Akim Tamiroff ( / Akim Mihajlovics Tamirov, / Hovakim Tamirjanc) Tiflisz (Tbiliszi), Grúz kormányzóság, Orosz Birodalom, 1899. október 29. – Palm Springs, Kalifornia, USA, 1972. szeptember 17.) örmény származású, Golden Globe-díjas szovjet–amerikai színész. Egész életén át megőrzött erős akcentusa ellenére sikeres karakterszínésszé vált, gyakran alakított „egzotikus” külföldieket, idegen etnikumú személyeket. 80-nál több filmben szerepelt.
Élete Származása Örmény családban született, Hovakim Tamirjanc néven Tifliszben, a Grúz kormányzóság fővárosában (más forrás szerint Bakuban). Apja olajmunkás volt, anyja varrónő.
Pályafutása
Tizenkilenc évesen Richard Boleslawski meghívására Moszkvába költözött, és Konsztantyin Sztanyiszlavszkij Művészeti Színházának (Moszkovszkij Hudozsesztvennij Akagyemicseszkij Tyeatr) színiiskolájában tanult, majd e színházban kezdte színjátszó pályáját. Ez idő alatt változtatta nevét az oroszos Akim Mihajlovics Tamirov formára. Többször turnéztak külföldön, másodjára 1923-ban. 1927-ben, egy újabb amerikai vendégszereplés alkalmával több színésztársával egyetemben úgy döntött, nem tér vissza a Szovjetunióba.
Későbbi feleségével, Tamara Shayne (Tamara Sejn) színésznővel (1902–1983) és annak bátyjával, Konstantin Shayne-nal (Konsztantyin Sejn) együtt Tamirov csatlakozott Nikita Balieff (Nyikita Fjodorovics Balijev) emigráns színész-rendező nemzetközi utazó revüszínházához, a „Théâtre de la Chauve-Souris”-hoz (Denevér Színház), mely eredetileg Szentpéterváron, majd Párizsban, később New Yorkban működött. Emellett dolgozott különféle New York-i színházak számára: maszkmestereket képző iskolát alapított és üzemeltetett. Orosz vezetéknevét angolosan Tamiroffnak írta.
Első apró filmszerepeit a hangosfilm megjelenése (1929) után kapta, a nagy hollywoodi filmgyárak (Universal Pictures, MGM, RKO Pictures) filmjeiben. Zömök, alacsony termete, fekete haja, vastag szemöldöke, átható tekintete és igen erős orosz akcentusa predesztinálta őt a külföldiek, idegen karakterek ábrázolására. Már az 1930-as évektől kezdve sorozatosan kapta az ilyen zsánerszerepeket. Cigányt játszott (a Hunyady Sándor-regényből készült) Feketeszárú cseresznyében (1933); spanyolt a Krisztina királynőben (1933); törököt A víg özvegy-ben (Lehár operájának 1934-es filmváltozatában); olaszt a Sadie McKee-ben (1934) és a The Winning Ticket-ben (1935); németet a The Great Flirtation-ben (1934); franciát az Ez a kislány eladó-ban (1934) és a Csókok városában (1935); indiait A hindu lándzsásban (1935); mexikóit Az első meg a második-ban (1934) és a Casino de Paris-ban (1935)) és természetesen oroszt is (pl. a Halálhajó-ban (1934) és a Vihar a Sárga tengeren-ben (1935). Később is remekelt ilyen „idegen” karakterszerepekben, pl. görögöt alakított A dicső tizenegy-ben (1960).
Első nagyobb filmszerepét Harold Young 1936-os krimifilmjében, a Paramount Pictures által gyártott Woman Trap-ben kapta, ahol Joe Ramirez mexikói gengszterfőnököt játszotta, aki egy New York-i gengszter kollégájával szövetkezik nagy zsákmány megszerzése érdekében. További fontos mellékszerepeket kapott a Kínai arany-ban (1936, Gary Cooper és Madeleine Carroll társaságában); A dzsungel királynőjében (1936, Dorothy Lamour mellett). George Nicholls rendező 1937-es kalandfilmjében, a Sztrogof Mihály regényből készült The Soldier and the Lady-ben az intrikus Ivan Ogareffet (Ogarovot) alakította.
Első főszerepét Charles Vidor rendező 1937-es bűnügyi filmjében, a The Great Gambini-ban kapta, ahol Marian Marsh mellett hírneves bűvészmestert játszott, aki titokban változatos bűncselekményekben is részes. 1938-ban újabb nagy szerepet Cecil B. DeMille rendező Kalózkisasszony című kalandfilmjében. Röviddel ezután Robert Florey rendező mesterművében, a Frakkos sátán (1938) című bűnügyi filmdrámájában, Anna May Wong, Gail Patrick és az ifjú Anthony Quinn társaságában egy nagy hatalmú gengszterfőnököt alakított, aki egy gazdag, önálló nő szerelmét igyekszi8k elnyerni bűnös eszközökkel. Alfred E. Green rendező 1938-as Ride a Crooked Mile című westernfilmjében a főszereplőt, egy kemény kozák bevándorlót alakított, aki marhatolvajnak áll, és a saját, vele rivalizáló fia hibájából kerül börtönbe. 1939-ben Nick Grinde rendező King of Chinatown című bűnügyi filmjében ismét Anna May Wong és Anthony Quinn mellett játszott, egy orosz származású gengszterfőnököt alakított, akit saját emberei buktatnak le. Ugyancsak főszerepeket játszott Robert Florey 1939-es The Magnificent Fraud című kémfilmjében és Louis Kings 1940-es Elsodort ember című filmdrámájában.
