Andriska Viktor, névváltozata: Andriska Győző Antal (Budapest, 1887. december 10. – Budapest, Terézváros, 1961. július 26.) gyógyszerész, orvos, egyetemi tanár.
Életpályája Andriska Antal (1852–1933) miniszteri osztálytanácsos és gálszécsi Ritoók Margit (1857–1935) fiaként született. Fivére Andriska Ödön (1892–1966) gyógyszerész. A Budapesti II. kerületi Királyi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1905). A Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1909-ben gyógyszerészetből kitüntetéssel vizsgázott, majd egy pécsi gyógyszertárban működött kisegítőként. Gyógyszerészhallgatóként belépett a Galilei Körbe. 1910. április 16-án a Magyarországi Gyógyszerésztestület Aggteleki utca 9. szám alatti épületében megnyílt a Gyógyszerészi Múzeum, melyet a Gyógyszerészhallgatók Segélyző és Önképző Egyletének elnökeként Andriska nyitott meg.
1910 júniusában A különböző készítési módokon elkészített teaital kémiai vizsgálata című értekezése nyomán gyógyszerész doktorrá avatták. Az 1910/1911. tanévben az egyetem Jog- és Államtudományi Karának előadásait látogatta. Ezt követően a Budapesti Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének gyakornoka, 1913-től tanársegéd lett Liebermann Leó professzor mellett. 1914 októberében Erzsébetfalván saját gyógyszertárat nyitott Victoria néven. Az első világháború idején az I. sz. honvédkórház koleralaboratóriumában teljesített szolgálatot, ahol Fenyvessy Bélával – a későbbi professzorral – különböző oltóanyagokat (főleg tífusz és kolera ellen) termeltek a katonaság, illetve a megbetegedettek számára. 1916 júniusában a Budapesti Királyi Törvényszék mint volt egyetemi tanársegédet a Budapesti Királyi Törvényszék és az ahhoz tartozó járásbíróságok területére állandó vegyész-szakértővé nevezte ki. A Tanácsköztársaság idején a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosságon a patikák központi felügyelője volt. Ezt követően (1919) visszatért a Közegészségtani Intézethez, ahol ismét tanársegéd, majd az 1925/1926. tanévtől adjunktus volt.
1921 decemberében a Pozsonyból Budapestre költözött Erzsébet Tudományegyetemen orvosdoktorrá avatták.Gyógyszerészi Közlöny, 1922. január 8. (38. évfolyam, 2. szám) Ugyanebben az évben állami ösztöndíjjal Németországba utazott, ahol a berlini és breslaui egyetemeken egészítette ki addigi bakteriológiai tanulmányait. 1924. március 30-án az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete alelnökké választotta.Gyógyszerészek Lapja, 1924. május 15. (19. évfolyam, 6. szám) A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Az egészségtani vizsgáló módszerek című tárgykörből 1923-ban egyetemi magántanárrá habilitálta. 1925. szeptember 1-jén kapott egyetemi adjunktusi kinevezést, s ettől kezdve 21 éven át megbízott előadója volt a „közegészségtannak”. 1926. októbertől 1928-ig és az 1930/1931. tanévben megbízták a Közegészségtani Intézet ideiglenes vezetésével.Gyógyszerészek Lapja, 1926. november 15. (21. évfolyam, 20. szám) 1930-ban Budapesten tisztiorvosi kinevezést kapott, illetve a népjóléti és munkaügyi miniszter kinevezte az Országos Közegészségügyi Tanács rendkívüli tagjává hat évi időtartamra.Gyógyszerészek Lapja, 1930. március 1. (25. évfolyam, 5. szám) 1930. évi közgyűlésén az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete újból megválasztotta alelnökéül.Gyógyszerészek Lapja, 1930. július 1. (25. évfolyam, 13. szám)
1932 augusztusában az orvos- és gyógyszerészképzés, valamint a szakirodalom művelése terén szerzett érdemei elismeréséül az egyetemi rendkívüli tanári címet adományozták számára.Hivatalos Közlöny, 1932. szeptember 1. (40. évfolyam, 17. szám) 1936 végén Lévolt István, volt maklári gyógyszertártulajdonos átvette a pestszenterzsébeti Victoria Gyógyszertárat, melyet 1930 és 1936 között bátyja, Andriska Ödön vezetett.Gyógyszerészi Közlöny, 1936. november 14. (52. évfolyam, 46. szám) Egyetemi oktatói tevékenységét az 1940-es évek közepéig gyakorolta. 1955 és 1957 között az SZTK vényellenőrző csoportjában működött, majd üzemorvosi munkakörben tevékenykedett.
A Gyógyszerészek Lapja szerkesztőbizottságának tagja, főszerkesztője (1925–1926).
Otthonában, a VI. kerületi Rózsa Ferenc utca 64. szám alatt halt meg. Halálát agyvérzés, agyi ütőérelmeszesedés okozta.
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Családja Első felesége Nagy Győry Melánia volt, akivel 1916. április 29-én Erzsébetfalván kötött házasságot. Elváltak. Második felesége Makfalvi Margit Erzsébet (1899–1977) iskolaorvos, egyetemi tanársegéd volt. Fiai ifj. Andriska Viktor (1929–2000) vegyészmérnök (felesége Takács Teréz) és Andriska György (1932–1934).
Főbb művei Ein neues Verfahren zur Bestimmung desFeinheitsgrades der Weizenmehle, Unters, der Nahrung und Genussmittel (1911) Egyptomi cigaretták vizsgálata ópiumra. (Magyar Orvosi Archivum, 1913) Mit várhatunk a chemiától? (Gyógyszerészek Lapja, 1919, 22.) A levegő salétromossav- és salétromsavtartalmának meghatározása. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1920) Bestimmung des Kohlenoxydgehaltes der Luft (1923) Egyéni egészségtan gyógyszerész-gyakornokoknak. Budapest, 1948
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Magyar gyógyszerészek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1887-ben született személyek Kategória:1961-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Galilei Kör tagjai