A fúrólégyfélék (Tephritidae) a fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) közé sorolt kétszárnyúak (Diptera) rendjében a homlokréses legyek (Schizophora) alrendágának egy diverz elterjedésű családja hat alcsaláddal, mintegy 4500 fajjal. Angol nevük: „fruit fly”, azaz gyümölcslégy – nem tévesztendők össze a harmatlégyfélékkel, avagy muslicákkal.
Származásuk, elterjedésük
Kozmopolita család, amelynek Magyarországon kb. 110 faja él. A 21. század elején több új faj jelent meg hazánkban; egyikü a cseresznyét veszélyezteti, a diólégy pedig a diótermésben okozhat jelentős károkat.
Ismertebb hazai fajok
európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi). nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa)
Megjelenésük, felépítésük
Színezetük változatos. A szárnyuk rendszerint foltos vagy sávos, esetenként kifejezetten érdekes rajzolatú. A szárny mintázata mindig a fajra jellemző, jó rendszertani bélyeg. Nevüket arról kapták, hogy a nőstény potroha erősen szklerotizált; a tojócsövet rejtő kúpos csőbe fut ki. A tojócső utolsó előtti szelvényének alsó szegélyét kitintüskék borítják.
Életmódjuk, élőhelyük
Egyetlen faj kivételével mindegyik faj növényi élősködő; a növények szinte minden részét megtámadhatják. Különösen a fészkesvirágúakat kedvelik.
Szaporodásuk
Különböző növények magházába vagy a fiatal gyümölcsök héja alá petéznek. A nőstény csavaró mozdulattal, tojócső kitintüskéivel átfúrja a tápnövény szöveteit, és a furatba tojja petéjét.
Termeszbújó fúrólégy
Az ausztráliai termeszbújó fúrólégy (Termitorioxa termitoxena) termeszek várában él.
Gazdasági jelentőségük
Jelentős növényi kártevők. Jegyzetek
Források
Farkas János, Szövényi Gergely, Török János, Török Júlia Katalin: Állatrendszertani gyakorlatok
Kategória:Légyalkatúak Kategória:Rovarcsaládok