Šljivno (), település Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban. Šljivno ma a Boszniai Szerb Köztársaság katonai gyakorlóteréhez tartozik, nem élnek ott helyiek, ma már csak pásztorokat találhatunk itt csordáikkal, illetve néhány vadásztársaság vadászik a területén.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 18, közúton 26 km-re délnyugatra, 500-800 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen00
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkortól fogva volt emberi település. Ezt támasztják alá az Andrića Glavicán talált sáncok és őskori leletek. A település középkori múltjáról a Mali Šljivo-i Pavlovica Groblje középkori temetőjében található középkori stećakok tanúskosnak. Šljivno első írásos említése 1541-ből származik.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 79 háztartása és 394 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o. 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 64 háztartást és 526 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 154. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 66 háztartása és 478 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941. július 27-én 12 fegyveres usztasa érkezett autóval a faluba, hogy elővezesse Jovan Marchetić papot, aki hiába volt 60 éves, átugrott egy másfél méter magas kerítésen, és a közeli búzában húzódott meg, ahol addig tartózkodott. az usztasák el nem mentek. A menedékéből nézte, ahogy az usztasák átkutatják és kifosztják házát, udvarát, pajtáját.
A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Šljivno lakosságát a szomszédos Radmanićihoz hasonlóan a 20. század 60-as és 70-es éveiben erőszakkal kitelepítették, és a falu helyén katonai gyakorlóteret hoztak létre. A lakosság többsége Sremska Mitrovica környékére költözött. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A falu Angyali Üdvözlet ortodox templomát 1937-ben építették, a közelmúltban restaurálták, ma ez az egyetlen használatban levő épület a falu területén. A lusići ortodox plébánia filiája. Andrića Glavica – őskori erődítmény maradványai. A lelőhely a Dobrnji polje feletti domináns magaslaton található. A 150x180 méteres, hozzávetőlegesen ovális platón kettős, a nyugati oldalon pedig hármas sánc maradványai láthatók. A késő bronzkorból származó maradványok között bronzkori és vasori kerámiatöredékeket találtak. 250px|bélyegkép|Mali Šljivno temetője a középkori sírkövekkel Pavlovica Groblje – középkori temető maradványai Mali Šljivnóban, 12 darab késő középkori stećak sírkővel.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Banja Luka város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései