Az expresszionista építészet egy rövid, 1910/1920-as években jelenlévő építészeti stílus volt Európában.

Története Az expresszionista építészet az 1910-es években jelent meg. Forrása a holland Hendrik Petrus Berlage (1856–1934) munkássága (pl. Amszterdami tőzsde, a hágai Oude Schveningsche Weg 42-44. ház). Az építész a középkori holland téglaépítészetből merített alkotásainál, és szorgalmazta a hazai előképek felhasználását a modern építészetben.Pevsner, i. m., 171. o. Mackintosh és Gaudi munkái is hathattak a kialakulásra.Pevsner, i. m., 171-172. o.

Bizonyos tekintetben a premodern építészet (1910-es évek) és a modern építészet (1920-as évektől) közé beékelődő, rövid ideig jelen lévő stílusként lehet rá tekinteni.Joedicke, i. m., 64. o.Pevsner, i. m., 218. o. Tulajdonképpeni fő jellemzője volt a korabeli síkművészetek jellegzetes megnyilvánulásainak átültetése háromdimenziós építészeti képződményekre. Elsősorban a színház-, mozi- és templomépítészetben találunk rá példákat.Joedicke, i. m., 65. o.

Hoeger Chileshausában az épület egy hajóorrot utánoz. Megfigyelhető emellett a lágy domborodás és az éles sarkok tudatos ellentéte. Az észak-német, román stílusú templomokra hasonlít téglaburkolatával, és 2800 egyforma ablakával.Bernhard, i. m., 83. o. Peder Klimt Grundtvig-templomának homlokzata egy túlméretezett templomi orgonához hasonlít. Az épület az expresszionista templomépítészet példája, amely a hagyományos dán stílusjegyeket ötvözi a modern, geometriai formákkal. Az 1800-as főre tervezett templom építéséhez 6 millió téglát használtak fel.Bernhard, i. m., 15. o. Erich Mendelsohn tengeralattjáró formájú Einstein-tornyát egyből megépülése után az expresszionista építészet szimbólumaként nevezték meg.Bernhard, i. m., 89. o.

Különleges expresszionista formanyelvet is használó alkotás volt a berlini Nagyszínház (:en:Großes Schauspielhaus). Az 1800-as évek végén épült egyszerű épületet Hans Poelzig 1918–1919-ben belül új hangulatúvá alakította át a mennyezetről lelógatott, cseppkőalakú függőkúpokkal. Az épületet az 1930-as években belül ismét átalakították. Ma már nem áll, 1988-ban elbontásra került.http://www.secretcitytravel.com/2016/friedrichstadt-palast-grosses-schauspielhaus-hans-poelzig-expressionist-theatre.shtml

A moziépítészetben tovább virágzott más építészeti ágaknál, mert a természetes és a mesterséges világítás különböző módjaival előszeretettel kísérletezett.

A 20. század második felében Bár az expresszionista építészet kifejezést elsősorban az 1910/1920-as ilyen stílusú épületeinek összességére értik, előfordul, hogy jóval később épült létesítményeken is ilyen jellegű jellemzőket találnak, például: Friedensreich Hundertwasser: Hundertwasser-ház, Bécs (1983–1986)https://www.clubhotelcortina.com/hu/leisure/hundertwasser-haz/

Magyarországon

Példák J. M. van der Mey: Hajózási-ház (Scheepvaarthuis), Amszterdam (1911–1916) Eigen Haard-lakótelep, Amszterdam (1915–1916)http://arc.sze.hu/eptortea/koraimod.htm Hans Poelzig: Nagyszínház (Großes Schauspielhaus), Berlin (1919)Pevsner, i. m., 210. o. Vladimir Tatlin: Internacionálé emlékműve (1920) – terv Walter Gropius: Elesettek emlékműve (Denkmal der Märzgefallenen), Weimar (1920) Erich Mendelsohn: Einstein-torony (Einsteinturm), Potsdam (1920–1921)Pevsner, i. m., 211. o. Erich Mendelsohn: Kalapgyár (Hutfabrik), Luckenwalde (1921–1923)https://www.verlassenes.de/en/hutfabrik Peder Klimt: Grundtvig-templom (Grundtvigs Kirke), Koppenhága (1921–1926) Otto Bartnings: Csillagtemplom (1922) – terv Le Corbusier: Hárommillió lakosú város (1922) – tervPevsner, i. m., 214. o. Fritz Hoeger: Chile-ház (Chileshaus), Hamburg (1922–1923) Wilhelm Kunz és Henrich Mangel: Víztorony, Bremerhaven-Wulsdorf (1927), i. m., I. kötet, 3. kiad. (2022), 98. o.https://index.hu/bcs/2018/03/27/art_deco_budapest_marko_utca_irodahaz/

Képtár

Jegyzetek

Források Jürgen Joedicke: Modern építészettörténet. A forma, a funkció és a szerkezet szintézise, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961 Nikolaus Pevsner: A modern formatervezés úttörői, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1977, Maximilian Bernhard: 1000 építészeti csoda. A világ leghatásosabb építményei, Alexandra Kiadó, Pécs, 2010,

További külső hivatkozások Erich Mendelsohn, az expresszionista építészet előfutára (fahrenheitmagazine.com, 2020. ápr. 21.)

Kategória:Építészet stílusok szerint