Marosi Gábor (Budapest, 1945. február 21. – Budapest, 2008. június 26.)Tóth Sándor: A templomépítő halálára. Új Ember. 2008.07.13./ 28. (3026.) szám magyar építész, templomépítő.

Élete Budapesten született, Marosi András tisztviselő és Mátyásfalvi Etelka tanítónő gyermekeként. Öten voltak testvérek.

Mélyen hívő családban nevelkedett, nemcsak a szülei, de a nagyszülei és a rokonság tagjai is gyakorló katolikusok voltak. Akkoriban klerikálisnak bélyegezték ezeket az embereket, emiatt sok hátrány érte őket. Szegénységben, de harmonikus családi életet éltek: édesapja fiatalkorában cserkésztiszt volt, horgásztak, kirándultak, kertészkedtek. Együtt jártak templomba is.

Meghatározó volt, hogy piaristákhoz járt gimnáziumba, ez volt neveltetése csúcspontja. Viszont ezzel a háttérrel nem jutott be egyetlen felsőoktatási intézménybe se.

Ezért dolgozni kezdett, majd esti tagozaton építészetet kezdett tanulni. Hajóskapitány, biológus, agrármérnök is akart lenni, végül az építész hivatást választotta.Sz. Horváth Edina: A magyar Fatima küldetése. Újtelepi Zarándok. 2007. Ősz. 2.old.

Először magánházakat tervezett. Fontos állomást jelentettek pályáján a középületek, melyek nemcsak a semmiből álmodó építészt tették próbára, de a meglévőt átalakítani, új köntösbe bújtatni tudót is. A 80-as évek kezdetén megkapta első egyházi megbízatását. Összesen hét templomot tervezett.

Munkájában, szakmai elhivatottságában magányos harcosként alkotott, nem volt nagyobb tervezőirodai közösség tagja. Munkássága más irányt vett, mint a méltán elismert és nemzetközi hírnévre szert tett kortárs „templomépítőké", – Török Ferenc, Balázs Mihály, Nagy Tamás, Fejérdy Péter, Basa Péter és mások. Vidéki kisebb templomai – Evangélikus imaház Dunaharaszti, Szt. Erzsébet kápolna Debercsény, Munkás Szt. József templom Felsőpetény – a falun élő egyszerű emberekhez szólnak, ismerős formákkal és fordulatokkal teremt szakrális tereket, melyet az ott élő emberek értenek, magukénak, természetesnek éreznek. Nem a szakmai folyóiratoknak, a kollégák vállveregető elismerésének dolgozott, hanem a hívő közösséget igyekezett legjobb meggyőződése szerint szolgálni.Szász László Ybl-díjas építész írása az Ybl-díj Bizottsághoz. 2008. november 11.

bélyeg|A Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István Plébániatemplom Soroksár-Újtelep

Fő műve, a Fatimai Szűzanya templom Soroksár-Újtelepen nemcsak Isten háza, hanem egy hatalmas jel is, mely Soroksár-Újtelep családi házas övezetéből kiemelkedő épület-szobor. Tetőszerkezetének formája Szűz Mária leomló palástját stilizálja, centrális belső teréből kiemelkedő torony drámai hatású. Közel tíz év megfeszített munkája áll e mű mögött, melynek minden részletét kívül-belül egymaga oldotta meg.

A Váci egyházmegye vezető tervezőjeként, majd az Esztergom-Budapesti főegyházmegye főépítészeként számos egyházi épület és templom rekonstrukcióját koordinálta, ellenőrizte, ezek közül a legjelentősebb az esztergomi Nagyszeminárium, a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ.Láng Imola: Marosi Gábor emlékére. Soroksári hírlap 2008. július 25. 7.o.Nagyszeminárium Esztergom, 2006 (szentadalbert.hu)

„Életének ezen utolsó alkotói periódusában az egyház szolgálatában kevésbé látványos, de igen hasznos értékmentő munkát folytatott. … Alázattal végezte ezt a tevékenységet akár egy falusi templom tetőfelújításáról, akár Nagyszeminárium szovjet katonai megszállását követő rekonstrukciójáról volt szó. Hitét és emberi tartását személyét ért fizikai támadást követően is megtartotta, megrendült egészsége ellenére haláláig legjobb meggyőződése szerint tette a dolgát.”

A nagytemplomok és a több száz családi ház tervezésekor Lepel László statikus segítette ötleteit napvilágra.B. Nagy Erzsébet. „Miattunk, helyettünk, értünk”. Érdi újság 1992.05.15/10.szám

A nagytemplomok építésekor kiváló művészekkel dolgozott együtt:

Meszlényi János Munkácsi díjas szobrászművésszel (Érd, Martfű, Soroksár-Újtelep)

Bakallár József festőművésszel (Debercsény oltárkép és keresztút, Keresztút Érd, Kármelhegyi Boldogasszony Templom 16m hosszú pannó) BAKALLÁR József – Köztérkép

Mohay Attila üvegfestő iparművésszel (Érd, Martfű, Soroksár családi kápolna üvegablakai)

A Soroksári Nagyboldogasszony Plébánia életében is aktívan részt vett. Irányította a műemléki védettség alatt álló templom teljeskörű rekonstrukcióját. Az egyházközség képviselő-testületének harminc évig volt tagja. A vizicserkészek lelkes támogatója volt. Aktív tagja volt a soroksári 923-as Pázmány Péter Cserkészcsapatnak.

Emlékezete

bélyeg|Márványtábla a martfűi Szent Tamás-templom falán

Soroksár-Újtelep Zarándokház első szobáját Marosi Gáborról nevezték elSz. Horváth Edina: Megépült a plébániánk. Újtelepi zarándok 2022. Ősz 3.old.

Márványtábla a martfűi Szent Tamás-templom falán, az érdi Kármelhegyi Boldogasszony-templom falán, a soroksár-újtelepi Fatimai Szűzanya templom falán és az esztergomi Szent Adalbert Központ falán.

Az érdi Kármelhegyi Boldogasszony-templom keresztútja V. stációjában Bakallár József festőművész az építészről mintázta Cirenei Simon alakját. none|bélyegkép|250px|Vázlat a keresztúthoz, Érdi templom none|bélyegkép|390px|Érdi templom Bakallár József Keresztút V. stáció Cirenei Simon arca Marosi Gáboré

Családja Felesége Mikulás Erzsébet, három gyermekük: Rita, Szilvia és Kinga, mindhárman pedagógusok, hitoktatók.

Iskolái Piarista Gimnázium (Budapest) (1963)

Budapesti Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola (1976)

Okl. magasépítő üzemmérnök

Vezetői tervezői jogosultság (1988)

Legnagyobb hatás munkásságára Kós Károly és Antoni Gaudí

Munkahelyei 1966–1981. 23.sz. ÁÉV., (Állami Építőipari Vállalat), 10 évig építésvezető

1981–1984. Budafoki Építőipari Szövetkezet, építésvezető

1992–2002. Váci Egyházmegye Építészeti és Egyházművészeti Bizottság vezető építész tervezője

2003–2008. Esztergom-Budapest Főegyházmegye főépítésze

1974–2008. magántervező

Idézetek tőle „Magántervezési munkáim során az általam tervezett épületek műszaki vezetését – ha fizettek, ha nem – mindig felvállaltam, mert mindig fontos volt számomra a tervezett épületek színvonalas megvalósítása.”Marosi Gáborné Mikulás Erzsébet: Te vagy az én királynőm. 2017. Magánkiadás

„A templomépítészet középkori megfogalmazás szerint az „építészet királynője”. … A szakrális művészet és építészet csak megimádkozott évek, percek, pillanatok által nyerhet létjogot, önigazolást.”Tóth Sándor: Új templom Fatima Csillagának. Új Ember. 2002.10.20./ LVIII. évf.42.szám (2829.)

„A tervek imádsággal születnek, mégpedig akkor, ha az ember el tudja fogadni, hogy ő csak eszköz Isten kezében. Istennek lakóhelyet készíteni – ennél nagyobb öröme az építésznek nem lehet. Ezért nem is törekedtem sohasem különösebb földi elismerésekre, kitüntetésekre.”

„Egy templom építése nagy ügy, a szó legnemesebb értelmében is szakrális, nem csak kultikus rendeltetése miatt, hanem mint architektúra is: hatnia kell, közvetítenie, kifejezni a tér jelentőségét, melyet magába foglal.” Egy templom és szerkezetei. Építész Spektrum, 2002/ I. évf. 2. sz. none|bélyegkép|275px|Szent Tamás Templom Martfű főhomlokzatat none|bélyegkép|190px|Szent Tamás római katolikus templom Martfű építés közben none|bélyegkép|182px|Szent Tamás római katolikus templom Martfű

Írások róla „Imádságos bensőséggel kezelte az anyagot, vagyis hitt az esztétikum kettős dialektikájában, amely a forma látható-láttatható valóságán túl a transzcendenst is kőbe, fába, üvegbe építi. A szépséget vallotta, annak méltóságát, az értelem és a szabadság egységét, amely maga az Istentől kapott élet. … Ökumenikus szellem, rugalmasság jellemezte. Hét templomot épített, ami nem csekélység.”

„Aki megismerte egy-két munkáját, utána bárhol fölismerhette minden általa ihletett épületben az igényes stílus, a kifinomult vonalvezetés, a külső és belső terek különleges egységének magával ragadó bűvöletét.”

„Hét templomot tervezett, melyeknek kivitelezését végigkísérte. A középkori meghatározás szerint a templomépítészet „az építészet királynője“. Marosi Gábor ennek tudatában fogott hozzá ezek tervezéséhez. Zarándoklattal, életrajzkutatással, háttéradatok megszerzésével kezdett hozzá minden alkotásának.” Bíró Endre: A templomépítő. In Bíró Endre, Tamási József: Szent Tamás-Templom Martfű. 2024. Mevicolor Kft.

„Nemcsak az épület terveit készítette el, hanem a teljes templombelsőt is részletesen megtervezte… Kiváló tehetsége volt a belsőépítészethez, belső építész munkákat, berendezéseket, díszítéseket minden templomában saját maga tervezte. Aktívan részt vett az építkezésekben is, míg az utolsó szög a helyére nem került.” Felesége, Marosi Gáborné Mikulás Erzsébet. In Te vagy az én királynőm. 2017. Magánkiadás

„…mennyi alázat kellett az akkor már neves építésznek ahhoz, hogy egy zsibongó, veszekedő közösséget messze feladatkörén túl rávezessen az alkalmas megoldásra. És nem csak rávezetett bennünket, hanem azon a szombaton eljött hozzánk, és velünk együtt állította az oszlopot, feszítette a drótot jóval többet téve, mint amennyit elvárhattunk tőle. Tanulmánytervet készített ingyen, tárgyalt, kért, küzdött, hogy ennek a közösségnek temploma legyen. Fatimában járt és megértette az üzenetet. Sokszor és sokaknak elmondta, leírta miért ilyen ez a templom. Nem hagyta másképp megépíteni. Meggyőzött főépítészt, érvelt püspököknek és hitet adott a kétkedőknek. Sok vitánk volt vele, míg tartott az építkezés. Szelíden, de hajthatatlanul érvelt. Később beláttuk, mennyire igaza volt. Azt kellett megépítenünk, ami a lelkében volt.” Tamási Ferenc: Egy Mérnök, aki szívvel épít. Újtelepi zarándok 2008. Nyár 3.old.

Díjai, elismerései „Pro dioecesi Vaciensi” (1995) „Év tetője” (2002) Dr. Erdő Péter bíboros az esztergomi Nagyszeminárium-épület felszentelése alkalmából készült emlékéremmel ajándékozta meg a felújításban végzett magas szakmai színvonalú munkáját elismerve.

Művei Evangélikus imaház DunaharasztiEvangélikus imaház Dunaharaszti (1983)

Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus templom Debercsény (1983) felszentelés 1984

Munkás Szent József római katolikus templom (1985) FelsőpetényA Munkás Szent József templom

Szent Tamás római katolikus templom MartfűSzent Tamás templom, Martfű (1991–1995) (orgona: 2001)

Kármelhegyi Boldogasszony TemplomKármelhegyi Boldogasszony templom, Érd (1988–1992) Érd-Postástelep

Jézus Szíve Nővérek Konventje (1992–1993) Pestszentlőrinc Budapest

Mindszenty Alapítvány Tudományos Intézete (1994-1995) Budapest

Pestszenterzsébeti baptista gyülekezet imaháza (1993–1998) Budapest

Családi kápolna Soroksár

A Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István Plébániatemplom (2000 – 2002) Soroksár-Újtelep Budapest / A Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István Király Plébániatemplom

Nagyszeminárium (Ószeminárium) felújítása Esztergomban (2003 – 2006) érseki főépítészként

Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Idősek Foglalkoztatója, Erőspuszta

Jézus Szíve Nővérek CONVENT, Pestszentlőrinc

CREDO Ház felújítása, Vác

Esztergom-Budapest egyházmegye területén számos templom és plébánia felújítása (Kesztölc, Csobánka, Leányfalu, Pilisszentlélek,...)

Családi házak: Több száz családi ház, nyaraló (Soroksár, Tököl, Pestszentlőrinc, Verőcemaros, Remetehegy Buda, Pestszenterzsébet, Szigethalom, Mosonmagyaróvár, Jászapáti...)

Publikációk

Egy templom és szerkezetei. Építész Spektrum, 2002/ I. évf. 2. sz.Egy templom és szerkezetei. Építész Spektrum, 2002/ I. évf. 2. sz. Fatimai Szűzanya tiszteletére épült római katolikus plébániatemplom, Budapest-Soroksár Újtelep. Műszaki tervezés. 2003./XLIII. évf. 6. sz.

Galéria

Jegyzetek

Források Egy templom és szerkezetei. Építészspektrum, 2002/ I. évf. 2. szám Sz. Horváth Edina: A magyar Fatima küldetése. Újtelepi Zarándok. 2007. Ősz. 2. old. Tóth Sándor: A templomépítő halálára. Új Ember. 2008.07.13./ 28. (3026.) szám

További információk Bíró Endre, Tamási József: Szent Tamás-Templom Martfű. 2024. Mevicolor Kft.