A közönséges vízilófark (Hippuris vulgaris) az útifűfélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában honos, vízi növényfaj.
Megjelenése A közönséges vízilófark lágyszárú, évelő növény. Szárának hossza 10-től 150 cm-ig is terjedhet, a vízből általában 20-50 cm-nyi áll ki. Az iszapban kúszó rizómájának vastagsága 3-5 mm, belőle nőnek ki az üreges, nem elágazó szárak. Levelei a vízből kiálló szárvégeken nőnek, örvösen, általában 6-12-esével. Alakjuk szálas vagy megnyúlt lándzsás, végük nem túl hegyes, élük ép vagy alig fogazott, hosszuk 1,5-6 cm, szélességük 0,1-0,2 cm; a szár közepén a leghosszabbak. Középere nem feltűnő, láthatóak az oldalerek is. A víz alatti levelek hosszabbak és vékonyabbak.
Apró, lilás, hímnős virágai a levélhónaljakban fejlődnek, sziromtalanok, nem feltűnők. A porzó kb 1,5 mm, a bibe 1 mm hosszú.
Termése 1,5-2,5 mm-es tojásdad, sima kaszat.
Kromoszómaszáma 2n = 32.
Elterjedése, életmódja Eurázsiában (Izlandtól Kamcsatkáig), Észak-Amerikában, Dél-Amerika mérsékelt övi részén és Ausztráliában honos.
Sekély álló- vagy lassan folyó vizekben, ritkán iszapon él.
Áprilistól szeptemberig virágzik, májustól októberig érlel termést.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. Dísznövényként hasznosítják, parkok, kertek tavacskáiba telepítik.
Kapcsolódó cikkek Magyarországon védett és fokozottan védett növények listája
Források Közönséges vízilófark Flóralap Hippuris vulgaris The World Flora Online Hippuris vulgaris Flora of North America Hippuris vulgaris GBIF
Kategória:Növényfajok Kategória:Útifűfélék Kategória:Magyarország növényvilága Kategória:Magyarországon védett növények