562 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és horvát nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

Szombathely népessége a város vasúti csomóponttá való válásával és a betelepülő iparral egyetemben indult gyors iramban növekedésnek. A szocializmus idején a város népességnövekedését a központi fejlesztések és a környező falvak népességének elszívása biztosította. A rendszerváltást követően a népesség drasztikusan csökkenni kezdett az országos mutatókkal egyetemben. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 85 617-en, azóta csak csökken a város népessége, egészen napjainkig. Ma már kevesebben laknak Szombathelyen, mint 1980-ban. A megyeszékhely nem tudott kellő számban és árban kertes, családi házas lakóterületeket kínálni, azért a kiköltözések nagy száma miatt a város lakossága fogyott, miközben a környező agglomerációs településeken jelentős népességnövekedés ment végbe: Vasszécseny, Táplánszentkereszt, Torony, Sé, Perenye, Gencsapáti, Balogunyom.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló szombathelyiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett az evangélikus és a református egyház szerepe is jelentős a városban.

Etnikai összetétel

Jelentős nemzetiségi csoportokhttp://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16 Nemzetiség Népesség (2011) Német 1574 Cigány 609 Horvát 441 Szlovén 130 Román 95

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 81 9207 fő volt, míg a válaszadók száma 79 717. Ebből 78 027 fő magyarnak, míg 303 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 638 fő német, 413 fő horvát és 107 fő szlovén etnikumnak vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 78 884 fő volt, ebből a válaszadók száma 69 034 fő volt, 65 472 fő magyarnak vallotta magát. Az adatokból az derül ki, hogy a magukat magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt a nemzetiségiek közül a németek (1574 fő) és a cigányok (609 fő) száma megkétszereződött Szombathelyen. A román (95 fő) nemzetiségűek száma megháromszorozódott. A magukat horvátoknak (441 fő) és szlovénoknak (130 fő) vallók száma kismértékben nőtt az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül Szombathelyen él a legtöbb magát németnek, románnak, orosznak és bolgárnak valló nemzetiségi.

Nemzetiségi eloszlás Időszak Egyéb/Nem válaszolt Összesen 2001 95,25% 0,78% 0,37% 0,5% 0,13% 0,04 2,93% 100% 2011 83% 2% 0,77% 0,56% 0,17% 0,12% 13,38% 100%

Vallási összetétel

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Szombathelyen a lakosság több mint fele (89,4%) kötődött valamelyik vallási felekezethez.http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (76,6%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 62 504, míg a görögkatolikusoké 233 fő volt. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg evangélikusok (2854 fő) és reformátusok (2224 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző volt az egész városi lakosságához képest (41 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 64 fő volt. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (10,2%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 6%-a vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Szombathelyen a lakosság több mint a fele (58,1%) kötődött valamelyik vallási felekezethez.http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/ A két népszámlálás között eltelt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez való tartozás jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (52,3%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 41 144 fő, míg a görögkatolikusok 119 fő volt. A városban népes protestáns közösségek is éltek, főleg evangélikusok (2136 fő) és reformátusok (1560 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző volt az egész városi lakosságához képest (22 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 39 fő volt.Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (32%), tíz év alatt megháromszorozódott a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 9,9%-a vallotta magát.

Története Római kor

210px|bélyegkép|jobb|Az Ízisz-szentély rekonstruált főépülete, amely a mai Magyarország legrégibb városi rangú településének emlékhelye