Mačkovac (), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 42, közúton 49 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északkeletre, 90-95 méteres magasságban, a Száva-folyó jobb partján és a folyó éles kanyarulatában elterülő síkságon, a balparti, horvátországi Vrbje községhez tartozó Mačkovaccal átellenben fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb165246Bosnyák01Horvát26517Jugoszláv270Egyéb1911Összesen476275
Története Az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint itt már a bronzkorban is éltek emberek. A leletek közül a legjelentősebbek négy bronz szekerce, öt karkötő, két sarló, valamint nagyszámú egyéb fegyver és ékszer maradványai, melyek a közép-boszniai urnamezős kultúra késő bronzkori korszakához tartoztak és a szávamenti fémművesség fejlettségéről tanúskodnak.
A település területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 59 háztartása 223 ortodox szerb és 163 katolikus horvát lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o. 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Kozinci községhez tartozó településen 73 háztartást, 188 ortodox és 264 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháborúban a településnek 20 halálos áldozata volt, egy kivételével mind szerbek. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A falu pravoszláv temploma a temetőben áll. Egyhajós, keletelt épület, a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal. A római katolikus templom a Szávamenti út közelében található. Egyhajós, kelet – nyugati tájolású épület, melynek harangtornya a keleti homlokzat előtt, az északi oldalon áll. Az épület meglehetősen elhanyagolt állapotú.
Jegyzetek
További információk Gradiška város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései