A 2026-os magyarországi országgyűlési választás a rendszerváltás óta eltelt időszak tizedik általános parlamenti választása Magyarországon, amelyet 2026. április 12-én tartottak. Az ország 1990-es demokratikus átalakulása óta a legmagasabb részvételi aránnyal zárult. A választást a Magyar Péter által vezetett Tisztelet és Szabadság Párt nyerte meg, kétharmados többséget szerezve az országgyűlésben. A legtöbb szavazatot és mandátumot érte el, amelyet egy magyar politikai párt valaha is elnyert a szabad választáson.
A Fidesz az összes fővárosi kerületet, az összes megyeszékhelyt és a jelentősebb városokat elvesztette, a 106 egyéni választókerületből 96-ban győzött a TISZA.
A parlamentbe került három ellenzéki párt (Fidesz, KDNP, Mi Hazánk) jobboldalinak, míg az új kormánypárt (TISZA) centristának tekinti magát.
A választáson szintén elindult DK és MKKP nem érte el az 5%-os bejutási küszöböt, a többi párt pedig már korábban jelezte, hogy visszalépnek az indulástól a TISZA javára.
Választási rendszer
A választás időpontja A választásra Magyarország alaptörvénye szerint az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök tűzi ki, legalább 72 nappal a voksolás megrendezése előtt. A szavazás napja nem eshet nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra (pl. május 1-re), illetve azok előtti vagy azok utáni napokra sem, nem lehet húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap. A magyar választásokat vasárnapi napokon kell tartani.
A mindenkori országgyűlésnek megvan a lehetősége cikluson belül feloszlatnia önmagát és előrehozott választást kikényszerítenie. A legutóbbi választás óta első alkalommal Jakab Péter, a Nép Pártján elnöke kezdeményezte ezt 2022 novemberében, majd a 2024-es európai parlamenti választás kampányidőszakában Dobrev Klára, a DK–MSZP–Párbeszéd Szövetség listavezetője is kijelentette, hogy amennyiben a kormánypártok elvesztik többségüket június 9-én, úgy kezdeményezni fogják a következő parlamenti választás előrehozását, ez azonban végül nem valósult meg. 2024. december 31-én Kovács Gergely, az MKKP társelnöke arról írt, miszerint elgondolkodtak a Fideszben egy előrehozott választáson, azzal az indokkal, hogy a 2025-ös költségvetésbe a kormány betervezett 8,4 milliárd forintot országgyűlési választásra. A Kormányzati Tájékoztatási Központ másnap tagadta Kovács állítását. Még aznap, 2025. január 1-én újévi beszédében Magyar Péter, a legerősebb ellenzéki párt vezetője felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hozzák előre a választást. Két nappal később a DK kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását, amit március 4-én a fideszes többségű Igazságügyi Bizottság leszavazott.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a választást 2026. január 13-án tűzte ki április 12-re.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, akik levélben szavazhatnak, már március végén megkezdték a szavazást (az első levélszavazatok március 23-án érkeztek be), de az ő szavazataik beérkezésének is április 12. a határideje.
Azok a magyar állampolgárok, akiknek az állandó lakóhelye Magyarországon van, de a választás napján külföldön tartózkodnak, a külföldi magyar külképviseleteken szavazhattak. A külképviseleteken a szavazás időpontja országonként eltérő volt, az alábbiak szerint: Az amerikai kontinens országaiban az időeltolódás miatt a magyarországi szavazás előtt 1 nappal, április 11-én, helyi idő szerint 6:00 és 19:00 között lehetett szavazni.
Minden más külföldi magyar külképviseleten április 12-én, helyi idő szerint többnyire 6:00 és 19:00 között lehetett szavazni.
Ha sorban állnak a választópolgárok a szavazókörök előtt zárására meghirdetett időpont után, akkor a sorba a zárásra meghirdetett időpont után beálló választópolgárok még szavazhattak. A szavazókör zárására meghirdetett időponttól kezdve viszont már nem lehetett beállni a sorba.
A szavazás menete Azok a választópolgárok, akiknek van lakóhelyük Magyarországon, kizárólag személyesen adhatják le szavazatukat. Belföldön leadott szavazatok esetén ez alapesetben a lakóhelye szerinti szavazókörben történik, azonban van lehetőség átjelentkezni másik településre; Budapestre történő átjelentkezés esetén azt is jeleznie kell a választópolgárnak, hogy melyik kerületben kíván szavazni. Magyarországon átjelentkezés esetén kizárólag átjelentkezettek számára kijelölt szavazókörben lehet szavazni; Budapesten kerületenként egy szavazókör, míg más magyarországi településeken településenként egy szavazókör van kijelölve az átjelentkezettek szavazásához. Külföldön is van lehetőség szavazniuk a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgároknak; külföldön történő szavazás esetén a választópolgár által választott, szavazásra kijelölt külföldi magyar külképviseleten adhatják le a szavazatukat az átjelentkezett választópolgárok. Mind más magyarországi településen, mind pedig külföldi magyar külképviseleten történő szavazáshoz február 5-től április 2-ig volt lehetőség kérelmet benyújtani.
Azok a választópolgárok viszont, akik Magyarországon élnek, azonban magyarországi lakóhellyel nem rendelkeznek, ők levélben adhatják le szavazatukat. A külföldön élő, de magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok ugyancsak levélben adhatják le szavazatukat.
A személyesen történő szavazáshoz a választópolgároknak magukkal kell vinni érvényes fényképes igazolványt; ez lehet személyazonosító igazolvány (régebbi nevén személyi igazolvány), útlevél vagy vezetői engedély (ismertebb nevén jogosítvány). Lejárt érvényességű okmányokkal viszont nem lehet szavazni, őket a szavazatszámláló bizottság tagjai visszautasítják – még akkor is, ha a választópolgárt a bizottság tagja vagy tagjai személyesen ismerik, és a névjegyzékben is szerepel. Ezért fontos, hogy a választópolgárok még a szavazás előtt vizsgálják meg okmányaik érvényességét, és gondoskodjanak időben az érvényes okmányok beszerzéséről. Azonban a választás napján egyes kijelölt kormányablakok ügyeletet tartanak, ahol a választópolgárok meg tudják újítani okmányaikat, így ideiglenes dokumentumot kapva. Az összes kártyaalapú személyigazolvánnyal (új és régi típusú, ideiglenes), az összes könyv alapú személyigazolvánnyal, útlevéllel, vezetői engedéllyel. A kormányablak által kiállított A/4-es papír, ami az okmányátvételre jogosít, a személyazonosító igazolvány helyettesítésére nem szolgál.
Szavazni Magyarországon 2026. április 12-én reggel 06:00 és este 19:00 óra között lehet. Ha sorban állnak a választópolgárok a szavazókörök 19:00 után, akkor a sorba 19:00 előtt beálló választópolgárok még szavazhatnak. 19:00-tól kezdve viszont már nem lehet beállni a sorba.
A szavazókörbe való belépés után a szavazatszámláló bizottság tagjai vagy a külképviselet választási iroda leellenőrizte a választópolgár személyazonosságát, ezután az ő jelenlétében lepecsételik szavazólapjait a bal felső sarokban. Két szavazólapot kap a választópolgár: egy listás szavazólapot, és egy egyéni választókerületi szavazólapot. A szavazólapok átvételét a választópolgárnak sajátkezű aláírásával kell igazolja. Ekkor a választópolgár használhatja a saját tollát is, ha viszont nincs nála, akkor adnak neki tollat az aláíráshoz. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre vagy listára lehet. Mindkét szavazólapon csak egy-egy listára vagy egyéni jelöltre lehet szavazni; ha a választópolgár több egyéni jelöltet vagy listát választ egy szavazólapon, akkor az adott szavazólapon a szavazata érvénytelen lesz. Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet (X vagy +). A szavazófülkében van toll elhelyezve, így azt nem szükséges vinni a szavazáshoz a választópolgároknak.
Főszabály szerint a szavazólapokat nem kell borítékba helyezni. Kivételt képez ez alól az átjelentkező és a külképviseleten szavazó választópolgár szavazása. Átjelentkezéssel és külképviseleten szavazó választópolgárnak a szavazólapot a kitöltést követően zöld borítékba kell helyeznie és lezárnia, és ezt követően az urnába dobnia – csak a lezárt borítékban elhelyezett szavazólap érvényes az átjelentkező és a külképviseleten szavazó választópolgárok szavazatainál. Aki viszont a lakóhelye szerint kijelölt szavazókörben szavaz, annak is be kell dobnia a szavazólapokat a szavazóurnába, de nem szükséges a szavazólapoknak borítékban lenniük.
Ha a választópolgár még a szavazólap urnába dobása előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, akkor a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön erre a célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki. Egy választópolgár rontás miatt – szavazólap-fajtánként – csak egyszer kérhet új szavazólapot. Ha a választópolgár a szavazatát bedobta az urnába, akkor már nem kérhet új szavazólapot. Nem érvényes az a szavazólap, amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal. Levélszavazás esetén a szavazólapot nem kell bélyegzőlenyomattal ellátni, tehát a levélben szavazás szavazólapja pecsételés nélkül is érvényes. A levélben szavazás szavazólapja a bélyegzőlenyomat elhelyezésére szolgáló területen a levélben szavazás szavazólapja körfelirat van elhelyezve.
A postán küldött választási értesítő tartalmazza a választópolgár lakcíme szerinti szavazókör pontos címét. Abban az esetben viszont, ha a 2026. február 4-e után a választópolgárnak változik a lakcíme, akkor új értesítő kerül neki megküldésre, amely tartalmazza az új lakcíme szerinti új szavazókörének címét. Az a választópolgár, aki nem találja értesítőjét vagy új helyre költözött és már nem tudta átvenni az új értesítőjét, számára a valasztas.hu oldalon található szavazókör-kereső a segítségére lehet.
Abban az esetben, ha a választópolgár neve a szavazást közvetlenül megelőző napokban megváltozott (pl. házasságkötés miatt), és a személyazonosításra alkalmas okmánya még az előző nevét tartalmazza, akkor az okmány egyéb adatainak és az új nevére szóló lakcímkártya adatainak, esetlegesen anyakönyvi kivonat adatainak összevetésével kell megállapítani a személyazonosságát.
Aki egészségi állapota, fogyatékossága, vagy pedig fogva tartása miatt nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe, hogy ott adja le a szavazatát, mozgóurnát kérhet. Olyan címre is kérhető mozgóurna, amely nem abban a szavazókörben található, amelynek névjegyzékében a választópolgár szerepel, illetve olyan címre is kérhető, amely nem azon a településen található, amelynek névjegyzékében szerepel. Ez esetben a mozgóurna iránti kérelem egyben átjelentkezési kérelemnek is minősül. A mozgóurna igényléséhez kérelmet kell benyújtani, amely személyesen, kézbesítési meghatalmazott útján és postai úton is benyújtható.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben történő szavazásának menete Azok a választópolgárok, akik nem rendelkeznek lakcímmel Magyarországon, szintén szavazhatnak, de csak pártlistán. Ők levélben adhatják le szavazatukat a 2026. április 12-i országgyűlési választáson – amennyiben 2026. március 18-ig regisztráltak a névjegyzékbe. A Nemzeti Választási Iroda a regisztrált választópolgárnak arra a címre küldi meg a szavazási levélcsomagot, amelyet a választópolgár a regisztrációs kérelemben megjelölt. A regisztrációs kérelmében a választópolgár kérheti a szavazási levélcsomag személyes átvételét is, ebben az esetben a szavazást megelőző két hétben munkanapokon 9 és 16 óra között az alábbi helyszíneken veheti azt át 2026. április 10-ig, valamint a szavazás napján, 2026. április 12-én 6 és 19 óra között: az országgyűlési egyéni választókerületek székhelyein Magyarország kijelölt, határmenti településein Magyarország kijelölt külképviseletein
A szavazási levélcsomag személyes átvétele során a választópolgár személyazonosságát érvényes magyar vagy más (román, szerb, ukrán stb.) fényképes igazolvánnyal köteles igazolni. A szavazási levélcsomagot csak személyesen lehet átvenni.