Gornja Gradina (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 56, közúton 72 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 18 km-re délnyugatra, 150 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban, az Una völgyétől délre elterülő dombvidéken és a Krešno polje mezején fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb194117Bosnyák00Horvát00Jugoszláv20Egyéb60Összesen202117
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskortól fogva éltek emberek. A Puharska-patakba ömlő kis patakocska völgye felett a Zidina nevű domb platóján és lejtőin őskori kerámiatöredékek és háztartási hulladék található. Ez egyértelműen őskori településre utal. A közelükben római falmaradványok is vannak, melyek a hely későbbi használatára is utalnak. A falu területén római korról még egy lelőhely is tanúskodik, ahol ugyancsak épület alapfalai találhatók. A középkorban itt állt Prikovrh vára is, melyről írásos forrás csak a török korból, vélhetően a 17. század második feléből található.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Strigova község részeként Gradina falunak 32 háztartása és 176 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 50. o. 1910-ben a Bosanska Dubica-i járásban fekvő Gornja Gradinán 40 háztartást, 248 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 160. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 36 háztartása és 228 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 108. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Crkvina – római épület alapfalai és római kori téglatöredékek. Stari Grad – Prikovrh, középkori vár romjai. A vár közvetlen közelében található Dvorište falu a Jelovac uradalom maradványaival, amely egykor a blagaji Babonić család tulajdona volt. A maradványokat a mai Dubica múltjának és történelmének legjobb ismerője, Hašim Šerić fedezte fel. Prikovrhról a Babonić család ismert iratai nem tesznek említést. A török forrásokban Prikovrh csak egyszer szerepel az őrség dátum nélküli kérelmében, mely a 17. század második felében íródott. Ebben az őrség fizetésének elmaradását sérelmezte. Hamdija Kreševljaković, (1953): Stari bosanski gradovi . Naše starine I.: 37. o., Sarajevo. Zidina – őskori erődítmény maradványai és késő ókori épületromok a Gradina faluból a Puharska-patakba ömlő patak völgye felett. A domb platóján és lejtőin őskori kerámiatöredékek és háztartási hulladék található. Az északi lejtőkön falmaradványok is vannak, melyek a vaskorból és a késő ókorból származnak.
Jegyzetek
További információk Kozarska Dubica község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései