Gomjenica (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 56 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re délre, 137 – 138 méteres tengerszint feletti magasságban, a Szana és a Gomjenica-csatorna közötti hordalékos sík területen fekszik. A falu vonalas szerkezetű, északi részén híd van a Gomjenica folyón.Српскa енциклопедијa (2011) - Гомјеница
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb19952141Bosnyák703311Horvát4531Jugoszláv1342Egyéb7268Összesen29452553
Története A település területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban és a középkorban is lakott volt. A település kavicsbányájából, Baltine Bare közeléből az i. e. 2. – 1. századból származó lovassíros temető maradványai kerültek elő. Ugyancsak ennek a településnek a közelében a Szana partján jelentős a 10. – 11. századból származó temető sírjait tárták fel, gazdag mellékletekkel.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A falu a második világháború után gyorsan fejlődött, párhuzamosan a közeli város fejlesztésével. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. Ma az aktív lakosság legnagyobb része Prijedorban dolgozik. A faluban regionális általános iskola, művelődési ház, valamint fémszerkezeteket és alumínium asztalosipari termékeket gyártó üzem működik.
Nevezetességei Baltine Bare – középkori temető maradványai. Feltárására 1963-ban (Z. Marić) és 1964-ben (Nada Miletić) került sor. A sírok a Szana jobb partján, egy hordalékos teraszon voltak találhatók, és a lelőhely 246 északnyugat-délkeleti tájolású sírt tartalmazott. A leletek 0,40 – 0,90 méteres mélységből kerültek elő. A sírok közül 126 tartalmazott gazdag mellékleteket (köztük a női viselet részeként szereplő ékszerek dominálnak), amelyek a kelta, a dalmát-horvát és a bjelobrdoi kultúrkörhöz tartoznak. A ritkább leletek között fegyverek, szerszámok, használati tárgyak, római pénzek találhatók. A temető a korai szláv időszakhoz tartozik, a 10. – 11. századból származik. A sírmezőleltár a pannon Bijelo-Brdo kultúrkör és az ókori horvát állam kultúrkörének átfedéséről ad tájékoztatást. A gomjenicai régészeti leleteket a szarajevói Állami Múzeumban (Zemaljski muzej) őrzik. Okruti, Baltine Bare – lovassírok. A temető egy része, két lovassírral a kavicsbányászat során megsemmisült. A próbaásatás során egy csontvázas sír került elő, csekély mellékletekkel. Korukat az i. e. 2. – 1. században határozták meg. Szent Petka tiszteletére szentelt ortodox temploma 2011-ben épült A gomjenicai mecset építése 1998-ban kezdődött, és hivatalosan 2003. augusztus 10-én nyílt meg. A boszniai háború előtt az itteni hívek a čaršijai gyülekezethez tartoztak.
Jegyzetek
További információk Prijedor város hivatalos oldala Prijedor város információs portálja Prijedor24.com
Kategória:A Banja Luka-i régió települései