thumb|252px|right Lvivi terület (ukránul Львівська область [Lvivszka oblaszty], a köznapi szóhasználatban gyakran Львівщина [Lvivscsina]) közigazgatási egység Ukrajna nyugati részén, székhelye Lviv (Lemberg). Területe 21,8 ezer km², népessége 2,626 millió fő (2001-es népszámlálás). Legnagyobb része a történelmi Galícia területére esik, északi részén egy kis terület egykor Volhínia része volt. Nyugaton Lengyelországgal (a Kárpátaljai és Lublini vajdasággal), keleten az Ivano-frankivszki és a Ternopili területtel, északon a Volinyi területtel, délen Kárpátaljával határos.
Földrajz bélyegkép|jobbra|200px|Tájkép az Uzsoki-hágónál A terület déli része az Északkeleti-Kárpátok külső, erdős, flisvonulataihoz tartozik. A Kárpátok 1100–1200 m magas főgerince alkotja a határt Kárpátaljával, melyen az Uzsoki-hágó (889 m), és Vereckei-hágó (839 m) nyújt átkelési lehetőséget. A főgerinccel párhuzamosan húzódnak a Külső-Beszkidek vonulatai, melynek legérintetlenebb része, a Szkolei-Beszkidek, ahol nemzeti parkot is kialakítottak. Legmagasabb pontja a Kárpátalja és a Lviv terület határán fekvő Pokol-bérc (1408,3 m), második legmagasabb pontja az az Ivano-frankivszki terület határán fekvő Magura (1362 m).
A Lvivi terület központja és legsűrűbben lakott része a Dnyeszter medencéje (Prikarpattja), melyet a Lengyel-középhegységhez tartozó Roztocze (Розточчя [Roztoccsja], 390 m) és a Holohori (Kamula, 471 m) dombvonulata zár le északról. A hordalékkúpokkal feltöltött, enyhén hullámos medencében húzódik a szinte észrevehetetlen határ a Fekete-tenger és a Balti-tenger vízgyűjtője (a Sandomierzi-alföld) között. A terület északi része az erdőövezethez tartozó Kis-Polisszja (a Nyugati-Bug felső medencéje).
Déli része egészében a Dnyeszter vízgyűjtő területéhez tartozik, míg északi része a Nyugati-Bug és a Sztir vízrendszeréhez tartozik.
bélyegkép|jobbra|200px|A Dnyeszter Mikolajiv környékén
Éghajlata kontinentális. Az évi csapadékmennyiség a Kárpátok legmagasabb részein eléri a 900 mm-t, ez Lviv környékén 700 mm-re, északon 600-ra csökken. A vegetációs periódus 190–210 nap között változik. Lviv januári középhőmérséklete –4,1 °C, júliusi 18,3 °C. Területének 26%-át borítja erdő, a Kárpátokban főként bükkösök és tölgyesek, északon megjelennek a fenyvesek is.
Természetvédelem bélyegkép|jobbra|200px|Tájkép a Külső-Beszkidekben (Szambiri járás) A Lvivi területen 2 nemzeti park található: Javorivi Nemzeti Park Szkolei-Beszkidek Nemzeti Park
Egyéb védett természeti értékei: Bohdan Hmelnickij tölgyfája (Neznanyiv), Hurkalo-vízesés (Korcsin), Ivan Franko tölgyfája (Pidbuzs), Javirka-vízesés (Velika Voloszjanka), Obrosine botanikus kert, Sztradcs-barlang, Sztradcsi-erdő, Tronyih-szikla (Ponikva). Legjelentősebb vadrezervátuma Majdannál található, a Szkolei-Beszkidekben. bélyegkép|200px|Jellegzetes dombvidéki táj Kraszivnál (Sztriji járás)
Történelem A mai Lvivi terület teljes területe 1772–1918 között az Osztrák Birodalom (majd 1867 után az Osztrák–Magyar Monarchia) része volt. 1918-ban a kikiáltották a Nyugat-ukrán Népköztársaságot, de hamarosan elfoglalták a lengyelek. 1920–1939 között teljes területe Lengyelországhoz tartozott (a Lwówi, a Stanisławówi és a Tarnopóli vajdasághoz). 1939 szeptemberében az Ukrán SZSZK-hoz csatolták, majd 1939. december 4-én létrehozták a Lvovi és a Drogobicsi területet. Ekkor területe 11,1 ezer km² volt.
A lengyel lakosság nagy részét lakosságcsere formájában kitelepítették (lengyelországi ukránok érkeztek helyükre). Az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) harcosai egészen az 1950-es évek elejéig harcoltak a szovjethatalom ellen. 1959-ben alakult ki mai területe, amikor a Drohobicsi terület teljes egészét hozzácsatolták.
Lásd még: Galícia
Népesség A lakosság 59,7%-a él a városokban, ezzel a túlnyomórészt agrárjellegű Nyugat-Ukrajna legvárosodottabb részének számít. A korábban soknemzetiségű lakosság többsége ukrán nemzetiségű, Lviv az egyik legfontosabb ukrán kulturális központ. 2001-ben a lakosság 94,8%-a ukrán, 3,6%-a orosz, 0,7%-a lengyel, 0,2%-a zsidó nemzetiségű volt. Az orosz nyelvű lakosság (92,6 ezer fő) főként Lvivben (8,9%) és a nagyobb ipari központokban telepedett le, a Szovjetunió szétesése óta számuk felére csökkent (1959-ben még a lakosság 8,6%-át alkották . Lengyelek elsősorban a Szambir és Turka környékén élnek. Az egykor igen jelentős zsidó nemzetiség (mely 1939 előtt a kisvárosi lakosság többségét alkotta) nagy része elpusztult a német megszállás alatt, a megmaradottaknak is a többsége kivándorolt Izraelbe. A Beszkidek hegyei közt élő ruszin etnikai csoport a bojkók, akik népművészetükről híresek.
A Lvivi terület egyike Ukrajna legsűrűbben lakott vidékeinek (119 fő/km²), bár a Kárpátokban teljesen lakatlan területek is akadnak. Az agrárnépsűrűség főleg Lviv környékén és a Dnyeszter medencéjében magas, legalacsonyabb a Sztir-vidéken (30–40 fő/km²). A járások közül a Zolocsivi a legritkábban lakott (55 fő/km²).
Közigazgatás A Lvivi terület 2020-ig 20 járásra (rajon) és 9 járási jogú városra oszlott. 2020 óta 7 járása, 43 városa (miszto), 35 városi jellegű települése (szeliscse miszkoho tipu) és 1849 faluja van.
Járások 2020 előtt Brodi járás Buszki járás Drohobicsi járás Horodoki járás Javorivi járás Kamjanka-buzkai járás Lvivi járás Mikolajivi járás Mosztiszkai járás Peremisljani járás Pusztomiti járás Radehivi járás Szambiri járás Szkolei járás Szokali járás Sztarij Szambir-i járás Sztriji járás Turkai járás Zolocsivi járás Zsidacsivi járás Zsovkvai járás
Jelenleg (2020–) 400px|Az Lvivi terület térképe
Lengyelország Ivano-frankivszki terület Ternopiliterület Rivneiterület Kárpátalja Volinyi terület
Septickiji járás Javorivijárás Lvivi járás Zolocsivi járás Drohobicsijárás Sztrijijárás Szambirijárás NévSzékhelyNépesség (2022)Terület (km²)Népsűrűség (fő/km²)Septickiji járásSeptickij226 102 299975,39Drohobicsi járásDrohobics232 947 1494155,92Javorivi járásJavoriv177 662 237374,86Lvivi járásLviv1 141 119 4974229,42Szambiri járásSzambir221 896 324768,34Sztriji járásSztrij319 464 385382,92Zolocsivi járásZolocsiv158 943 288555,09
Legnagyobb városok bélyegkép|jobbra|200px|A Szkolei-Beszkidek vidéke a legritkábban lakott része a területnek bélyegkép|200px|Lvivi utcakép Zárójelben a népességszám a 2022-es becslés alapján (ezer fő).
Lviv (717 ) Drohobics (73,7 ) Septickij (64,3 ) Sztrij (59,4 ) Szambir (34,2 ) Boriszlav (32,5 ) Truszkavec (28,3 ) Novij Rozgyil (27,8 ) Zolocsiv (23,9 ) Brodi (23,1 ) Szokal (20,4 ) Sztebnik (20,2 )
Városok listája (Zárójelben az ukrán nyelvű elnevezés, dőlt betűvel a járási jogú városok) Belz (Белз) Bibrka (Бібрка) Boriszlav (Борислав) Brodi (Броди) Buszk (Буськ) Septickij (Шептицький) Dobromil (Добромиль) Drohobics (Дрогобич) Dubljani (Дубляни) Hiriv (Хирів) Hlinjani (Глиняни) Hodoriv (Ходорів) Horodok (Городок) Javoriv (Яворів) Kamjanka-Buzka (Кам’янка-Бузька) Komarno (Комарно) Lviv (Львів) Mikolajiv (Миколаїв) Morsin (Моршин) Mosztiszka (Мостиська) Novij Rozgyil (Новий Розділ) Novojavorivszke (Новояворівське) Peremisljani (Перемишляни) Pusztomiti (Пустомити) Radehiv (Радехів) Rava-Ruszka (Рава-Руська) Rudki (Рудки) Szambir (Самбір) Szkole (Сколе) Szokal (Сокаль) Szosznyivka (Соснівка) Sztarij Szambir (Старий Самбір) Sztebnik (Стебник) Sztrij (Стрий) Szudova Visnya (Судова Вишня) Truszkavec (Трускавець) Turka (Турка) Uhnyiv (Угнів) Veliki Moszti (Великі Мости) Vinniki (Винники) Zolocsiv (Золочів) Zsidacsiv (Жидачів) Zsovkva (Жовква)
Városi jellegű települések listája (Zárójelben az ukrán nyelvű elnevezés) Borinja (Бориня) Brjuhovicsi (Брюховичі) Dasava (Дашава) Dobrotvir (Добротвір) Dubljani (Szambiri járás) Hirnik (Гірник) Hnyizdicsiv (Гніздичів) Ivano-Frankove (Івано-Франкове) Krakovec (Краковець) Kraszne (Красне) Kulikiv (Куликів) Lopatin (Лопатин) Maheriv (Магерів) Medenicsi (Meденичі) Nemiriv (Немирів) Nizsankovicsi (Нижанковичі) Novi Sztriliscsa (Нові Стрілища) Novij Jaricsiv (Новий Яричів) Novij Kalinyiv (Новий Калинів) Oleszko (Олесько) Pidbuzs (Підбуж) Pidkaminy (Підкамінь) Pomorjani (Поморяни) Rozgyil (Розділ) Rudne (Рудне) Scsirec (Щирець) Sklo (Шкло) Szhidnicja (Сзідниця) Szlavszke (Славське) Sztara Szil (Стара Сіль) Velikij Ljubiny (Великій Любінь) Verhnye Szinyovidne (Верхнє Синьовидне) Zapityiv (Запитів) Zsuravno (Журавно) Zsvirka (Жвирка)
Gazdaság Bányászat bélyegkép|jobbra|200px|Kőolajbányászat Boriszlavban A Kárpátok lábánál levő medencékben már a 19. században megkezdődött a kőolajkitermelés, mely a századfordulóra világviszonylatban is számottevő volt (Boriszlav környékén volt a termelés központja). A készletek az 1940-es évekre lecsökkentek, bár a háború után egy ideig nőtt a kitermelés (új lelőhelyek feltárásával). Napjainkban már csak helyi jelentősége van (Boriszlav, Sztarij Szambir).
