Donji Orlovci (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 41, közúton 50 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re keletre, 150 – 170 méteres tengerszint feletti magasságban, az Orlovača-patak mentén fekvő sík vidéken fekszik. Több, kis település tartozik hozzá. A falut átszeli a Prijedort Banja Lukával összekötő főút. A falu nyugati oldalán az Orlovača, keleten pedig a Majčevac-patak folyik. A település nagy része szórvány jellegű, egyedülálló házakból áll, csoportosulásukra csak az utak mentén van példa. Az északi falunak csak egy része rendelkezik tervezett település morfológiájával. A 20. század második felében a lakosok száma folyamatosan nőtt.Српскa енциклопедијa (2011) - Доњи Орловци
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb7872222Bosnyák23Horvát1513Jugoszláv351Egyéb4234Összesen8812273
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az évszázados oszmán uralom 1878. szeptember 6-án ért véget, amikor osztrák-magyar csapatok vonultak be Kozaracra és a szomszédos Prijedorra. 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó Orlovci településen 106 háztartást, 726 ortodox szerb, 1 római katolikus és 4 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Orlovci községnek 125 háztartása és 736 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Osztrogi Szent Vaszilij tiszteletére szentelt pravoszláv templomát 2021-ben szentelték fel. A plébánia épülete 2023-ben létesült, addig a templom a prijedori Szentháromság plébánia filiája volt.
Jegyzetek
További információk Prijedor város hivatalos oldala Prijedor város információs portálja Prijedor24.com
Kategória:A Banja Luka-i régió települései