Az újvidék vasútállomás előteteje 2024. november 1-jén omlott össze. Az aznap késő esti információk szerint 16 ember halt meg, négy ember rekedt a romok alatt (akik közül hármat végül kimentettek) és több mint 30-an megsérültek. Későbbiekben tisztázódott, hogy az áldozatok száma 14, s miután az egyik súlyos sérült, aki több mint két hétig feküdt az intenzív osztályon, szintén elhunyt, a szám 15-re nőtt. Március végén újabb halottja lett a tragédiának, miután egy négy és fél hónapig kezelt súlyos sérült szervezete is feladta a küzdelmet, s elhunyt a kórházban.

Az elhunytak zöme vajdasági illetőségű volt, a többiek Szerbia más részéről származtak, illetve akadt köztük egy külföldi állampolgár. Újvidéken és környékén jelentős magyar kisebbség is él, ám magyar áldozata nem volt a szerencsétlenségnek.

A tragédia miatt kialakult feszültséget a következő hetekben egyre erősebben áthatotta a politika, mivel mind a kormánypárti, mind az ellenzéki oldal a másikkal szemben hozta fel az esetet. Mivel a kormányellenes demonstrációkon nem egy esetben került sor erőszakra, az egyik ilyen incidens hatására Miloš Vučević miniszterelnök is bejelentette utóbb lemondását.

Előzmények bélyegkép|jobbra|263px|Az állomás előteteje 2024 augusztusában, nem egészen három hónappal a baleset előtt A vasútállomás a 2024-es formáját kereken hatvan évvel korábban, 1964-ben nyerte el, Farkas Imre építész tervei alapján. A kivitelezést a Neimar építőipari vállalat végezte.

A baleset előtt már nagyon rossz állapotban volt az állomás, miután évtizedeken át elhanyagolták. A felújítást két kínai cég, a China Railway International Co. és a China Communications Construction Company kezdte meg, de csak az állomás belső terét, a tetőt, valamint a bejárat előtti tetőszerkezet feletti és alatti homlokzatot újították fel, viszont magát a bejárat előtti tetőszerkezetet, amelynek üvegteteje is volt, nem. Meg nem erősített hírek szerint a felújítási munkálatok összköltsége 16 millió euró volt, a teljes költség pedig 65 millió eurót tett ki.

Bár a tetőszerkezet felújítása szerepelt az előterjesztett tervekben, ez az engedélyeztetésnél és a kivitelezésnél mégis elmaradt.

Az állomáson végzett munkák az ún. Egy Övezet Egy Út projekt részét képezték, amibe csak Szerbiában, a tragédia idejéig hozzávetőlegesen kétmilliárd eurót fektettek. 2021 októberében jelentette be a Szerb Vasutak az újvidéki pályaudvarra vonatkozóan az előkészítő munkák kezdetét, amelyek részét képezték a Belgrád–Újvidék–Szabadka-vasútvonal nagysebességű vasútvonallá történő kiépítését célzó beruházásnak.

Némely vélemények szerint a felújítás elkapkodott volt és lényegében nem is fejeződött be, ennek ellenére 2022 márciusában gyorsan átadták az épületet.A vajdasági Magyar Szó cikke szerint mindez az az évi választások hevében történt, továbbá hozzátette, hogy 2024. július 5-én is ünnepélyes keretek között nyitották meg az épületet. Ki (nem) újította fel a tetőszerkezetet? (Magyar Szó. 2024. nov. 1.)

A felújítást végző két kínai vállalat konzorciuma a tragédiát követően bejelentette, hogy a felújítást a tetőszerkezeten valóban nem végezték el, viszont a jóváhagyott engedélyekben az a rész nem is szerepelt. A felújítások legutóbb a nyílászárók és a márványburkolatok cseréjét, az emeleti galéria mentén üvegkerítések telepítését és a pulthelyiségek rendbetételét jelentették.

A szerb sajtóban felmerült, hogy műemlékvédelmi okokra hivatkozva is elvetették az említett részek felújítását. Ezt később az Újvidéki Kulturális Műemlékvédelmi Intézet tagadta és állította, hogy 2021-ben javasolták e felújításokat, konkrét ajánlatokkal, ám a statikai állapotok nem tartoztak az ő hatáskörükbe.

Meg nem erősített hírek szerint az állomás területén tartózkodó utasok már napokkal korábban jelezték az állomás üzemeltetőinek, hogy a tetőszerkezet táján kisebb károkat (repedéseket) észleltek, de intézkedés nem történt az ügyben.

