Tavija (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kostajnica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 69, közúton 87 km-re északnyugatra, községközpontjától 1 km-re délre, 150 – 280 méteres tengerszint feletti magasságban, az Una jobb partjától délre húzódó síkságon és dombvidéken fekszik. Két földrajzi zónára oszlik: a folyó menti hordaléksíkságra és a felette fekvő dombvidékre.„Студија интегрисаног развоја руралних подручја општине Костајница”,Еда – Агенција за развој предузећа и радна група за израду студије општине Костајница, новембар, 2012. Tavija átmeneti jellegű település, mert falusias és városias jellege is van. Ez jól látható azokon a településrészeken, amelyek közvetlenül szomszédosak Kostajnica városával (városi rész), illetve Gornja Slabinjával (vidéki rész). Tavija település funkcionálisan egybeolvad a község városi részével, mert sok ház épült a gimnázium épületéhez vezető út mentén, amely maga is ezen a településen található. Ennek megfelelően a település alsóbb részei tömörek és városi jellegűek, a magasabban fekvő részek szétszórtabbak, falusiasak. Tavija település központi részén új, teljesen városi jellegű településrész létesült, mely elsősorban a boszniai háború során Horvátországból érkezett menekültek letelepedésére épült.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb550698Bosnyák04Horvát510Jugoszláv160Egyéb42Összesen575714
Története Tavija település területén található Gradina Marinković régészeti lelőhely, mely egy őskori erődített település volt, és a római korban, sőt a középkorban is tovább használták.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Kostajnicai járásba tartozó Tavija községben 56 háztartást, 258 ortodox szerb és 34 katolikus horvát lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 176. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 58 háztartása és 311 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 108. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kostajnica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság Tavija legnagyobb része Kostajnica község síkvidéki mezőgazdasági övezetében található. Bár ezt a területet bizonyos területi diszkontinuitás jellemzi, mivel az Una-parti település városi része átvágja, mégis összefüggőnek tekinthető, mert ugyanaz a mezőgazdasági termelés dominál - a szarvasmarha-tenyésztés, amelyet a szántóföldi gazdálkodás, azaz a kukorica- és búzatermesztés, valamint a zöldségtermesztés támogat.
Kultúra Tavija település területén található egy 2010-ben felújított, de még mindig rossz állapotban lévő kultúrház. A közösségi központokat főként választási gyűlésekre használják, de e falvak polgáraival való különféle találkozók megtartására is alkalmasak.
Oktatás A Tavija település területén nincs általános iskola, mert ennek település minden diákja a kostajnicai központi általános iskolába jár, de itt áll a gimnázium épülete. A kostajnicai középiskolai központ a Szerb Köztársaság egyik fiatalabb oktatási intézménye, mivel a múlt század kilencvenes éveinek végén alapították. A kostajnicai középiskolai központban az általános gimnáziumtól a négyéves szakmai programokig változatos programokat kínálnak az érdeklődéstől és a tanulólétszámtól függően. Ebbe az iskolába Kostajnica, Novi Grad és Kozarska Dubica önkormányzatából járnak tanulók, de vannak diákok Prijedor régió más részeiből, valamint a Horvát Köztársaságból (Hrvatska Kostajnica) is.„Списак срењих школа у Републици Српској”
Nevezetességei Gradina – ismeretlen nevű vár maradványai Marinkovići településrészen, egy hosszan elnyúló dombháton. Az egykori falak és sáncok nyomai a lelőhely több részén is fellelhetők.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kostajnica község hivatalos oldala A város információs portálja
Kategória:A Banja Luka-i régió települései