bélyegkép|265x265px|A Burg Rode (Rode-kastély) és Herzogenrath, a Rolduc apátságból nézve Alexander Schaepkens 1852-ben készült festményén A Burg Rode, a Rode-kastély egy dombtetőn álló kastély Herzogenrath központjában, Aachen városrégióban. Alig néhány száz méterre található a szomszédos hollandiai Kerkrade város határától. A „Burg Rode Herzogenrath e.V.” egyesület rendszeresen szervez rendezvényeket, például koncerteket, dialektus esteket, kiállításokat és kabarét a kastélyban. Minden évben júniusban kerül sor a hagyományos várfesztiválra. A várban idegenvezetést is tartanak, és a herzogenrathi anyakönyvi hivatal rendszeresen szervez esküvőket.
Történelem Herzogenrathot először 1104-ben a Rolduc apátság Annales Rodenses című könyvében említik, mint a Saffenberg grófok „Castrensis Viculis” várbeli települését. A vár határvár és vámvár egyben. Mathilda von Saffenberg 1136-ban kötött házassága révén hozományként került a Limburgi Hercegséghez. A Wurmnemcsak a birodalom, hanem az egyházmegye határát is képezte. 1136 körül például a Wurm vár felőli oldala a Liège-i egyházmegyéhez tartozott, míg az alsóvárosi Afden plébánia a kölni érsekséghez. A római korban a Via Belgica, amely hamarosan fontos kereskedelmi útvonallá vált, a mai városháza magasságában haladt el Herzogenrathnál. Kölnből Herzogenrath, Heerlen, Maastricht, Tongeren és Boulogne sur Mèr, illetve Amiens felé vezetett. A kora középkorban azonban a régi, Übach-Palenbergen át vezető útvonalat elhagyták, és helyette Herzogenrathon keresztül folytatták útjukat.
A herzogenrathi vámhivatal jelentőségét két tényező alapján lehet felismerni: Egyrészt a Rolduc apátság, amely közvetlenül a Rode-kastély mellett található, a limburgi hercegek ősi temploma lett, másrészt a Brabanti Királyság adólistái még ma is léteznek, amelyek a királyság bevételeiről adnak tájékoztatást. Ezekből az is kiderül, hogy Herzogenrathban évente több mint 3300 aranyguldennyi adó folyt be, ami több mint tízszerese volt az ország többi vámhivatalának.
Különösen az 1288-as Worringeni csata fényében feltételezhető, hogy a herzogenrathi vámhivatal jelentős szerepet játszott a limburgi örökösödési háborúban. Johannes Becker és Stefan Becker a Burg Rode Egyesület részéről ennek az elméletnek a fő képviselői, és bizonyítékként többek között a brabantiaknak a Burg Rode elfoglalására tett erőfeszítéseit említik a worringeni csata előtt. A Rode-kastélyt többször is megpróbálták elfoglalni, 1283-ig. Miután magának a várnak az elfoglalására tett minden erőfeszítés kudarcba fulladt, a Limburg-ház örökösödési vitája szerencsés fordulatot hozott a brabantiak számára. Johannes és Stefan Becker a fent említett brabanti idők vámbevételeire is hivatkozik, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a vámközpont milyen óriási jelentőséggel bírt a mindenkori tulajdonos számára. A vár első osztályú erőddé való bővítési szakaszai szintén a vár fontossága mellett szólnak.
Herzogenrath neve először 1282-ben „s'Hertogenrode” („a hercegi tisztás”) néven szerepel oklevelekben. A Limburgi Hercegség megszűnése és a hozzá kapcsolódó worringeni csata után a Rode-kastély a Brabanti Hercegség tulajdonába került. A vár urai és Droste von Herzogenrath egyben Alsdorf várának urai is voltak.
1150-ben Gottfried von Laufenberg (Lovenberg), Adelheidis von Merode férje volt az első lovag, akit oklevélben említettek. 1229-ben Harper von Laufenberg (Lovenberg) lovag, „dictus Mule castelanus ostri et dapifer de Rode”, Herzogenrath brabanti földjének várgrófja és ura volt, alit 1320-tól 1342-ig Harper, Mule von Laufenberg (Lovenberg) követet.
A várat ideiglenesen a Jülich hercegségnek adták bérbe, majd 1544-től 250 éven át, az 1794-es francia megszállásig a Habsburg Birodalomhoz tartozott.
Az 1815-ös bécsi kongresszus határmegállapításával a Rode-kastély Poroszországhoz került, és először vált külön Kerkradétől és Rolduc apátságtól. Ma az országhatár, amely eredetileg Herzogenrath külterületén húzódott, Kerkrade és Herzogenrath között húzódik. bélyegkép|265x265px|A herzogenrathi Burg Rode (Rode-kastély) 2010-ben A kastély, amelyet a 20. században historizáló formában restauráltak,Gabrielle M. Knoll: DuMont Kunst-Reiseführer Aachen und das Dreiländereck. DuMont, Köln 1993, ISBN 3-7701-1829-4, 215.o. 1913 és 1978 között Herzogenrath városházájaként szolgált.
Jegyzetek
Források Martin Zeiller: Hertogenrode. In: Matthäus Merian (szerk.): Topographia Circuli Burgundici (= Topographia Germaniae. 16. kötet). 1. kiadás. Matthäus Merian örökösei, Frankfurt am Main 1654, 55. o.
További információk Útikalauz (német) Jelentésmagyarázat, szó eredete, szinonimák, fordítások Képek, videók és hangfájlok gyűjteménye Herzogenrath építészeti műemlékeinek listája
Kapcsolódó szócikkek Herzogenrath Kohlscheid Észak-Rajna-Vesztfália települései* Würselen Wurm Amstelbach Aachen Aacheni dóm Aacheni magyar kápolna Limburg Limburg (Belgium) Limburgi Hercegség Kerkrade
Fordítás
Kategória:Német-római Birodalom Kategória:Észak-Rajna-Vesztfália települései Kategória:Limburg tartomány Kategória:Limburg (Hollandia) Kategória:Poroszország Kategória:Német Lovagrend Kategória:Németország várai