Kamičani (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 33, közúton 40 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 13 km-re keletre, 220 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kozara-hegység délnyugati lejtőin fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb2444Bosnyák30142823Horvát92Jugoszláv40Egyéb6446Összesen31152915
Története A régészeti leletek tanúsága szerint Kamičani területe már a késő bronzkor óta folyamatosan lakott volt. A „Crkvena” lelőhelyen őskori, ókori és középkori építmények maradványai is megtalálhatók.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 150 háztartása, 842 muszlim és lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o. 1910-ben a Kozaraci járáshoz és Kozarac községhez tartozó településen 248 háztartást és 1302 muszlim 3 ortodox szerb, 71 római katolikus és 59 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Kozarac községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború alatt a települést 1992-ben teljesen lerombolták, a bosnyák lakosságot elűzték. A száműzött bosnyákok egy része 1999-ben visszatért, és újjáépítette a helyi mecsetet. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Crkvena – őskori erődített település maradványai ókori és középkori védelmi létesítményekkel. A lelőhely a Kulina-patak torkolata feletti domb platóján található. Az őskori erőd maradványai a plató északkeleti és nyugati szélén találhatók, míg a déli oldalon védelmi célokat szolgáló tumulus látható. Az őskori település korát a késő bronzkorra és a vaskorra teszik. A plató északi oldalán római épületmaradványok (falak, malter, tégla), valamint középkori építőanyagok és cseréptöredékek találhatók. Az osztrák-magyar időszakban (1896 előtt) épült kamičani mecsetet 1990-ben a háború előestéjén renoválták. A Prijedori Iszlám Közösség iratai szerint a mecsetet 1992 nyarán a szerb fegyveresek lerombolták. A háború után a falu visszatérő lakói újjáépítették. Az itteni emlékközpontban temették el az 1992-es prijedori mészárlás áldozatait.
Jegyzetek
További információk Prijedor város hivatalos oldala Prijedor város információs portálja Prijedor24.com
Kategória:A Banja Luka-i régió települései