A munkálatok költsége és pontos jellege mindezek ellenére továbbra is ismeretlen maradt, ugyanis a Szerb Vasúti Infrastruktúra közvállalat, valamint a Közlekedési Minisztérium is úgy döntött, hogy titokban tartja a szerződéseket, arra hivatkozva, hogy a beruházást végző kínai cégek ellenezték azok tartalmának nyilvánosságra hozatalát. Zoran Đajić geológusmérnök szerint, aki ellenőrként jelen volt a felújításokkor, észrevételezte, hogy Szerbia a Kínától kapott hitel fejében 51%-ban engedélyezte az építkezési munkálatok végzését kínai cégeknek, a munkák elszámolásánál viszont túlszámlázást végeznek, közben alvállalkozókat nem fizetnek ki. Szerbiának legalább 1 milliárd eurós hitele van, s ugyanennyi önrészt kell kiállítania az 51%-os kínai részesedés miatt. Hozzátette, hogy ezeket a hitelszerződéseket az állam még Tomislav Nikolić kormánya idején kötötte Kínával.

A baleset A bejárat feletti tető betonszerkezetes előteteje 2024. november 1-jén, pénteken, mintegy négy perccel déli 12 óra előtt omlott össze. Ezen a napon, részben mert közeledett a hétvége, illetve ünnepek (mindenszentek és halottak napja) zajlottak, sűrű volt a forgalom a pályaudvaron, így sok egyetemista is épp hazatérőben volt. Nagyon sok utas a tető alatti padokon ült.

A bekövetkező kollapszust még térfigyelő kamerák is rögzítették, egyes felvételeket a sajtó utóbb közzé is tett. Szemtanúk szerint a tragédia rendkívül váratlanul következett be: először mindenki nyugodtan várt az épület előtt, sokan ültek, majd hirtelen rájuk omlott a tető és mindenütt sikoltozás és kiáltások hallatszottak.

A mentőszolgálat, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem munkatársai, valamint a speciális kutató-mentő egységek nagy erőkkel vonultak a helyszínre. A mentési munkálatok azonban lassan haladtak, a mentésvezető Luka Čaušić szerint ugyanis semmit biztosat nem tudtak a megsérült tetőszerkezet állapotáról. A sérült tetőt aládúcolásokkal próbálták ideiglenesen megerősíteni.

Volt olyan leszakadt darab, amely több tonnát nyomott, ez pedig tovább nehezítette a mentést. Az omlás erejét mutatja, hogy több áldozat holtteste durván roncsolódott, egyes testrészeik leszakadtak, ez pedig nehezítette a személyazonosságuk megállapítását is.

A mentési és romeltakarítási munkában a felújítást végző cég munkatársai is részt vettek, akik az összeomlás bekövetkeztekor is dolgoztak az állomás területén. A pályaudvar működését átmenetileg le kellett állítani, a vonatokat Péterváradra terelték.

Az áldozatok és sérültek bélyegkép|jobbra|300px|Helyszíni megemlékezés 2025 áprilisában Az omlás következtében az első információk szerint nyolcan haltak meg. A délutáni sajtóhírek már 13 halottról számoltak be, köztük legfiatalabbként egy hatéves kisgyerek, legidősebbként pedig egy 77 éves férfi haláláról. Később a helyszínre érkezett Ivica Dačić miniszterelnök-helyettes már további két kiskorú áldozatról beszélt a sajtónak. Szintén a korai hírek még arról szóltak, hogy ketten rekedtek a romok alatt, egy idős nő és egy 14 éves lány, délutánra azonban már tisztázódott, hogy a romok alá szorult emberek száma ennél magasabb, de a mentőegységek három beszorult sérültet végül ki tudtak szabadítani, miután azok közel négy órát töltöttek a törmelék alatt,

Pár órával később a nyomozást folytató újvidéki ügyészség 14-re módosította a halottak számát. Nyilvánosságot kapott az is, hogy mivel több sérült állapota válságos, ezért az áldozatok száma még emelkedhet.

Estére 9 halott személyazonosságát sikerült tisztázni: közülük 8-an szerbiai állampolgárok voltak, egyikük pedig egy észak-macedón állampolgár volt, az Újvidéki Robotikai Intézet professzora.

Több sérült állapota válságosnak bizonyult, ezért a Szerb Mentőszolgálat felhívásában igyekezett sürgősséggel véradókat toborozni, mivel a sérültek egy része vérátömlesztésre szorult. Vesna Turkulov, a vajdasági klinikai központ vezetője délután arról tájékoztatott, hogy 3 sérült, egy 18 éves fiú és két, 21 és 23 esztendős lány állapota válságos. A 18 éves fiú lába a baleset következtében olyannyira roncsolódott, hogy amputálni kellett. Egy másik sérült, egy 23 éves lány mindkét karját amputálni kellett.

A három legsúlyosabb sérült állapotát november 6-ig stabilizálták az orvosok.

Másnapra kiderült, hogy az áldozatok között további kiskorúak is szerepelnek: két tíz év alatti, helybéli lánytestvér (Tina és Sara) együtt sérült meg és a kórházban haltak bele sérüléseikbe. Aznap nagyapjukhoz, Branko Matićhoz mentek volna Loznicába, amikor a szerencsétlenség történt.

November 17-én elhunyt az egyik intenzívosztályon ápolt súlyos sérült, egy közép-szerbiai illetőségű fiatal nő, mellyel tovább nőt az áldozatok száma. Turkulov nyilatkozatában elmondta, hogy a nő már a balesetben rendkívül súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett.

Az áldozatok nyilvánosságra hozott névsora

Állampolgárság Az áldozat neve Lakhelye szerb Anđela Ruman († 20) Ópazova szerb Sanja Arbutina Ćirić († 35) Káty szerb Stefan Hrka († 27) Zvezdara-Belgrád szerb Miloš Milosavljević († 21) Rezsőháza-Nagybecskerek szerb Đuro Švonja († 77) Máriamajor szerb Vukašin Raković († 69) Bakolc észak-macedóniai Vaszko Szazdovszki († 45) Sveti Nikole szerb Valentina Firić († 9) Kabol-Újvidék szerb Sara Firić († 5) Kabol-Újvidék szerb Đorđe Firić († 43) Kabol-Újvidék szerb Mileva Karanović († 75) Káty szerb Milica Adamović († 76) Káty szerb Raca Goranka († 58) Újvidék szerb Nemanja Komar († 17) Máriamajor-Újvidék szerb Anja RadonjićA kórházban hunyt el, tizenhét nappal a tragédia után. () († 24) Paraćin szerb Vukašin Crnčević († 19)A legkésőbbi áldozat, aki több mint négy hónappal később, a kórházban hunyt el. () Ókér

Az utolsó, a helyszínen meghalt áldozat azonosítása november 2-án délelőtt fejeződött be.

Következmények bélyegkép|jobbra|250px|A Fenerbahçe SK és a KK Partizan tagjai egy perces néma csenddel emlékeznek az újvidéki áldozatokra a november 1-jei meccs kezdete előtt Reakciók A szerb kormány november 2-ra országos gyásznapot hirdetett. Újvidéken Milan Đurić polgármester hirdetett háromnapos gyásznapot. A városvezetés két héttel a tragédia után úgy döntött, hogy 2024-ben nem szerveznek a városban szilveszteri ünnepségeket, és nem tartják meg a következő Julián naptár szerinti újév megünneplését sem.

Milorad Dodik boszniai szerb elnök az entitás területén szintén gyásznapot hirdetett, egy időben a szerbiaival, hasonlóan követték a példát a koszovói szerbek is. Montenegró november 3-ra hirdetett gyásznapot.

A tragédia helyszínén már aznap este megemlékezések kezdődtek, melyek során rengeteg mécsest gyújtottak és virágokat helyeztek el.

Tüntetések bélyegkép|jobbra|300px|A szerbiai tüntetések egyik jelképe, a »véres kéz« bélyegkép|jobbra|300px|Tüntetés Čačakban, 2025. január 26-án November 3-án több ezer fős demonstráció kezdődött a szerb fővárosban, Belgrádban az újvidéki baleset miatt. A tiltakozók követelték Vesić lemondását, s pirosra festettA piros, mint a vér színe, azt kívánja jelképezni, hogy vér tapad az illetékesek kezéhez és a korrupció halálos. Hatalmas tömegek tüntettek Belgrádban az újvidéki tragédia miatt (Magyar Hírlap, 2024.11.03) kesztyűket húztak, ezzel jelképezve, hogy a tragédia felelőse szerintük a kormányzat nemtörődömsége, a rossz gazdálkodás és a korrupció. A megmozdulás résztvevői hangot adtak a Vučićcsal szembeni ellenérzéseiknek, Radomir Lazović baloldali zöld politikus pedig külön vizsgálóbizottság felállítását is követelte, amely a kormány érintettségét vizsgálná.

Vesić november 4-én valóban lemondott, ám közleményében kiemelte, hogy döntése csak erkölcsi felelősségvállalás volt, a felelősséget a 14 ember halálát okozó omlásért nem vállalja. Több mint két héttel később Tomislav Momirović bel- és külkereskedelmi miniszter is beadta lemondását a kormányfőnek, ő ugyanis korábban Ana Brnabić kormányában volt építésügyi, közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszter.