A Chlorokybus bazális szarcinoid többsejtű nemzetség a Streptophyta kládban. A Chlorokybophyceae egyetlen ismert tagjának, a Chlorokybalesnek egyetlen ismert tagjának, a Chlorokybaceae egyetlen ismert tagja. Történet Geitler írta le a nemzetséget 1942-ben a Chlorokybus atmophyticusszal együtt.
Eredetileg a második legbazálisabb csoportként helyezték el a Mesostigmatophyceae után, később kiderült, hogy utóbbi testvércsoportjába tartozik, és a Mesostigmatophyceae és a Chlorokybus később váltak külön, mint a Mesostigmatophyceae és a Chlorokybophyceae csoportja a Streptophyta többi kládjától.
A nemzetség osztályát 2004-ben hozták létre Lewis és McCourt, míg a Chlorokybalest és a Chlorokybaceaet Rogers et al. hozták létre latin nyelvű diagnózis nélkül, Geitler 1942-es diagnózisára hivatkozva. Formálisan csak 2021-ben írták le Irisarri et al.
2019-től a Mesostigmatophyceae testvércsoportjába helyezik a Streptophyta bazális kládjaként, azonban korábban tekintették ezek csoportját a Chlorophyta és a Streptophyta együttese testvércsoportjának is.
2021-ben az addig monotipikus nemzetség 4 további faját írták le 8 izolátum alapján, ezek a Chlorokybus melkonianii, a Chlorokybus bremerii, a Chlorokybus riethii és a Chlorokybus cerffii. Morfológia A Chlorokybus 2–8 sejtű szarcinoid köbös csoportokat alkotó mikroalga. Sejtenként 1 parietális kloroplasztisza van központi pirenoiddal, melyet keményítőszemcsék vesznek körül, valamint egy keményítő nélküli pirenoidja (más néven pszeudopirenoid) a plasztisz szélén. Éretten a sejteket körülvevő nyálkaréteget termelnek. Sejtjei gömbölyűek vagy ellipszoid alakúak.
A sejtek hossza 10–20 μm, szélességük 7–18 μm.
Ostorain szőrök vannak, gyökereiken többrétegű szerkezet.
Pikkelyei négyszögletűek.
Összetéveszthető a Streptosarcina szarcinoid állapotával, azonban hajtása képes elágazó fonalakat is alkotni, és nem veszi körül nyálka. Élőhely Nedves talajon és sziklákon nő, ritka, niche-e kicsi. Szaporodás Ivartalanul autospóra-termeléssel szaporodik fragmoplasztszerűen, vagy a sejthalmazok felbomlásával. Sejtenként 1 autospóra keletkezik. Autospórái kétostorú zoospórákká alakulhatnak, melyek akár 32 sejtű csoportokat is alkothatnak. A zoospórák új helyre úsznak, majd megállnak, visszahúzzák ostorukat, és új vegetatív sejtet termelnek.
Nem figyeltek meg ivaros szaporodást a nemzetségben. Genetika Teljes ismert életciklusa során haploid.
A Chlorokybus atmophyticus auxinválasz-faktora (ARF) a „legősibb” ismert ARF-homológ, és már az sok később megjelent ARF-okkal közös jellemzővel rendelkezik, például képes oligomerizációra, a TOPLESS korepresszorral való kölcsönhatásra, és specifikusan köt auxinválasz-elemeket dimert alkotva. Ezenkívül a C osztálybeli ARF-okkal közös, de az A és B osztálybeliektől eltérő jellemzője DNS-kötő specificitása. A filogenetikai bizonyítékok és e közös jellemzők alapján az ősi ARF a C osztályhoz hasonló volt, az auxinjelzés egy korábbi hormonfüggetlen transzkripciószabályzásból és hormonérzékelő komplexből eredhet.
A C. atmophyticus-ARF ezenkívül működő B3ARF és PB1 doménekkel is rendelkezik, és feltehetően a „proto-ARF”-hoz legközelebb áll.
A nemzetség ismert fajai közt a Chlorokybus melkonianii és két másik faj nem rendelkezik SYRGA motívumú RHO GTPázzal.
Taxonómia Belső A Chlorokybus atmophyticust korábban az egyetlen fajának gondolták. Egy 2021-es tanulmány azonban kimutatta, hogy legalább 4 másik morfológiailag megkülönböztethetetlen faja van mély genomikai különbségekkel, vagyis mintegy 76 millió évvel ezelőtt jelent meg. A Chlorokybus megtalálható Eurázsiában, Közép- és Dél-Amerikában.
A nemzetségben a fajok az alábbi kladogram szerint rokonok:
Külső A Chlorokybus önálló osztályba, rendbe és családba került. A Chlorokybophyceae a Spirotaeniával és a Mesostigmatophyceaevel együtt a legkorábban kialakult Streptophyta-csoportot alkotják.
A Streptophyta „KCM” parafiletikus csoportjába sorolják. melyek közös jellemzője, hogy nincs fragmoplasztjuk. Jegyzetek
Fordítás
Források The Delwiche Lab: Molecular Systematics
Kategória:1942-ben leírt növénynemzetségek