A földgázkitermelés 1929-ben lendült fel Dasava lelőhelyeinek feltárásával. Ma ezen kívül Rudkinál és a Zaluzsanszke lelőhelyen folyik kitermelés. Dasavát az 1950-es években földgázvezetékkel kötötték össze Kijevvel.
Országosan is számottevőek Rozgyil környékének kénlelőhelyei, de Javoriv és Nyemiriv környékén is folyik kénkitermelés. Rava-Ruszkánál grafitot, Boriszlavnál ozokeritot termelnek ki, Sztebnik kálisókészleteiről nevezetes. Septickij környékén, a Volhíniai-szénmedencében szénbányászat folyik. A Kárpátok híres ásványvízforrásai közül a Lvivi területre a truszkaveci és a morsini lelőhelyek esnek. Szhidnicja, Velikij Ljubiny és Boriszlav (Naftuszja) egyaránt híresek ásványvizeikről, Truszkavec országosan ismert gyógyfürdő.
Mezőgazdaság bélyegkép|jobbra|200px|Tájkép a terület északi részén, háttérben a dobrotviri hőerőművel Legfontosabb a szántóföldi mezőgazdálkodás. Már a szovjet időszakban is jelentős volt a háztáji gazdaságok részesedése a termelésből, a rendszerváltás után a legtöbb kolhozt és szovhozt megszüntették és a hagyományos kisméretű gazdaságok váltak ismét uralkodóvá. Jelentős a cukorrépa, az őszi búza és a kukorica termesztése. Burgonyát főként északi járásaiban termelnek. Az egész területen fontos a szarvasmarha- és a disznótartás, a hegyvidéken főként juhot és szarvasmarhát legeltetnek. Az erdőgazdálkodás a Kárpátokon kívül a Radehivi járásban is számottevő.
Ipar bélyegkép|jobbra|200px|A LAZ autóbuszgyár Lvivben a terület legnagyobb ipari üzeme A Lvivi területen 2 hőerőmű (Dobrotvir, Lviv) termel áramot. Fűtőanyagiparát Drohobics és Boriszlav kőolajfeldolgozása, Septickij széndúsítása képviseli. Áthalad területén (Brodi–Rozgyil–Sztrij vonalán) a Barátság kőolajvezeték. Három gázvezeték (Dasava–Kijev, Dasava–Kobrin, Lviv–Zaluzsanszke–Lengyelország).
Sokoldalú gépgyártással rendelkezik: Lvivben működik a volt Szovjetunió legnagyobb autóbuszgyára, a Lvivi Autóbuszgyár (LAZ). Drohobicsban és Boriszlavban vegyipari gépgyártás folyik. Vegyiparát több nagyüzem képviseli: Drohobicsban kőolajfinomító, Lvivben gyógyszergyár, Szokalban műszálgyár, Novij Rozgyilban foszfát-, Sztebnikben pedig káliműtrágyagyár üzemel. Lvivben a szovjet időszakban fejlett elektronikai ipart is telepítettek (televíziók, kisfeszültségű villamos műszerek gyártása, katonai célú elektronika).
Igen jelentős a bútorgyártás, mely főként a Kárpátok erdeinek faanyagát dolgozza fel (Dobromil, Szambir, Drohobics, Sztrij, Lviv, Ivano-Frankove), a faanyagipar központjai Brodi és Zolocsiv. Papírgyárak Zsidacsivban és Lvivben működnek. Az építőanyagipart Mikolajiv cementgyára képviseli.
Cukorgyárak üzemelnek Pavlivban (Radehiv mellett), Zolocsivban, Hodorivban és Szambirban. A húsipar központjai Lviv és Sztrij.
Közlekedés