Kiss Róbert (Karancsság, 1953 – Budapest, 2019) dokumentumfilm-rendező, operatőr.

Életrajz 1953 március 31-én született a Nógrád megyei Karancsságon. Tanulmányait Salgótarján után, Szegeden, majd Budapesten végezte. Diplomákat matematika, fizika, filozófia, esztétika, operatőr és rendező szakokon szerzett.

Tanulmányok

1984-1986 Színház-és Filmművészeti Egyetem rövidfilm rendező-operatőr szak 1981-1983 JATE esztétika-filozófia szak 1975-1978 JGYTF matematika-fizika szak és oktatástechnológia képesítés 1972-1975 JATE matematikus szak 1966-1971 Bolyai János Gimnázium Salgótarján

Munkahelyek

1977-1986 MTV Szegedi Stúdió 1987-1991 MAFILM II-es telep 1991-2019 Egyéni vállalkozó 1991-2019 Fórum Film Alapítvány dramaturg 2000-2003 Zrínyi Kommunikációs Központ 1990-2001 Színház és Filmművészeti Főiskola rendező tanársegéd 1993-2004 Színház és Filmművészeti Főiskola operatőr tanársegéd

TV műsorok

Dél-Alföldi Krónika Nasa Obrazovka Sógorok Ablak Soroló 2008-tól

Felesége Kasovitz Mária. Három gyerek édesapja, tíz unoka nagyapja.

Filmográfia

Rendezések 1983Szegedi Ifjúsági napok30' Rendező-operatőr: Kiss Róbert1983Tegula30' Rendező-operatőr: Kiss Róbert, MTV Nívó-díj1985Sirálysokk10' Rendező-operatőr: Kiss Róbert, vizsgafilm1986Szénfekete-mészfehérRendező-operatőr: Kiss Róbert, diplomafilm, Karlovy Vary díjSzlovák szén- és mészégetők munkája, hiedelemvilága a Bükkben. 1987Egyházpolitika80' dokumentumfilm1988Drótosok40' dokumentumfilmA felföldi híres drótostótoktól a zempléni foltozókig napjainkban.1991Kesztölci krónika I–III.118' dokumentumfilm sorozat, rendező-operatőr: Kiss Róbert, MOVI Fórum Filmstúdió, MTV Szeged.A kétórás dokumentumfillmben pilisi szlovák szülőfalum, Kesztölc mozgalmas és tragikus történetét dolgoztuk fel a második világháború végnapjaitól az ’56-os forradalom leveréséig. „A hadifogság” című epizód az orosz lágerekbe hurcolt 385 kesztölci férfinak állított emléket, akiknek évek múltán alig kétharmadavtérhetett vissza. „Az összeesküvés” az 1952-ben letartóztatott, szervezkedő bányászok sorsát idézte fel. Vezetőiket, a budapestivErdélyi Józsefet és a kesztölci Farsang Andrást kivégezték, Marek Lajos pedig a távollétében kimondott halálos ítéletével avforradalomig bujkált a faluban. Krónikánk 3. részének címe „A köztársaság” – szomorú történelmi fintor. A falut a környéken mindmáig „kesztölci köztársaság”-ként emlegetik. Az országban talán itt élt legtovább fegyverben a nemzetőrség…

A kesztölci forradalom egy robbanással kezdődött. Simonek Lukács és bátyja dobott dinamitot a csúcsvezetőségi párttitkár (a község és a téesz pártszervezetének vezetője), Kara Imre házára, aki előzőleg Pestre menekült. Másnap, 1956. október 24-én nagy tömeg vonult végig a falun, a rendőrségtől fegyvereket vettek el, összetörték a beszolgáltatási rendszer szégyentábláját, sajnos, könyveket is égettek. Október 28-án nemzeti bizottságot és nemzetőrséget választottak, ez utóbbinak a vezetője Fekete Mihály, helyettese Simonek Lukács lett. A községi párttitkár, Kara Ferenc ekkor már napok óta bujkált szénakazlakban,vcsőszkunyhókban, végül november 3-án este a hideg és a fáradtság hazakényszerítette. Nem volt szerencséje…https://epa.oszk.hu/01200/01259/00086/pdf/EPA01259_baratsag_2016_05_8732-8736.pdf1992Hontalanul75' történelmi dokumentumfilm Rendező, operatőr: Kiss Róbert, Forgatókönyv: Kiss Róbert, Fuzik János, Vágó, hang: Tanács Antal, Főszereplők (nyilatkozók): dr. Vígh Károly, Hollósy Éva, Kassovitzné Hollósy Mária, Szabó Andor, Mihályi Molnár László, dr. Balogh Sándor, Viczén István

Fórum Film – MTV Szegedi Stúdió a Történelmi Dokumentumfilmek Kuratóriuma támogatásával, gyártásvezető: Pákozdy Margit, Czák Ferenc, producer: Fehéri Tamás, Bán János

Video, színes, 75 perc. Első forgatási nap: 1992. okt. 29. Utolsó forgatási nap: 1993.jan. 21. A szlovákiai magyarság jogfosztottsága 1945-1948 (HOMELESS)A II. világháború végnapjaiban a bevonuló szovjet csapatok Kelet-Szlovákiából magyar férfiak tízezreit hurcolták munkatáborba. A demokratikusnak nevezett csehszlovák kormány azonban még könyörtelenebbül sújtott le az egész szlovákiai magyarságra. Négy év alatt 200 ezer magyar kényszerült hosszabb-rövidebb időre elhagyni szülőföldjét. Az ártatlanul meghurcoltak a mai napig sem kaptak jogi és erkölcsi elégtételt. Sztálin állítólag a II. világháború végén azt mondta irónikusan egy tárgyalópartnerének: "A magyar kérdés, vagonkérdés." És valóban magyarok tízezreit rakták vagonokba és szállították őket Magyarországra vagy cseh területekre, sokukat megsemmisítették. A kassai program, amelyet Benes és más csehszlovák politikusok hajottak végre, a felvidéki magyarság kollektív jogfosztása. A sváboktól Vaclav Havel már elnézést kért, a svábok ellen elkövetett jogfosztásért, de a magyaroktól még senki nem kért elnézést. Filmévkönyv 19941992VízválasztókA Bős-Nagymaros projekt két országból, négy szemszögből a Duna elterelésének idején1992Magyar színek I.-II1993A hontalanság krónikása49' dokumentumfilmPortréfilm a csehszlovákiai magyarság háború utáni jogfosztottságát dokumentáló Janics Kálmánról. Rendező-operatőr: Kiss Róbert1994A számontartó – Ilia Mihály irodalomtörténész30'1994Esélyek 20'1995Holdudvar30'1995Jó szlovákok, zsidó atyafiak30' dokumentumballada 1995Önkezével50'1996Emlék élőnek, holtnak – Veszprém '5683' dokumentumfilm, rendező-operatőr: Kiss Róbert, Fórum Film Alapítvány Memory to the Living and the Dead, 27. Magyar FilmszemleVeszprém megye 1956-os eseményei. Az élő: Szűcs István, a holt: Dr. Brusznyai Árpád, középiskolai tanár, a forradalom kivégzett mártírja, akit méltóképpen, özvegye Honti Ilonka néni képviselt, aztán persze megszólalt a többi résztvevő is. Tudva levő, hogy Dr. Brusznyai Árpád halálos ítélete Pap Jánosnak, az MSZMP Veszprém megyei nagyhatalmú titkárának személyes döntése volt. A sors fintora, hogy a dokumentumfilm azokkal a képkockákkal fejeződik be, miszerint a MTV híradója bejelenti, a mai napon Pap János saját otthonában, saját lőfegyverével öngyilkosságot követett el.http://amandala.hupont.hu/47/dr-szucs-istvan-emlekere

Pap János (politikus, 1925–1994)

Brusznyai Árpád1996Munka után... Munka előtt...24' dokumentumfilm Gyártásvezető: Pákozdy Margin1996Vállamon a bárányos éggel – Ezüst György festőművész portréja1998A párna – Vankús25' portréfilmA Jadviga párnája az utóbbi évtized legsikeresebb magyar regénye. Pedig a napló formában írt alkotás kétnyelvű, a magyarországi szlovákság elmúlt száz esztendejének krónikája. Az író, Závada Pál, tótkomlósi születésű, szlovák származású. A portréban irodalomtörténészek, írók, olvasók, barátok vallanak az íróról, irodalomról, egy könyvről, melyben, érdekes módon, mindnyájan magunkra ismerhetünk egy kicsit.1999Morzsalét9' filmetűd, rendező: Kiss Róbert, operatőr: Kiss Róbert, zene: Binder Károly, producer: Kulcsár Györgyi, gyártásvezető: Majoros JózsefLírai etűd az izolációról egy metropoliszban, a millennium küszöbén.2000MTA Keleti gyűjtemény17'2000Mindig több… (Brusznyai Árpád emlékére)52'2004Hős vagy áruló51' dokumentumfilm, rendezte: Kiss Róbert1990. január 19-én Végvári József őrnagy a Graffiti Moziban tartott sajtótájékoztatón, majd este a TV élő adásában számolt be a titkos dokumentumok nyilvánosságra hozásának okairól és körülményeiről. 2004-ben Végvári József nyugdíjas őrnagy elmesélte az eset történetét és a történet szereplői nyilatkoztak.2005Két fillér – hét krajcár44' dokumentumfilm, rendező-operatőr: Kiss RóbertVolt egyszer egy asszony Kiskunhalason (szociális munkás, országgyűlési képviselő 1985-1990), aki elhatározta, hogy szegényeknek, – három- és többgyermekeseknek – első, önálló lakást épít. Tíz magyar és tíz roma családnak felépült a kertes háza. 1996-óta „házal modelljével”, és mindenki elismeri: miniszter, államtitkár, polgármester. A módszer ennek ellenére nem került be egyetlen kormány programjába sem.https://magyar.film.hu/filmhu/magazin/ket-filler-het-krajcar-filmnevjegy-szemle-37 https://www.youtube.com/watch?v=U4-xxwNuthg2005Szegedi lézeresek50' dokumentumfilm, rendezte: Kiss RóbertA kutatás fejlődése az első lépéseket megörökítő 1984-es filmriportunk óta. Rendező-operatőr: Kiss Róbert2006Tanya... gyerek... esély. Európa2007Mamahotel45' dokumentumfilm, Kiss Róbert – rendező-operatőr, Viktorin Kornél – producer, Enzsöl Ilona – produkciós koordinátor György István – stúdióvezető, Pénzes Attila – technikus, Binder Károly – zeneszerző, Tahi Ábel – zenész, György István – dramaturg, Szalay Béla – gyártásvezető, Schwarczenberger Ferenc – vágó-rendezőasszisztens. Közreműködtek: Dr. Popper Péter – pszichológus, Dr. Bauer Béla – szociológus Készült 2006-2007-ben, a Magyar Mozgókép Közalapítvány, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Filmjus Alapítvány támogatásával a F.O.K. Kht, közreműködésével. A Ratkó-korszakban évente kb. 220 ezer gyerek született. Az ő hetvenes években született gyerekeik száma évente 150-180 ezer volt. A Ratkó-unokák, dédunokák száma nem éri el az évi 100 ezret. Miért maradnak a fiatal értelmiségi fiúk a "mamahotelben", azaz miért nem költöznek el otthonról? A meghosszabbított gyerekkor szabadság-e? A pszichológus és a szociológus érvelését chatelők és az érintettek illusztrálják.2008KÉM(ek)-ELHÁRÍTÓ(k)52' dokumentumfilm, rendezte: Kiss RóbertA XXI. században elmaradt a harmadik világháború. Vajon mit tettek ezért a kém(ek)–elhárító(k)?2008Sirály-sziget26' játékfilm, rendezte: Kiss Róbert

Operatőr