Ivan Olbracht (született: Kamil Zeman; 1882. január 6. – 1952. december 20.) cseh cenzor, író, újságíró és német prózafordító volt.
Életrajza Antal StašekAntal Stašek (született Antonín Zeman; 1843. július 22. – 1931. október 9.) cseh író és jogász. író és zsidó származású, katolikus hitre tért felesége, Kamila Schönfeldová fia. Olbracht Prágában és Berlinben jogot és filozófiát tanult, azonban még a diploma megszerzése előtt otthagyta, és az újságírói pályát választotta. Először 1905-ben kezdte el szerkeszteni a bécsi szociáldemokrata munkásújságot (Dělnické listy), ahol 1916-ig dolgozott. 1905-ben kezdett el szépirodalmi műveket publikálni, elsősorban pszichológiai témájú elbeszéléseket és regényeket írt. Írói életének ez a szakasza egybeesett az első világháborúval. A háború utáni művei a fikció és a valós események keveredésével kísérleteznek.
Később szerkesztő lett Prágában (Právo lidu, "A nép joga"). 1920-ban hat hónapot töltött a Szovjetunióban. A következő évben belépett Csehszlovákia Kommunista Pártjába, és a Rudé právo munkatársa lett. Kommunista nézetei miatt kétszer is bebörtönözték, először 1926-ban (Slezská Ostravában), majd 1928-ban (a pankráci börtönben).
1929-ben Olbracht hat másik íróval együtt aláírt egy tiltakozó nyilatkozatot a kommunista párt új vezetése ellen. Ennek következtében kizárták a pártból, és elvesztette szerkesztői állását. Politikai kötelezettségek és munka nélkül teljes mértékben az írás felé fordította figyelmét. Az ezt követő évek a legtermékenyebbek közé tartoztak. 1931-től kezdve rendszeresen utazott a Csehszlovákia keleti részén fekvő Kárpátaljára. A főként ruszin parasztok és zsidók által lakott vidék mély benyomást tett rá. Az ott szerzett élményei inspirálták legjobb műveinek egy részét. Az 1933-ban megjelent Nikola Šuhaj loupežník (Nikola Šuhaj, törvényen kívüli) című regénye valós személyen alapult. A történet egy paraszt Robin Hoodról szólt, aki kirabolta a gazdagokat, hogy a szegényeket ellássa. A könyv végül népmesei státuszt kapott.
1934-ben társszerzője volt a Marijka nevěrnice (Marijka, a hűtlen) forgatókönyvének. A következő évben kiadta a Hory a staletí (Hegyek és évszázadok) című művét, amely politikai néprajz és a csehszlovák kormány Podkarpatszka Ruszban folytatott, szerinte gyarmatosító politikájának kritikája volt. 1937-ben jelent meg Golet v údolí (Golet a völgyben) című könyve. A könyv három egymásba fonódó történetből állt, amelyek ortodox zsidókról szóltak. A leghosszabb történet a „Smutné oči Hany Karadžičové” (Hana Karadžičová szomorú szemei) volt, amely egy zsidó lány szomorú története, akit falujában kiközösítenek, mert feleségül megy egy ateista zsidóhoz. A „Golet a völgyben” volt az utolsó műve. A Kárpátaljai Ruszinföldön játszódó könyveit tartják a legjobbjainak, amelyekben tükröződik a dokumentarista realizmus és a fiktív dráma ötvözésének tehetsége.
Az üldöztetéstől való félelem a második világháború alatt Stříbřec kisvárosba űzte. Ott ismét belépett a kommunista pártba, és aktívan részt vett az ellenállásban. A háború után egy ideig a Tájékoztatási Minisztériumban dolgozott. Írásai ebben az időszakban adaptációkra korlátozódtak, többek között bibliai történetek gyermekeknek szóló újramondására.
Válogatott művei Anna Proletářka (Anna Proletářka) Podivné přátelství herce Jesenia Nikola Šuhaj loupežník Zamřížované zrcadlo
Magyarul megjelent Suhaj, a betyár. Regény; ford. Nádass József, Straka Anton; Prager, Bratislava-Pozsony, 1936 (Az Új Európa könyvesháza) Átokvölgye; ford. Dénes Endre; Prager, Bratislava-Pozsony, 1938 (Az új Európa könyvesháza) Anna. Az 1920-as év regénye; ford. Szőke István; Franklin, Bp., 1950 Nyikola Suhaj, a betyár; ford. Zádor András; Magyar Kiadó, Bratislava, 1953 "Régi szép idők..." Vidám történet az Osztrák-Magyar Monarchia és az első Csehszlovák Köztársaság idejéből (Bejvávalo – Devět veselých povídek z Rakouska i republiky) – Szépirodalmi, Budapest, 1958 · Fordította: Zádor András · Illusztrálta: Bozóky Mária Átokvölgye / Nyikola Suhaj, a betyár. Regény (Golet v udoli / Nikola Šuhaj loupežník) – Európa, Budapest, 1959 · Fordította: Zádor András A hódító. Regény Hernando Cortezról; ford. Szekeres György; Európa, Bp., 1959 Proletár Anna / Nyikola Suhaj, a betyár (Anna Proletářka / Nikola Šuhaj loupežník) – Kossuth, Budapest, 1960 (Pártmunkások könyvtára) · Fordította: Zádor András Nyikola Suhaj, a betyár (Nikola Šuhaj loupežník) – Szépirodalmi, Budapest, 1961 · Fordította: Zádor András Vándorcirkusz. Novella; ford. Ágai Ágnes; Európa, Bp., 1960 Anna / Átokvölgye / Vándorcirkusz (Anna Proletářka / Golet v udoli) – Európa, Budapest, 1963 · Fordította: Ágai Ágnes, Szőke István, Zádor András A hódító (Dobyvatel) – Európa, Budapest, 1964 · Fordította: Szekeres György A legsötétebb börtön / Jesenius színész különös barátsága (Zalár nejtemnjsi) – Európa, Budapest, 1968 · Fordította: Zádor András, Rubin Péter · Illusztrálta: Szász Endre Átokvölgye (Golet v udoli) – Magyar Helikon, Budapest, 1969 · Fordította: Zádor András · Illusztrálta: Würtz Ádám Vándorcirkusz (Bratr Žak) – Helikon, Budapest, 1971 · Fordította: Ágai Ágnes · Illusztrálta: Kondor Lajos A bölcs Bidpai és állatai (O mudrci Bidpajovi a jeho zvířátkách) – Madách, Bratislava, 1973 · · Fordította: Mayer Judit · Illusztrálta: Josef Liesler Régi szép idők; ford. Zádor András; 2. bőv. kiad.; Európa–Madách, Bp.–Bratislava, 1974 Anna (Anna Proletářka) – Európa, Budapest, 1976 · Fordította: Szőke István · Illusztrálta: Engel Tevan István Kárpátaljai trilógia (Golet v údolí magyar) / Átok völgye / Nikola Suhaj / Hegyek és századok – Európa / Madách, Budapest / Pozsony, 1987 (A cseh irodalom könyvtára) · · Fordította: Zádor András Átokvölgye / Nikola Suhaj (Golet v udoli / Nikola Šuhaj loupežník) – General Press, Budapest, 2005 (Nagy siker volt sorozat) · · Fordította, előszó: Zádor András, recenzió: Márai Sándor
Filmek Marijka-nevěrnice (1933), Ivan Olbracht, Karel Nový, Vladislav Vančura Prstýnek (1944), rendező: Martin Frič Nikola Šuhaj (1947), rendező: Miroslav Josef Krňanský Anna proletářka (1952, rendezte Karel Steklý; és TV-film 1980, rendező: Antonín Dvořák) Komedianti (1953, a Bratr Žak című novella alapján, rendezte Vladimír Vlček) Nikola Šuhaj loupežník (1977, TV), rendező: Evžen Sokolovský Balada pro banditu (1978), rendező: Vladimír Sís Golet v údolí (1995), rendező: Zeno Dostál Hanele (1999), rendező: Karel Kachyňa, főszereplő: Lada Jelínková Olbracht & Kolochava {2009}, rendező: Szergej Gubszkij (Ukrajna)
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1952-ben elhunyt személyek Kategória:Cseh költők, írók Kategória:Cseh műfordítók Kategória:Cseh újságírók Kategória:A holokauszt túlélői