Alphonsus Josephus de Ridder belga író és költő, aki Willem Elsschot álnéven írt. Az egyik legjelentősebb flamand író, leghíresebb műve, a Kaas (Sajt, 1933) minden idők legtöbbet fordított flamand nyelvű regénye.
Fiatalkora és iskolái
Elsschot 1882. május 7-én született Alphonsus Josephus de Ridder néven Antwerpenben, pékcsaládban. Gyermekkorában gyakran meglátogatta nagybátyját a Herselt melletti Blaubergben, ahol a Helschot nevű vidéken sétáltak, ahonnan később írói nevét is kapta.
A Van Maerlantstraat-i állami iskola, majd az antwerpeni Királyi Athenaeum után az Institut Supérieur de Commerce de l'État, később Rijkshandelshogeschool néven ismert intézménybe járt, ahol közgazdasági és üzleti tanulmányokat folytatott, és 1904-ben kereskedelmi tudományokból szerzett mesterdiplomát. Az ottani tanulmányai során, Pol de MontCharles Polydore de Mont vagy Pol de Mont (1857. április 15. – 1931. június 29.) belga író és költő. tanítványaként, az irodalom iránti szeretete is kialakult benne.
Hivatásos karrierje Tanulmányai befejezése után Elsschot Párizsban dolgozott egy dél-amerikai üzletembernek, majd különböző hollandiai vállalkozásoknak.
Az első világháború alatt az antwerpeni nemzeti élelmiszersegélyezési bizottság titkáraként dolgozott, majd 1911-ben saját ügynökséget alapított, amelyet haláláig vezetett.
Elsschot nem élvezte a reklámok világát. 1960-ban bekövetkezett halála előtt idézték, amikor azt mondta: „Nemcsak a reklámoktól undorodom, hanem általában a kommercializmustól is. És azért írtam a Lijmen-t, mert valahogy meg kellett szabadulnom tőle. Reklámoznom kellett, mert a tollamból soha nem tudtam volna megélni”.
Irodalmi pályafutása Elsschot 1900-ban kezdett verseket írni, költőként debütált szerzőként (az Alvoorder című folyóiratban publikált).
Hírnevét mégis leginkább prózaíróként szerezte. Rotterdamban élve írta meg a Villa des Roses (1913) című regényét, amely egy párizsi panzió vendégeinek kalandjait követi nyomon. Míg megjelenésekor a kritikusok és az olvasók egyaránt mellőzték, leghíresebb művei az 1920-as és 1930-as években születtek: Lijmen (1924), Kaas (1933), Tsjip (1934) és Het Been (1938), tragikus és komikus elemeket tartalmazó regények.
Műveinek központi témái az üzleti és a családi élet. Stílusát a környezet részletes leírása és enyhe cinizmus jellemzi. Első könyveiben ugyanazokkal a szereplőkkel dolgozik, így az olvasók számára ismerős és vázlatos képet kapnak az 1930-as évek antwerpeni életéről. Boorman, a mindig csalásokat és lehetőségeket kereső vállalkozó és Frans Laarmans, a hivatalnok karaktere ezekben a könyvekben fejlődik.
Magánélete és halála Fine de Ridder volt a felesége, akivel egy lánya született, Ida. Kapcsolatban állt Liane Bruilants költőnővel is.
1920-ban a Koronarend lovagja lett.RD 2/12/1920
Elsschot 1960. május 31-én, 78 éves korában szívrohamban halt meg Antwerpenben. Elhamvasztották, hamvait pedig felesége holttestével együtt az antwerpeni Schoonselhofban temették el. Posztumusz megkapta az Állami Irodalmi Díjat, és 1994-ben szobrot állítottak neki az antwerpeni Mechelseplein-en.
2005-ben a 49. helyen végzett a „De Grootste Belg” („A legnagyobb belga”) flamand változatában.
Adaptációk Filmes adaptációk Lijmen/Het Been című regényét Robbe De Hert 2001-ben filmre adaptálta Lijmen/Het Been címmel. A Villa des Roses című regényt 2002-ben Frank Van Passel filmesítette meg Villa des Roses címmel (Életképek egy panzióban).
Képregényadaptáció 2008-ban a Kaas („Sajt”, 1933) című regényből és a Het dwaallicht („Will o'the Wisp”, a Three Novels-ben, 1946) című novellából Dick Matena készített képregényt.
Bibliográfia (1913) Villa des Roses (1920) Een ontgoocheling (A csalódás) (1921) De verlossing (A megváltás) (1924) Lijmen (Meggyőzés) (1933) Kaas (Sajt) (1934) Tsjip (1934) Verzen van vroeger (Versek a múltból) (1937) Pensioen (Nyugdíj) (1938) Het been (A láb) (1940) De leeuwentemmer (Az oroszlánszelídítő) (1942) Het tankschip (A tankhajó) (1943) Verzen (Versek) (1946) Het dwaallicht (A suttogó szellem) (1957) Verzameld werk (Összegyűjtött művek)
Magyarul megjelent művei Sajt; ford. Dékány Károly; Forum, Amstelveen, 1987 (Forum sorozat) Sajt / Lidércfény (Verzameld Werk) – Gondolat, Budapest, 2008 (Akcentusok) · · fordította: Wekerle Szabolcs, Gera Judit Kenegetés / A láb (Lijmen / Het been) – Gondolat, Budapest, 2024 · · fordította: Balogh Tamás, Fenyves Miklós, versford. Márton László Egy csatlakozás; ford. Balogh Tamás; L'Harmattan, Bp., 2025 (Károli könyvek. Műfordítás, forrás)
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1960-ban elhunyt személyek Kategória:Belga költők, írók Kategória:Flamand költők, írók Kategória:20. századi költők, írók Kategória:Antwerpeniek