Bačvani (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 64, közúton 84 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 13 km-re nyugatra, 102 – 220 méteres tengerszint feletti magasságban, az Una jobb partján, az Una és a Száva összefolyásától 23 km-re délnyugatra fekszik. Területe a Potkozarje dombjain és az Una folyó jobb partján található. A falun keresztül folyik a Surtulija-patak és áthalad rajta a Kozarska Dubica - Kostajnica út.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb131100Bosnyák00Horvát01Jugoszláv10Egyéb00Összesen132101
Története A legenda szerint a falu arról kapta a nevét, hogy ott hordókat készítettek. A település már a középkorban is létezett, hiszen a Cintor nevű helyen egy középkori templom és egy nekropolisz maradványai találhatók. A középkori falu virágzásának feltehetően az 1538-as oszmán hódítás vetett véget.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Slabinja község részeként a településnek a szomszédos Babinaccal együtt 46 háztartása és 297 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o. 1910-ben a Kostajnicai járásba tartozó Babinac-Bačvani községben Bačvaniban 31 háztartást és 223 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 176. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Babinac-Bačvani községnek 84 háztartása és 566 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 108. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban 58 helyi NOVJ-harcos és 96 civil halt meg, köztük 30 14 év alatti gyermek volt. A falu lakosai közül sokan szenvedtek a jasenovaci koncentrációs táborban. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A falu 1967-ben kapott áramot, a 80-as években pedig telefonkapcsolatot és helyi vízellátást. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére szentelt ortodox temploma. Cintor – középkori templom és temető maradványai. A Kostajnica – Kozarska Dubica út mentén, a slabinjai kereszteződésnél alapfalak és temető maradványai találhatók, melyek a késő középkorból származnak.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kozarska Dubica község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései