Lima Peru fővárosa. Lakóinak száma rohamosan gyarapszik, több mint 9,5 millió fő. 2007-ben Lima Metropolitana 8,5 millió lakost számolt, ami 30%-a Peru lakosságának. Tipikus dél-amerikai nagyváros, hatalmas társadalmi különbségekkel.
Földrajz Lima az ország partjának központi részén, a Csendes-óceán partján fekszik. A várost az Andok nyúlványai övezik félkaréjban, a város a Rimac folyó völgyében, annak bal partján, 154 méter tengerszint feletti magasságban lévő sík területen épült.
Lima szeizmikus övezetben fekvő város, melyben gyakoriak a kisebb-nagyobb földlökések, és már többször sújtotta nagyobb földrengés is a várost, melyek közül 1746-ban Lima jelentős része összedőlt, többek között a katedrális épülete is, legutóbb 1970-ben is volt itt nagyobb természeti katasztrófa.
Éghajlat Bár a város az Egyenlítőhöz viszonylag közel fekszik, klímája mégsem igazán trópusi. Limát a Humboldt-áramlat hatásának köszönhetően az "örök tavasz" városának nevezik. A Csendes-óceán hideg áramlata itt délről észak felé haladva lehűti a levegőt, ezért az évi középhőmérséklet 18,4 °C. A legmelegebb hónap a február átlag 22,5 °C-os hőmérsékletével, míg a leghidegebb az augusztus és a szeptember, ekkor csak átlag 15 °C van.
A Humboldt áramlatnak köszönhetően Limára hónapokon át felhőréteg telepszik, azonban ez a tenger felől áramló hideg miatt nem száll fel, ezért csapadék sem képződik. Az itt hulló csapadék évi átlaga csak 30 mm. A páratartalom egész évben 80 százalék körül van, záporeső, vihar, villámlás itt ismeretlen, télen viszont órákon át szitál a helybeliek által "garuának" nevezett köd.
Története A perui főváros környékén már az inka birodalmat megelőzően is jelentős kultúrák léteztek, melyet régészeti leletek is bizonyítanak. Limától délre úgy 20 km-re Lurinnál i. e. 4500-ból találtak állandó településre utaló nyomokat.
Az inkák uralkodói székhelye a parttól távoli magasföldön épült Cuzco volt.
A mai város helyén i. sz. 200 és 700 között a Lima-kultúra létezett.
Az i. sz. 1. évezred végén a vidék a Wari Birodalom fennhatósága alá került és a 15. századi inka hódításokig kis főnökségek területe volt. Területén a 15. században az inkák hozták létre birodalmukat.
A várost Francisco Pizarro konkvisztádor alapította 1535. január 18-án. Ezután a dél-amerikai spanyol gyarmatbirodalom jelentős központja volt. 1542 és 1821 között a Perui Alkirályság székhelye. Peru függetlenségének 1821. évi kikiáltása óta az ország fővárosa.
Peru 1836-ban különvált Észak- és Dél-Perura. Észak-Peru fővárosa Lima maradt.Basadre Grohmann, Jorge (2014): Historia de la República del Perú [1822-1933]. 2. k. El Comercio. . 93-115. o.
A salétromháború alatt (1879–1883, Chile, Bolívia és Peru között) a chilei csapatok megszállták a várost. 1919-ben a város lakossága 175 000 fő volt.
1964. május 24-én a limai Nemzeti Stadionban (Estadio Nacional) történt a labdarúgás legnagyobb tömegszerencsétlensége, amely több száz halottal járt (a legnagyobb becslések szerint ez a szám az 1000-it elérheti).
Népesség thumb|260px|A belváros egy része Az első település Lima területén 117 házból állt, de később a város észak felé terjeszkedett. 1562-ben egy újabb városrész alakult ki a folyó másik partján, de az első híd csak 1610-ben készült el. Ebben az időben Lima lakossága kb. 16 000 fő volt. 1861-re a népesség közel 100 000 főre emelkedett. 1927-ig ez a szám azonban megduplázódott. A legtöbb bevándorló az 1950-es évektől érkezett a városba. A menekültek túlnyomó része a város szélére költözik, a város emiatt északi és déli irányba terjeszkedik.
Év Népesség 1614 26 400 1791 56 600 1812 63 900 1820 64 000 1827 60 000 1839 55 100 1850 80 000 1861 100 000 1877 101 500 1890 103 900 1896 113 000 1900 103 900 1908 140 900 1920 176 500 Év Népesség 1925 260 000 1927 200 000 1931 373 900 1940 533 600 1945 657 800 1951 835 000 1953 964 000 1961 1 262 100 1969 2 541 300 1981 3 573 227 1993 5 363 270 1997 5 930 318 2000 6 271 430 2005 6 445 974
Kultúra bélyegkép|jobbra|250px|Lima, a Torre Tagle belső udvara bélyegkép|jobbra|260px|A Rimac folyó hídja Limában bélyegkép|jobbra|260px|Mária Magdolna-templom bélyegkép|jobbra|260px|Lima, Főtér Oktatás San Marcos Egyetem: Dél-Amerika egyik legelső egyeteme. 1551-ben alapították.
Látnivalók Főtér – Plaza Mayor (korábban Plaza de Armas) Szent János-székesegyház: 1538-ban készült el, de kicsinek bizonyult, ezért 1572-ben bővíteni kezdték. 1625-ben felszentelték. 1746-ban a földrengés következtében összedőlt, de hamarosan felújították. A főbejárattól jobbra található kápolnában lévő koporsóban helyezték el Francisco Pizarro hamvait. Kormányzói (Elnöki) Palota – Palacio de Gobierno: 1920-ban épült. Városháza: 1945-ben épült. Itt található a Panco Fierro Galéria is. Szent Ferenc-kolostor – Convento de San Francisco: Vallási témájú festményeket és több ezer kötetes könyvtárat tekinthet meg a látogató. Érdekessége, hogy a földalatti folyosók 25 000 elhunyt maradványait rejtik, mert 1808 előtt a limai lakosok oda helyezték halottaikat. Szent Domonkos-templom és -kolostor: 1540 – 1599-ig épült. Két sírbolt látható a templomban: Limai Szent Róza, Peru egyetlen női szentje, illetve Porres Szent Márton, az Amerikák első fekete szentje. Iglesia de Las Nazarenes templom: Az El Señor de los Milagros fesztivál kiindulópontja. Minden év október 28-án innen indulnak a hívők lila ruhában a fesztiválra. Plaza San Martín: Lima második legfontosabb tere. 1921. július 28-án avatták fel a limai függetlenség kikiáltásának és a perui állam születésének 100. évfordulójára. A felszabadító San Martín tábornok Mariano Beulliure által 1921-ben készített bronzszobra található itt. Feria Artesanal kézművespiac: Pánsíp, alpakakesztyű és aranyékszerek, valamint a perui kultúra tárgyai tekinthetők, illetve vásárolhatók meg a piacon. Barrio Chino – kínai városrész Parque del Amor – Szerelmesek parkja: 1993-ban Valentin-napon egy csókolózó ifjú pár szobrát avatták fel a parkban. Állatkert: A tengerpart, a hegyvidék és az Amazonas-medence állatvilágát mutatja be. A Csendes-óceán Krisztusa
Múzeumok Museo de la Nación – Nemzeti Múzeum: Az őskortól az Inka Birodalom idejéig fellelt régészeti leletek tekinthetők meg három emeleten. Makettek mutatják be a Nazca-vonalakat és Machu Picchu elhelyezkedését. Museo Rafael Lareo Herrera: Magánkézben lévő kerámiagyűjtemény mintegy 55 ezer agyagedénnyel és cseréppel. Museo Amano: Magánkézben lévő régészeti múzeum a Chancay-kultúra emlékeivel.
Az érdekességek közül kiemelkedik a Museo de Oro del Peru, amely arany-, ezüst- és kőkincseiről, valamint a Museo Nacional de Antropologia y Arquelogia, amely a történelem előtti időszak kincseiről híres.
Híres emberek Itt halt meg:
1972. február 28-án Barna Viktor huszonkétszeres világbajnok asztaliteniszező Borsányi Balázs ferences szerzetes, lapszerkesztő, misszionárius
Itt született:
Fernando Belaúnde Terry, perui elnök: 1963–1968 és 1980–1985 Juan Diego Flórez, perui operaénekes Alberto Fujimori, perui elnök (1990–2000) Alan García, perui elnök 1985–1990 és 2006 óta José Paolo Guerrero, labdarúgó Boris Vallejo grafikus, festőművész 1941-ben született Mario Vargas Llosa perui író, 2010-ben Nobel-díjat kapott
Média Napilapok: La República, a konzervativ El Comercio, Expreso és a Caretas folyóirat. További újságok: Diario Correo, El Bocón, El Peruano, Informalisimo, Ojo und Gestión. Rádióadók: Radio Alpamayo, Radio América, Radio Nacional, Radio A, Radio Inca Sat és RPP Noticias 2. További rádiadók: a katolikus Frecuencia Primera és a La Luz, sportrádió Radio Ovación és a RPP Noticias 1, zeneadók CPN, Radio 100 (az első FM-es rádió Peruban), Radio Rítmo Romantica és a Panamericana Radio.
Televíziók: América Televisión, ATV, Frecuencia Latina, Panamericana, Red Global.
Testvértelepülések Bordeaux Franciaország (1957) Buenos Aires (1983) Peking Kína (1983)
Képgaléria
Irodalom Ács László: Peru, Bolívia (Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, 2004) Gyarmati János: Peru és a bolíviai határvidék (Dekameron Könyvkiadó, 2003) A Világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1986)
Jegyzetek
További információk Képek Limáról Peru.lap.hu – linkgyűjtemény Minden Latinamerikáról
Kategória:Fővárosok Kategória:Lima megye Kategória:Peru települései