Šurkovac (), horvát falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 52, közúton 69 km-re nyugat-északnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 15 km-re nyugatra, a Veliki- és Mala Stankovac és a Volaric-patakok völgyében, valamint a környező dombvidéken, 250 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Szétszórt, szeres jelelgű település, mely több, kis falucskából áll.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb81Bosnyák00Horvát45747Jugoszláv130Egyéb111Összesen48949
Története Šurkovac tágabb területén a katolicizmust már a középkor óta gyakorolják. A katolikus plébánia székhelye a középkortól Vodičevo, majd 1788-tól Volar volt. A dubicai háború (1788-1791) idején ugyanis a katolikusok az üldözés elől osztrák földre menekültek. A vodicsevói plébánia megszűnt, a megmaradt katolikusok pedig a távolabbi Volarba vonultak vissza. 1801 óta a plébánia székhelye Šurkovac. 1846-ban a településen új plébániaház épült. A 19. század nyolcvanas éveinek elején a plébániaház mellé templomot építettek, a plébános pedig iskolát alapított, ahol maga tanított.https://www.zupa-surkovac.com/hr/1/Kratka+povijest Hozzáférés: 2022. 06. 09.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Ljubia községhez tartozó településnek 59 háztartása és 378 katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o. 1910-ben a településen 79 háztartást, 17 ortodox szerb és 538 katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 99 háztartása és 563 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Az egykori templom közelében 1936 és 1942 között új templomot és plébániaházat építettek, és nem sokkal az elkészülte után azonban mindkettő leégett a második világháborúban.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott, a katolikus templomot a szerbek felgyújtották. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. 1998-ban egy kisebb templom épült itt. A jelenlegi nagy, szintén kéttornyú Jézus Szíve templomot újjáépítették, és 2012. augusztus 11-én ünnepélyesen megáldották.https://www.biskupija-banjaluka.org/dekanati-banjolucke-biskupije/bihacki-dekanat/zupa-surkovac/ Hozzáférés: 2022. 06. 09. A plébániát a boszna-srebrenai ferencesek irányítják, a lelkipásztor 2009 óta a karizmatikus Ivo Pavić, aki imatalálkozóin több tízezer embert gyűjt össze.https://www.jutarnji.hr/vijesti/covjek-magije-i-straha-a-ne-covjek-vjere-fra-ivo-pavic-zlatko-sudac-iz-bosne-i-hercegovine-488791 Hozzáférés: 2022. 06. 09.
Nevezetességei Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1936 és 1942 között épült, ezt azonban 1992-ben a szerbek felgyújtották. A mai templomot 2012-ben szentelték fel.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Prijedor város hivatalos oldala Prijedor város információs portálja Prijedor24.com
Kategória:A Banja Luka-i régió települései