A Vexilliferidae az Amoebozoa Dactylopodida csoportjának kládja. Korábban a Gymnamoebiába sorolták, de arról 2003-ban igazolták, hogy nem monofiletikus, mert a Paramoebidae és a Vexilliferidae által alkotott klád 18S rRNS alapján a Gymnamoebia többi ágától külön őssel rendelkezőnek bizonyult. Egyetlen ismert nemzetsége a Vexillifera, de korábban ide tartozott a Neoparamoeba és a Pseudoparamoeba is.
Történet Elsőként leírt, 2005-től egyetlen nemzetsége a Vexillifera Schaeffer 1926.
F. C. Page írta le a Vexilliferidaet 1987-ben, ekkor és 1991-ben a paraszóma morfológiájára kisebb, a felszíni jellemzőkre nagyobb hangsúlyt helyezett, mikor a mikropikkelyek nélküli, glycostylusokkal borított Paramoeba-fajokat a Neoparamoeba nemzetségbe helyezte, és létrehozta a Vexilliferidaet. Korábban fajait a Mayorellidába sorolták.
2004-ben Thomas Cavalier-Smith a Glycostyleán belül a Vannellidae testvércsoportjába helyezte, és elhagyta a Gymnamoebia használatát. Cavalier-Smith et al. ugyanez évben hozták létre a Discoseát, ahová a Vannellidaet és a Paramoebidaet is sorolták, vagyis e csoport csupasz lebenyes amőbákat tartalmazott lapos mozgó állapottal, a Glycostylida csoportot Flabellinea névre nevezték át, és két csoportot különítettek benne el, ezek a Dactylopodida a Paramoebidae és a Vexilliferidae csoportokkal, és a Vannellida a Vannellidae csoporttal.
Kudrjavcev 2005-ben kimutatta 18S rRNS alapján, hogy az akkori definíció szerinti Vexilliferidae polifiletikus.
A legtöbb molekuláris filogenetikai kutatás 2011-ig a Neoparamoebára irányult, mivel az betegségeket okoz halakban. 2011-ben Kudrjavcev et al. módosították meghatározását, és újra egyesítették a Neoparamoebát a Paramoebával, míg Dyková et al. 3 Vexillifera-fajt írtak le SSU rDNS-filogenetika és -adatbázis-bővítés alapján.
2020-ban Kudrjavcev et al. felfedeztek 3 lehetséges Vexillifera armata-törzset, azonban nem rendelték azonnal hozzá, mivel a V. armata hossz-szélesség aránya és méretei kissé tágabb határok közt voltak, mint Page eredeti, 1979-es leírásában. Morfológia Mozgó formája általában szabálytalan háromszög alakú előre irányuló alappal, széles elülső hialoplazmával és rostos axiális magokkal a daktilopódiumokban és a lebegő állábakban. Számos emésztő űröcskéje van.
A Vexilliferidae nyújtott lapult akantopodiális amőbákból áll egy vagy több hosszú vékony üvegszerű alállábbal, ezek egyes fajokban ritkán alakulnak ki. Sejtfala glycostylusokból áll, ezek lehetnek hengeresek, T alakúak, hatszög alapú hasábok stb.
Granuloplazmája lehet, benne lehetnek kontraktilis vakuólumok. A trofozoita rögzítés előtt és után hasonló alakú. Életmód Vannak amfizoikus (például Vexillifera bacillipedes, Vexillifera expectata) és szabadon élő fajai is. Életciklus Cisztát nem, aggregátumot ritkán képez. Lebegő állapota lehet. Magja membránja magosztódáskor megszűnik, a kromatin szabálytalanul rendeződik el. Ökológia Hűtőtornyok mikrobiomjában előfordul, és a Neptunochlamydia vexilliferae gazdája lehet. Legalább egy faja obligát halofil. Vízi fajai bentikusak. Genetika Legalább egy faja ektoin-hidroxilázának EctA és EctC fehérjéjét egy gén kódolja. II-es típusú zsírsavszintáza vagy poliketidszintáza nincs. Filogenetika A Vexillifera diverzitása jelentősen nőtt az előző 35 millió évben. Jelentőség Nagyobb amőbák táplálékaként használható azok kultúráiban. Jegyzetek
További információk
Kategória:1987-ben leírt taxonok Kategória:Monotipikus taxonok Kategória:Discosea