bélyegkép|jobbra|200px|Ancsel Éva emléktáblája egykori lakhelyén, a Benczúr utca 12. szám alatt
Ancsel Éva (Budapest, 1927. május 23. – Budapest, 1993. május 1.) állami díjas magyar filozófus, költő, esszéíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Életpályája 1945–1950 között az ELTE filozófia–társadalomtudomány–lélektan szakán tanult. 1950-től közgazdasági technikumokban, 1960-tól tanítóképző intézetben, 1968-tól a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tanított. 1970-től az ELTE Bölcsészettudományi Kar (ELTE-BTK) Filozófia Tanszékének adjunktusa, 1974-től docense, 1978-tól egyetemi tanára volt. 1985-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1990-től rendes tagja.
Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található. bélyegkép|jobbra|200px|Ancsel Éva és Gimes Imre író sírja Budapesten a Farkasréti temetőben
Munkássága Első versei 1957-ben jelentek meg. Műveiben az etika és a történelemfilozófia érintkezési pontjait kutatta, illetve egy filozófiai antropológia kimunkálásán dolgozott. Esztétikai és történelemfilozófiai munkássága mellett fontosak etikai tanulmányai, amelyek oktatók nemzedékeinek gondolkodását befolyásolták. Fontos szerepe volt a középiskolai filozófiaoktatás létrejöttében és az általános filozófiai műveltség elterjedésében.
Megjelent művei Művészet, katarzis, nevelés. Budapest, Tankönyvkiadó, 1970 Töredékek az emberi teljességről. (esszék) Budapest, Magvető, 1976. Történelem és alternatívák. A cselekvés válaszútjai. (tan.) Budapest, Kossuth, 1978. Írás az éthoszról. (tanulmányok) Budapest, Kossuth, 1981. Polémia a történelemmel. Esszé Walter Benjaminról, Budapest, Kossuth 1982. Három tanulmány [tart.: A szabadság dilemmái, A megrendült öntudat mítoszai, Írás az éthoszról], 1983; Éthosz és történelem. Budapest, Kossuth, 1984. A tudás éthoszáról : a tudás etikai feltételei : akadémiai székfoglaló, 1985. december 5. Budapest, Akadémiai, 1986 Etikai tanulmány a tudásról és a nem-tudásról. Budapest, Kossuth, 1986. Százkilencvennégy bekezdés az emberről. (aforizmák) Budapest, Kossuth, 1987. Száznyolcvankét új bekezdés az emberről. (aforizmák) Budapest, Interart, 1989. Az aszimmetrikus ember. Budapest, Kossuth, 1989. Bekezdések az emberről, 1987–1991. (esszék) Budapest, Hibiszkusz, 1991. Lélek, idő, emlékezés.Budapest, T-Twins, 1992. (a könyvön hibás ISBN szerepel: 963-7577-23-6) Ancsel Éva utolsó bekezdései 1993. Budapest, Pesti Műsor Lap- és Kvk., 1993. Az ember mértékhiánya (Akadémiai székfoglaló – 1991. február 28.) Budapest, Akadémiai, 1993. Az élet mint ismeretlen történet. Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 1995 (Kísértések). Ancsel Éva összes bekezdése; Kossuth, Budapest, 1999 Bekezdések életemről. Beszélgetések Ancsel Évával; szerk., jegyz. Gimes Katalin; Magvető, Budapest, 2024 (Tények és tanúk)
Díjai A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1977) A Magyar Népköztársaság Állami Díja (1983) – Több évtizedes kiemelkedő pedagógiai és filozófiai munkásságáért, az utóbbi években publikált magas színvonalú esszéköteteiért. SZOT-díj (1986)
Jegyzetek
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999
További információk
Ancsel Éva-idézetek [ Kortárs magyar írók]
Kapcsolódó szócikkek Magyar akadémikusok listája
Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar filozófusok Kategória:Magyar költők Kategória:MTA-tagok Kategória:Állami díjasok Kategória:Magyar nők Kategória:1927-ben született személyek Kategória:1993-ban elhunyt személyek Kategória:SZOT-díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek