Dobrnja (), település Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 18, közúton 24 km-re délnyugatra, a Manjača-fennsíkon és a Dobrnjsko polje nagy részén, 490-1080 méteres tengerszint feletti magasságban található. Beosztott falvak: Vranješi, Grabovica, Dobrnja, Đakovići, Kadina voda, Milakovići, Savići és Šipke. Határán átfolyik a Grabovička folyó. A legfontosabb források a Bojanića vrelo, a Mlinište, a Marina voda, a Ljeskovica és a Tučenac.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb13074Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen13074
Története A régészeti leletek tanúsága szerint Dobrnja területe már az őskorban is lakott volt. A Crkvena nevű lelőhelyen egy alacsony dombtetőn falak és kerámia maradványok találhatók, valószínűleg vaskorból. A római korban falun áthaladt a Salona (Solin) - Servicium (Gradiška) római út egyik ága. A Hrast lelőhelyen salakot és egy római korból származó falmaradványt találtak, a Debela međa lelőhelyen pedig egy római erőd és egy középkori nekropolisz maradványait találták, 18 stećakkal. A település középkori életéről tanúskodnak az ebből az időszakból származó nekropoliszok Mramorje (nyolc stećak) és Pobrđani (hat stećak) középkori temetőinek maradványai a fennmaradt sírkövekkel.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 87 háztartása és 873 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o. 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 141 háztartást, 1255 ortodox, 12 muszlim és 1 katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 150. o. A hagyomány szerint Kadina Voda faluban volt egy fogadó. Az osztrák-magyar uralom idején ott állomásozott az osztrák-magyar hadsereg és a csendőrség. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen 182 háztartása és 1386 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Debela Međa – római erőd és középkori temető maradványai. A lelőhely egy magaslaton található, melynek központi részén falmaradványok találhatók, mészhabarcs és római téglák darabjaival. A magaslat lábánál késő középkori temető található, 18 stećak sírkővel. Dorbnja Podbrđani – középkori temető maradványai 6 darab, nyugat-keleti tájolású stećakkal. Gradina Crkvena – őskori erődítmény maradványai egy alacsony dombtetőn, kötőanyag nélkül rakott falak maradványaival. Mramorje – középkori temető maradványai 8 darab, nyugat-keleti tájolású stećakkal.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Banja Luka város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései