Argyll hercege skót főrendi cím. Viselője a Campbell klán vezetője, jelenleg (2024) Torquhil Ian Campbell, ő Argyll 13. hercege. A Campbell klán Skócia nyugati és középső részén él(t), közel a mai angol-skót határhoz. Az önálló skót királyság idején a többi klánnal és Anglia ellen harcolt, a skót reformációt követően Argyll grófjai a reformáció mellé álltak, majd a perszonálunió hívei lettek. A hercegi címet elnyerve Nagy-Britannia katonai és politikai vezetésében játszottak fontos szerepet. A XX. században elején inkább a tudománynak éltek. Ahogy az Egyesült Királyságban csökkent a felsőház szerepe, úgy vesztették el a hercegek politika iránti motiváltságukat. A szerep csökkenése mellett a magas örökösödési adó miatt földbirtokuk kétharmadát el kellett adniuk, vagyonukat ezért vagyonkezelő vállalkozásba vitték át. Máig ápolják és ébren tartják a Campbell klán szellemét és egész világra kiterjedő közösségének elismert feje a mindenkori Argyll hercege.

Argyll 8. hercege 1892-ben elnyerte az Egyesült-Királyság főrendjében (peerage) az Argyll hercege címet, így az egyike azon hercegeknek, akik két hercegi címmel rendelkeznek. Mivel a skót cím a régebbi, a két egyenlő cím közül azt használják.

Történelem 260px|bélyegkép|Skót klánok elhelyezkedése. A térképre kattintva az nagyobb méretben is elérhető. A Campbell klán az angol határhoz közeli területen élt, Skócia nyugati partjától kezdődően a sziget közepe felé voltak a klán birtokai. A klán és Argyll grófjai érintettségük okán is részt vettek a folyamatos angol-skót összecsapásokban, háborúkban 260px|bélyegkép|A 42. gyalogezred, Earl of Crawford hegyvidéki ezredének tartánja, amelyet később Black Watch névre kereszteltek. Eredetileg 42. szettnek hívták, valószínűleg 1749-ből származik, amikor az ezredet 43-ról 42-re számozták át. A szettet „Kormányzat”-inak is nevezik, a brit hadsereg hivatalosan „Government 1”-nek nevezte el. A Campbell klán is átvette, és „régi Campbell“ vagy „ősi Campbell“ néven ismert. Néha „Grant hunting“ vagy „Munro hunting“ néven hivatkoznak a szettre. A tartanok skót nyilvántartása feljegyzése szerint: 1725-ben George Wade tábornok, a brit erők Észak-britanniai parancsnoka engedélyezte hat független csapat megalakítását a hegyvidékiek felügyeletére. A társaságokat a helyiek Fekete Őrségnek (Black Watch) nevezték Argyll hercege a Campbell klán vezetője. A Campbell klán eredete a Strathclyde-i királyságig vezethető vissza.A Campbell klán vezetői: Arthur (Unknown) Unknown (440 - 540) Smervimore Amid Coslidh (510 - 570) Ferither Our 'Dun (591 - 620) Duibhn Mor (620 - 686) Arthur Oig MacDuibhn (O'Duin) (684) Ferither Eile (730) Duibhn Fuilt Derg MacDuibhn (c. 700) Ferither Finruo (837 - 887) Duibhn Derg (c. 860) Dubhn Doun (c. 904) Diarmid MacDuibhn (bef. 982) Duina MacDuibhn (c. 990 - aft. 1020) Malcolm MacDwine MacDuibhn (c. 1020 - 1066) Archibald Campbell (c. 1041 - 1091) Duncan MacDurine Campbell (c. 1070 - 1097) Cailen "Maol Maith (Naith)" Campbell (1190 - 1120) A Campbell klán vezetői, a forrás a Campbell klán oldala. A Campbell klán korai vezetőiről a megbízható információk elsősorban a XII. századtól érhetők el. Az első írásos feljegyzés a klán tagjáról, Gillespie-ről, 1263-ból származik. A klán hatalma Argyll területére terjedt ki, miután egy Campbell házasság révén megszerezte a Loch Awe-i birtokot. A Campbell klán korai neve Clan O'Duine volt, később Clann Diarmaid néven is ismerték őket. A XII. században a klán főnökét, Cailean Mór-t a MacDougall klán tagjai megölték. Az ő halála paradox módon megerősítette a Campbell klán hatalmát, mert Cailean Mór fia, Neil Campbell, szoros szövetségese lett I. Róbert skót királynak. A szövetség révén jelentős földeket és címeket kapott a klán Bruce királyi családjától. Neil hűségének jutalma volt, hogy feleségül vehette Bruce nővérét, Máriát, ami további politikai és katonai támogatást hozott a klánnak. Az ilyen királyi támogatások és földadományok révén a Campbell klán gyorsan terjeszkedett és megerősítette hatalmát az argyll-i területeken, és fontos szereplővé vált a skót politikai és katonai színtéren.

I. Róbert skót király uralkodása óta a Campbell klán főnökei vezető szerepet játszottak a Skót Királyság (843-1707), Nagy-Britannia Királysága (1707-1801), az Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága (1801-1921), a Brit Birodalom és a Nemzetközösség irányításában. Az első lépés az volt, amikor 1457-ben a lochawei Colin Campbellt először Argyll grófjává, majd Skócia főpecsétőrévé tették, és a vezető szerepük megmaradt az Angol és Skót Királyságok egyesülését kimondó törvények után is.

A XVI. század közepén, Erzsébet angol és I. Mária skót királynő idejében Argyll nagyobb hadsereget tudott kiállítani, mint bármelyik királynő, ő volt az egyetlen nemes a Brit-szigeteken, akinek saját tüzérsége volt. A XVII. század közepén egy ideig Argyll és irányította Skóciát.

A következő kétszáz évben Argyll hercegei gyakran részt vettek Nagy-Britannia kormányzásában. A tizennyolcadik század első felében a a brit hadsereget irányította és a kabinetben szolgált, míg a Skóciát igazgatta. A a brit kormány kabinetminisztere volt. A tizenkilencedik század második felében Lord Lorne, a örököse feleségül vette Viktória királynő lányát, és Kanada főkormányzója volt. Két herceg volt tábornagy, egy pedig négycsillagos tábornok.

A grófi cím előtt Gillespic Campbell-ről először 1263-ban tesznek említést, mint Menstrie Lovag. Az ő fiát, Colin Campbellt II. Dávid skót király Lochow lordjává ( 1342) tett. Colin Campbell a Loch Awe környékén erősítette meg a klán hatalmát. Utódai folytatták a klán területi és politikai befolyásának növelését. A XIV. században Duncan Campbell, Lochow 5. Lordja, további földeket szerzett és szoros szövetségese volt I. Róbert skót uralkodónak.

A Lord Campbell ( 1445) címet V. Jakab skót király adományozta Duncan Campbellnek. A fia, Colin Campbell, folytatta apja munkáját, és megerősítette a klán befolyását.

Argyll grófjai

Colin Campbell, Argyll 1. grófja (1433–1493. május 10.) Colin Campbell, a Campbell klán második Lordja, 1457-ben kapta meg Argyll grófja ( 1457) címet III. Jakab skót királytól. III. Jakab király sikertelen hadjáratot vezetett John of Islay, Ross grófja ellen. Campbell nem vett részt a harcokban, de rész sikert ért el Ross grófja birtokainak elkobzásában. Emellett számos diplomáciai küldetésben is részt vett, beleértve a francia-skót szövetség megerősítését is. Jelentős pozíciókat töltött be, mint Cowal bailiffjeA bailiff középkori jogi és adminisztratív tisztviselő volt, aki egy adott terület igazgatásáért és rendjének fenntartásáért felelt. Feladatai közé tartozott a bírósági határozatok végrehajtása, a helyi adók és díjak beszedése, valamint a rendfenntartás. Gyakran földesurak vagy királyok szolgálatában álltak, és joghatóságuk területén jelentős hatalommal bírtak. és az argylli hadnagya.A hadnagyi poszt egy regionális katonai és közigazgatási tisztséget jelöl Skóciában. Az Argyll hadnagya felelt Argyll terület védelméért és rendjének fenntartásáért, beleértve a helyi milícia irányítását és a királyi hatalom érvényesítését. Emellett igazságszolgáltatási feladatokat is ellátott, biztosítva a törvények betartását és a királyi rendeletek végrehajtását. A poszt betöltője jelentős befolyással és hatalommal bírt az adott régióban. Hűsége és szolgálatai révén számos földet és címet szerzett – a legfontosabb: a Lorne uradalom a vele járó Lord Lorne ( 1470) cím – és aktívan részt vett a skót belpolitikában és diplomáciában. 1483-1488 és 1488-1493 között Skócia főpecsétőre, azaz a királyi kancellária vezetője és a legmagasabb bírói hatalom birtokosa volt. Ez a tisztség kulcsfontosságú volt a skót kormányzat és igazságszolgáltatás irányításában, biztosítva a királyi rendeletek végrehajtását és a jogi folyamatok felügyeletét. A szakadás oka, hogy csatlakozott a nemesek lázadásához III. Jakab király ellen 1487-ben. III. Jakab halála után, 1488 júniusában IV. Jakab király visszahelyezte Campbell-t a skót főpecsétőri tisztségbe.

Archibald Campbell, Argyll 2. grófja (kb. 1465-1513. szeptember 19.) Aktívan támogatta a skót reformációt. Harcolt és elesett a király oldalán az elvesztett Flodden-mezei csatában 1513-ban.A Flodden-i, Flodden Field-i, vagy esetenként Branxtoni vagy Brainston Moor-i csatát 1513. szeptember 9-én vívták az Anglia és a Skócia Királyság közötti Cambrai Liga háborújában, az angolok győzelmét eredményezte. A csata Branxton közelében, Northumberland megyében, Észak-Angliában zajlott, a IV. Jakab skót király vezette megszálló skót hadsereg és a Surrey grófja által irányított angol hadsereg között. A csapatok számát tekintve – támadó ( halott), angol, 1500-1700 halott, ötezer sebesült – ez volt a legnagyobb létszámú csata, amelyet valaha vívtak a két királyság között. A csatában a skót oldalon Argyll grófján kívül elesett király, Montrose grófja, Bothwell grófja és Lennox grófja.

Colin Campbell, Argyll 3. grófja (1486–1529) Colin Campbell vezetett hadsereget a felföldi törzsfők felkelésének leverésére. 1528-ban Skócia fő igazságügyi tisztjévé (Lord Justice General) nevezték ki, és ő lett a Marches (határvidék, a magyar gyepűhöz hasonló terület) őrzője (Lord Warden of the Marches) 1528-tól. Ezen kívül rövid ideig régens-helyettes és a Királyság hadnagya (1511), a SzigetekA "Szigetek" a belső és külső Hebridákat, valamint a nyugati skót szigeteket jelenti. Az 1500-as években ezek a területek nagy részben a MacDonald klán, az Islay-i Lord of the Isles irányítása alatt álltak, akik jelentős autonómiával rendelkeztek. A földek fölötti uralom gyakran konfliktusok és politikai harcok tárgyát képezte, mind a helyi klánok között, mind a skót királyság központi hatalma és a klánok között. Az Islay-i urak hatalma a 15. század végére gyengült, és a skót királyok fokozatosan átvették az irányítást a terület felett. hadnagya (1516) is volt.

Archibald Campbell, Argyll 4. grófja (1507-1558) 260px|bélyegkép|Dundee, Broughty kastély A skót reformáció támogatójaként és I. Mária skót királynő tanácsadójaként szolgált. A negyedik Argyll gróf részt vett az 1547-es Pinkie Cleugh-i csatában, ahol a skót hadsereg jobb szárnyát vezette.Erre nincs utalás a csata angol nyelvű Wikipédia oldalán, más oldalakon sem, kivéve a fejezet végén megadott Wikisource hivatkozást. Támogatta a skót reformációt, és szoros kapcsolatot ápolt John Knox-szal, a reformáció vezetőjével. 1548-ban elfoglalta Broughty Castle-t Dundee közelében, és részt vett a Haddington ostromában, amiért II. Henrik francia királya Szent Mihály-Rend lovagjává tette.A Szent Mihály Lovagrend (Ordre de Saint-Michel) francia lovagrend, amelyet XI. Lajos francia király alapított 1469. augusztus 1-jén, válaszul Jó Fülöp, Burgundia hercege Aranygyapjas rend létrehozására. Lovagi rendként célja az volt, hogy megerősítse lovagjainak a király iránti hűségét. Eredetileg korlátozott számú lovag volt, eleinte harmincegy, majd harminchatra nőtt, beleértve a királyt is. A Szent Mihály-rend volt Franciaország legmagasabb rendje volt, amíg fel nem váltotta a Szentlélek-rend 1578. december 31-én. Bár a francia forradalmat követő 1830-as júliusi forradalom kormányhatóságai hivatalosan eltörölték, tevékenysége folytatódott. A Lovagrendek Nemzetközi Bizottsága még mindig elismeri. 1554-ben Mária de Guise utasítására leverte a nyugati szigetek lázadását. Campbell írt Mária de Guise-nek Dunstaffnage kastélyából, jelezve, hogy kész elfojtani a lázadást. Vallási meggyőződése miatt konfliktusba került John Hamiltonnal, St. Andrews érsekével. Halála előtt levelet kapott az érsektől, amelyben arra kérték, hogy térjen vissza a katolikus hitre, de ő válaszában részletesen kifejtette, miért marad hű a reformációhoz. Archibald Campbell 1558 augusztusa és decembere között halt meg, és a Kilmun templomban temették el. Utódja fia, Archibald Campbell, az ötödik Argyll grófja lett.