Kijevci (), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 29, közúton 48 km-re északra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 18 km-re délnyugatra, a Kozara-hegységtől keletre, 130-200 méteres magasságban, a Lubina-folyó jobb partján elterülő dombvidéken fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb364204Bosnyák21Horvát43Jugoszláv40Egyéb73Összesen381215
Története A Lubina-folyó melletti földterületen talált leletek tanúsága szerint ez a terület már az őskorban is lakott volt.
A 2004-ben a Gradiškai Helytörténeti Múzeum felügyelete alatt végzett régészeti kutatás egy középkori templomot talált, amely a feltételezések szerint a Kijevci faluban állt Manastište - Karanovac kolostoregyüttes része volt. A legjelentősebb lelet egy cirill betűkkel írt kőtábla volt, amely a középkori templom előcsarnokából került elő, és az 1301-es évhez kötődik. Úgy tartják, hogy a feliratot egy lomnicai pap írta, aki a Boszniai Szerb Köztársaság keleti részén fekvő Šeković közelében álló a Lomnica kolostorhoz kötődik. Az említett felfedezés új tényekre világít rá az ortodox egyház középkori elterjedésével kapcsolatban a középkori Bosnyák és Magyar Királyság területén. A kijevói lelőhely 1958-ban vált nagyon fontossá, amikor felfedezték az első 10. és 12. századi glagolita feliratot, de akkoriban nem folytak a maihoz hasonló részletes kutatások, így a lelőhelyet sokáig erdő és vastag talajréteg borította. Van itt egy kőből és római téglából épült templom is, amelynek alapjait helyreállították. A templom körül számos sírkő található. Az ortodox szokások szerint eltemetett teljes emberi csontvázakat fedeztek fel bennük. A leleteket egy londoni kutatóintézetbe küldték, ahol 1250-re keltezték őket. A Gornji Kijevciben található a Lubina folyó völgyében, annak jobb partján található kolostor a római kortól a középkorig őrzi az építészeti korok maradványait. Az egykori települést nyugati és északi oldalról körülveszi a folyó. Közvetlenül a helység mellett a nyugati oldalon található egy bővizű ivóvízforrás, amit a helyiek Karanovacnak hívnak. Keletről a Berek-patak határolja, amely a korai szláv települést, Varošankát veszi körül.
A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó Kijevci dolnji településnek 48 háztartása és 255 ortodox szerb, Kijevci gornji településnek 41 háza és 287 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o. 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz tartozó Gornji Kijevci községben 84 háztartást, 549 ortodox szerb és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 166. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Gornji Kijevcinek 93 háztartása és 601 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 105. o. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a szocialista Jugoszlávia része lett. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A Karanovac-kolostor a Nemanjić-dinasztia adományából épült a 12. század végén és a 13. század elején, maradványait 2004-ben végzett ásatások során tárták fel. A középkori kolostor és nekropolisz mellett előkerült egy 1. – 4. századi római mezőgazdasági birtok (villa rustica), valamint két török kori gerendatemplom, a 16. és 19. század második feléből. A kolostornegyed részeként egy múzeum építését is tervezik, ahol az elmúlt húsz év régészeti kutatásai során előkerült legfontosabb kiállítási tárgyakat állítják majd ki. A szerb történelem és kulturális örökség keletkezéséről és fejlődéséről tanúskodó kegyhelyek helyén található komplexum felújításának befejezését 2025-re tervezik. Gradina – őskori erődített település maradványai a Lubina-folyó melletti Bara nevű földterületen. Központi része egy 30x20 méteres nagyságú, 2 méter magas tell, amelyen és a szomszédos földön őskori kerámiatöredékek találhatók. Korukat a késő bronzkorra és a kora vaskorra tették.
Jegyzetek
További információk Gradiška város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései