Hrnići (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 45 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 13 km-re kelet-délkeletre, 160 – 170 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kozara-hegység és a Saničani-tó közötti sík vidéken fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb32Bosnyák600601Horvát106Jugoszláv00Egyéb5612Összesen669621
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Kozaraci járáshoz és Kozarac községhez tartozó településen 73 háztartást, 13 ortodox szerb, 318 muszlim, 14 római katolikus és 52 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Kozarac községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború alatt a települést 1992-ben teljesen lerombolták, a bosnyák lakosságot elűzték. A száműzött bosnyákok egy része 1999-ben visszatért, és újjáépítette a helyi mecsetet. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A muszlim gyülekezetben eredetileg egy meglehetősen kicsi, vályogból épített mecset állt, melynek minaretje a tetőbe volt beépítve, és amelyet többször javítottak. Közvetlenül a második világháború után, 1948-ban. Huse Ključanin kozaraci földbirtokos családi házát a hrnići gyülekezetnek adományozta. Ebből épült a mecset, és a minaret alapja. A hivatalos megnyitó 1949-ben volt. 1992-ben a szerb fegyveresek felgyújjtották és lerombolták. A háború után a visszatérő muszlimok a mecsetet újjáépítették. Az ukrán lakosság az osztrák-magyar uralom idején, 1890 és 1912 között települt be erre a vidékre. A Szent Eucharisztia tiszteletére szentelt görög katolikus templom 1930 és 1940 között épült, a zágrábi Stjepan Podhorski (Podhorsky) építész tervei alapján. Az 1980-as felújítás során az épület külső megjelenése megváltozott, ami elsősorban a hagymakupola formájára vonatkozik. A belső teret freskók díszítik.
Jegyzetek
További információk Prijedor város hivatalos oldala Prijedor város információs portálja Prijedor24.com
Kategória:A Banja Luka-i régió települései