Sam Wood rendező 1943-as Akiért a harang szól című háborús filmdrámájában, amely Ernest Hemingway regényéből készült, Tamiroff egy spanyol guerillerót (felkelő partizánt) alakított. Pablo szerepéért a következő évben elnyerte a a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Golden Globe-díjat, és hasonló kategóriában jelölték Oscar-díjra is. Ugyancsak 1943-ban Billy Wilder rendező Öt lépés Kairó felé című világháborús drámájában egy fontos karaktert, a gazdag egyiptomi Farid szállodatulajdonost alakította.
A második világháború befejezése után nagy számú, különböző műfajú filmben jelent meg, a bűnügyi thrillerektől a zenés vígjátékig mindenütt megállta a helyét, egy legemlékezetesebb szerepét Richard Thorpe rendező 1947-es Fiesta filmmusicaljében alakította. Az 1950-es évektől a gyorsan terjedő új műfajban, a televíziós filmekben is megtalálta helyét. Főszerepet játszott Anatole Litvak rendező 1956-os melodrámájában, az Anasztáziában, Ingrid Bergman és Yul Brynner mellett. Időnként kommersz horrorfilmekben is megjelent, így pl. Reginald Le Borg 1956-os The Black Sleep-jében, Basil Rathbone és Lugosi Béla társaságában.
Orson Welles először az 1949-es Black Magic című kosztümös, misztikus kalandfilmben találkozott Tamiroffal, ahol Welles volt a főszereplő és társrendező is (Gregory Ratoff mellett). Welles Alessandro Cagliostrót, a hírhedt alkimistát, szélhámost és hiponitizőrt alakította, Tamiroff az ő cigány cinkostársát, aki asszisztál közös csalásaikhoz. Tamiroff és Welles közös munkája később több értékes filmet eredményezett. 1955-ben Welles Európában forgatta Bizalmas jelentés című thrillerét, saját főszereplésével, mellette Tamiroff játszotta Jakob Zouk szabómestert. Ugyanabban az évben Welles dolgozni kezdett saját forgatni kezdte Don Quijote-filmadaptációját, ahol Francisco Reiguera (1888–1969) volt a címszereplő, Tamiroff volt Sancho Panza. A jelenetek nagy részét felvették még 1959-1969 között, de Welles folytonosan javítgatta az anyagot, a film befejezése elhúzódott. A két főszereplő halála (1969 ill. 1972) után a projektet fel kellett adni, de Welles még saját haláláig, 1985-ig dolgozott a mű tökéletesítésén. Végül csak 1992-ben mutatták be, utólag kiegészítve, átdolgozva.
bélyegkép|jobbra|Joe Grandi szerepében A gonosz érintésében (1958)
1958-ben Tamiroff főszerepet játszott Welles mesterművében, A gonosz érintésében. Egy mexikói drogbárót, „Joe Grandi nagybácsit” alakította. 1962-ben a Franz Kafka-regényből készült A per című Welles-filmben viszont csak apró mellékszerepet kapott.
Az 1960-as években főleg Európában dolgozott, megjelent például Christian-Jaque rendező 1962-es A fekete tulipán című kalandfilmjében, Alain Delon mellett, és Vittorio de Sica 1966-as Egymillió karátos ötlet című vígjátékában, mely Neil Simon színművéből készült. Kisebb mellékszerepet vitt Jules Dassin rendező A Topkapi kincse című kalandfilm-vígjátékban (1964) és Richard Brooks 1965-ös Lord Jim című romantikus filmjében. (1965). Utolsó filmszerepét 1970-ben, Moto Shel Yehudi című francia–izraeli kémfilmben alakította.
Tamiroff öt nyelven beszélt folyékonyan: örményül, oroszul, angolul, franciául és olaszul. Erős oroszos akcentusa élete végégig megmaradt. 1972-ben hunyt el rákbetegség következtében, 72 éves korában.
Magánélete, halála Születési évének 1899-et szokták megadni, de ettől eltérő utalások is léteznek. 1923 novemberében, második amerikai utazása alkalmával Tamiroff 27 évesnek mondta magát, az 1930-as amerikai népszámláláson pedig 32 évesnek.
1933 februárjában feleségül vette kolléganőjét, Tamara Shayne színésznőt, aki vele egyidőben emigrált a Szovjetunióból az Egyesült Államokba. Egyes források szerint az 1920-as években Tamiroff és élettársa Los Angeles-i éjszakai bárokban lépett fel közös páros produkciókban. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint azonban a házaspár (hibásan írt „Tameriroff” név alatt) Chicagóban (Illinois államban) élt. Valószínűsíthető, hogy Tamiroff kétszer nősült.
Főbb filmszerepei
1932: A rettegés városa (Okay America!), névtelen szerep 1933: Feketeszárú cseresznye (Storm at Daybreak); cigány hegedűs 1933: Dezertőr / Az idegenlégió ördöge (The Devil’s in Love); adjutáns 1933: Krisztina királynő (Queen Christina); Pedro 1934: Üldözött szerelmesek (Fugitive Lovers); süketnéme utas a buszon 1934: Sadie McKee; Riccori 1934: A vörös cárnő (The Scarlet Empress); névtelen szerep 1934: The Great Flirtation; Paul Wengler 1934: Halálhajó (Whom the Gods Destroy); Peter Korotoff 1934: Straight Is the Way; Mr. Slavko 1934: Az első meg a második (Chained); Pablo, rancsfőnök 1934: Ez a kislány eladó (Now and Forever); francia ékszerész 1934: A víg özvegy (The Merry Widow); a Maxim igazgatója 1934: The Captain Hates the Sea; Salazaro tábornok 1934: Nagyhercegnő és a pincér (Here Is My Heart); szállodaigazgató 1935: A hindu lándzsás (The Lives of a Bengal Lancer); az emír 1935: Kubai táncos (Rumba); Tony 1935: The Winning Ticket; Giuseppe 1935: Pajkos hercegnő (Naughty Marietta); Rudolpho 1935: Vigyázz, ha jön a szerelem (Reckless); főszakács az esküvőn 1935: Casino de Paris; mexikói férfi 1935: Csókok városa (Paris in Spring); kávéházi főnök 1935: Vihar a Sárga tengeren (China Seas); Romanov 1935: Szudáni őrjárat (The Last Outpost); Mirov 1935: Woman Trap; Joe Ramirez de la Valle 1936: Louis Pasteur története (The Story of Louis Pasteur); Dr. Zaranoff 1936: A vágy (Desire); Avilia rendőrtiszt 1936: Kínai arany (The General Died at Dawn); Yang tábornok 1936: A dzsungel királynője (The Jungle Princess); Karen Neg 1937: The Soldier and the Lady / Michael Strogoff; Ivan Ogareff 1937: Her Husband Lies; Big Ed Bullock 1937: King of Gamblers; Steve Kalkas 1937: The Great Gambini; a Nagy Gambini (rend. Charles Vidor) 1937: Asszony a viharban (High, Wide and Handsome); Joe Varese 1938: Kalózkisasszony (The Buccaneer); Dominique You 1938: Frakkos sátán (Dangerous to Know); Stephan Recka 1938: Jégpokol (Spawn of the North); Red Skain 1938: Ride a Crooked Mile; Mike Balan 1938: Párisi nászút (Paris Honeymoon); Peter Karloca őrnagy 1939: King of Chinatown; Frank Baturin 1939: Acélkaraván (Union Pacific); Fiesta 1939: The Magnificent Fraud; Jules LaCroix / Alvarado elnök 1939: Honeymoon in Bali; Tony az ablaktisztító 1939: A pekingi lány (Disputed Passage); Dr.Forster 1940: Untamed; Joe Easter 1940: Elsodort ember (The Way of All Flesh), Paul Kriza 1940: A botcsinálta kormányzó (The Great McGinty); a Nagyfőnök 1940: Texas Rangers Ride Again; Mio Pio 1941: New York Town; Stefan Janowski 1941: Korzikai testvérek (The Corsican Brothers); Colonna báró 1942: Kedves csirkefogók (Tortilla Flat), Pablo 1943: Öt lépés Kairó felé (Five Graves to Cairo); Farid (rend. Billy Wilder) 1943: Akiért a harang szól (For Whom the Bell Tolls); Pablo (rend. Sam Wood) 1943: Csak neked dalolok (His Butler’s Sister); Popoff 1943: Csoda a Morgan-pataknál (The Miracle of Morgan's Creek); a Nagyfőnök 1944: Szent Lajos király hídja (The Bridge of San Luis Rey); Pio atya 1944: Dragon Seed; Wu Lien 1944: Can’t Help Singing; Gregory 1945: Pardon My Past; Jim Arnold 1946: A Scandal in Paris; Emile Vernet 1947: Fiesta; Chato Vasquez 1947: The Gangster; Nick Jammey 1948: My Girl Tisa; Mr. Grumbach 1948: Relentless; Joe Faringo 1949: Outpost in Morocco; Glysko főhadnagy 1949: Black Magic; cigány férfi (rend. Orson Welles)