right|thumb|260px|Kocsonya költemény (Kocsonyafesztivál, Miskolc, Magyarország, 2008)
A kocsonya egy hagyományos, minden európai nép konyhájában fellelhető hideg étel, amely sajátos „kocsonyás” állagát a megdermedt, zselatint tartalmazó levének köszönheti.
Története A kocsonya készítésének az első írott receptje Franciaországban maradt fenn.Le Viandier de Taillevent szakácskönyve a Vatikáni Muzeumban Európa legrégebbi, Viandier című, Guillaume Tirel (Taillevent) nevéhez kapcsolódó, 1395-re datált receptkönyvében már szerepel a kocsonya receptje.
Elkészítése A házi sertés kevésbé nemes, zsíros, porcos, csontos részeit (fej, farok, bőrke, köröm) zöldségekkel, fűszerekkel abálják, azaz enyhén sós vízben -on főzik. A zselatin alapjául szolgáló kollagén eközben kioldódik a szaruképletekből. Elkészülte után hűlni hagyják, ülepítik vagy leszűrik, a húsokat tányérokba adagolják, zsírtalanított levét rámerik. Egyes tájegységeken ekkor adják hozzá a finomra pürésített főtt fejtett babot. Hideg helyre teszik, így kihűlés után zselésedik, megszilárdul. Hidegen fogyasztható. Borjúból, halból is készülhet.
A kocsonya a kultúrában thumb|Kocsonyakenyér a Miskolci Kocsonyafesztiválon – 2015 Az első, kocsonyával kapcsolatos magyar írásos emlék 1544-ből való. A miskolci közmondások közül országosan ismertté vált a „Pislog, mint a miskolci kocsonyában a béka”. Ennek eredete: még a hűtőgép feltalálása előtti időben, amikor a pincében tárolták a hűtést igénylő ételeket, vendégek tértek be Miskolc főutcáján a Három Rózsa vendéglőbe (maga az épület ma is látható, homlokzatán a három rózsa domborművével). A vendégek kocsonyát rendeltek, a vendéglősné meg lement érte a pincébe, a sötétben nem vette észre, hogy a hűlő kocsonyába beleugrott, és a zselésedő anyagban benne ragadt egy béka, és így tette le az ételt az asztalra a vendégek elé. A humoros történet hamar elterjedt, és vele a szólás is.
A 2000es évek óta egy újrafelfedezett szokás hódít teret számos magyar hagyomànytisztelő területen, hagyománytisztelő csoportok körében. A bab hozzáadása a kocsonyához (a dermedés fázisa előtt) nemcsak tápértéket növelő, hanem, a bab mint a jólét ősi magyar jelkèpe révén, szimbolikus jelentőséggel is bír ezeken a területeken.
Kocsonyával kapcsolatos rendezvények 2000 óta Miskolc minden év februárjában Kocsonyafesztivált rendez. Badacsonytördemicen rendszeres kocsonya-szépségversenyt tartanak vegetáriánus, halas és hagyományos kocsonya-kategóriákban.
Más népek kocsonyái Sulze, Sülze (német kocsonyák) Német és osztrák gasztronómiai különlegességek Sulze-nak, vagy gesulzt-nak, azaz „kocsonyásított”-nak nevezik ezen hideg ételkülönlegességeket.
Pihtija (szláv népek kocsonyái) Szerbek, horvátok, szlovének sem vetik meg a zselésített disznóságokat. Fűszerezésük az adott nép sajátos szokásait követi.
Студень (холодец) (orosz kocsonyák) Az orosz konyha kocsonyái, zselésített készítményei, melyekre nagy hatással volt a grúz és a moldvai konyhaművészet.
Œufs en gelée A franciák adták a „zselé” szót a kocsonyásított ételek állagára. Náluk is minden megtalálható a vidéki konyhákban, mi a malac füléből-farkából készül.
P'tcha Az askenáz zsidó konyha kocsonyája, mely zselésítő anyagnak főleg a csirke bőrét, csontját, lábát használja.
Koreai kocsonyák A koreai konyhában többféle kocsonyaszerű ételt is készítenek. Az egyik ilyen a csokphjon (족편) amely marhalábból, inakból és bőrből sűrű, kocsonyás állagúra főzött, formába öntött, majd kihűlés után felszeletelt étel. A muk (묵) különféle babfajtákból, makkból készült keményítőből, illetve hajdinából készített, kocsonyás állagú, zselészerű ételek neve.
Kapcsolódó szócikkek Miskolci kocsonyafesztivál
Jegyzetek
További információk Kocsonyareceptek a Wikikönyvekben Váncsa István: Makrobiotika, ÉS – 1985. november 29. Váncsa István: Az ízlelés episztemológiája – 14. elmélkedés; A kocsonyáról Kocsonya receptek Kocsonyaoldal, kocsonyareceptek A Magyar Szakácsok Köre III. kocsonya kiállításának és szendvics bemutatójának katalógusa; Bereczky László, Bp., 1934
Kategória:Magyar ételek Kategória:Húsok