Ez a cikk a hagyományos távolsági vasútnál nagyobb sebességű vasúti szolgáltatásról szól. A 200 km/h-nál (125 mph) nagyobb sebességű nagysebességű vasúti szolgáltatásokra vonatkozóan lásd: nagysebességű vasút. thumb|right|250px|China Railway CR200J thumb|right|250px|A Vande Bharat Express Chennai közelében Indiában thumb|right|250px|Az Amtrak Southwest Chief vonata az új-mexikói Los Cerrillostól keletre
Az emelt sebességű vasút egy kifejezés a szakzsargonban, amelyet a városközi személyszállító vasúti szolgáltatások leírására használnak, amelyek végsebessége nagyobb, mint a hagyományos vasúté, de nem elég nagy ahhoz, hogy nagysebességű vasúti szolgáltatásnak nevezzék őket. A kifejezést a tervezők is használják a vonatok sebességének növelésére és az utazási idő csökkentésére irányuló fokozatos vasúti fejlesztések azonosítására, amelyek a nagysebességű vasúti hálózatok létrehozására vagy bővítésére irányuló nagyobb erőfeszítések alternatívájaként szolgálnak.
A kifejezést angol nyelven Higher-speed rail (HrSR), high-performance rail,"H.R.4361 – National High Performance Passenger Rail Transportation-Oriented Development Act of 2012" 112th Congress of the United States. Retrieved 10 September 2013. higher-performance rail, semi-high-speed rail, vagy almost-high-speed rail nevekkel is nevezik.
Bár a nagyobb sebességű vasút definíciója országonként eltérő, a legtöbb országban a 200 km/h (125 mph) sebességig közlekedő vasúti szolgáltatásokra utalnak a kifejezéssel.
A fogalmat általában úgy tekintik, mint ami egy korábbi vasútvonal nagysebességű vasúti szabványokra (250 km/h vagy 155 mph feletti sebesség) történő korszerűsítésére irányuló erőfeszítésekből ered, de általában elmarad a tervezett sebességtől. A nagyobb sebességet különböző eszközökkel érik el, beleértve az új gördülőállományt, például a billenőszekrényes járműveket, a pályák korszerűsítését, beleértve a nagyobb sugarú íveket, a villamosítást, a járművön elhelyezett korszerűbb jelzőberendezéseket és a ritkább megállásokat.
Országonkénti meghatározások A nagysebességű vasút meghatározásához hasonlóan ez a meghatározás is országonként eltérő. A kifejezést a kormányzati szervek, kormányzati tisztviselők, közlekedéstervezők, tudományos körök, a vasúti ipar, és a média használják, de néha átfedések vannak a sebesség meghatározásaiban. Néhány olyan ország, ahol a nagyobb sebességű vasútnak van bevett definíciója, a következők:
Kanadában a Surface Transportation Policy, Department of Transport szerint az emelt sebességű vasút sebességtartománya 160 és 240 km/h (100 és 150 mph) között van. Indiában a Vasúti Minisztérium szerint az emelt sebességű indiai vasút sebességtartománya 160 és 200 km/h (100 és 125 mph) között lesz. Az Egyesült Királyságban az emelt sebességű vasút kifejezést a korszerűsített pályákra használják, amelyeken a vonatok sebessége eléri a 125 mph-t (200 km/h). Az Amerikai Egyesült Államokban a emelt sebességű vasút kifejezést, szemben a nagysebességű vasút kifejezéssel, számos amerikai állam regionális tervezői használják a 90 mph (145 km/h) és 110 mph (175 km/h) közötti végsebességű, városközi személyszállító vasúti szolgáltatások leírására. Ez megegyezik a Federal Railroad Administration által meghatározott „Emerging High-Speed Rail” meghatározással. A Congressional Research Service azonban a „Higher Speed Rail”-t a 150 mph (240 km/h) sebességig terjedő vasúti szolgáltatásként határozza meg, a 150 mph (240 km/h) feletti sebességű, külön erre a célra fenntartott pályán közlekedő vasúti szolgáltatásokat pedig „Very High Speed Rail”-ként.
Az állami szintű közlekedési minisztériumok és kormánytanácsok eltérő meghatározásokat használhatnak. Az alábbiakban a nagysebességű vasút ismert definícióinak listája található, amelyek az 5 sebességszint közül néhányat használnak: 80 mph (130 km/h), 90 mph (145 km/h), 110 mph (175 km/h), 125 mph (200 km/h) és 150 mph (240 km/h):
Ügynökség / Tanács Legnagyobb sebesség (mérföld/óra) Forrás California Department of Transportation Több mint 125 Minnesota Department of Transportation Jobb mint 90 de kevesebb 125 North Central Texas Council of Governments 80–150 Oklahoma Department of Transportation 110–125 Texas Department of Transportation 110–125 Virginia Department of Rail and Public Transportation Több, mint 110
Sebességkorlátozások Kanadában a vasúti átjárókkal kapcsolatban az a feltételezés érvényesül, hogy a 160 és 200 km/h közötti sebességgel közlekedő vasúti járatok üzemeltetéséhez „megfelelő területeken javított védelmi szint” szükséges.
Az Egyesült Államokban a vasúti pályákat elsősorban árufuvarozásra használják, szintbeli vasúti átjárókkal. Sok folyosón a személyvonatok a tehervonatokkal közös pályán közlekednek. A legtöbb vonat maximális sebessége 127 km/h, kivéve, ha automatikus fülkéjelzővel, automatikus vonatleállítóval, automatikus vonatvezérléssel vagy a Szövetségi Vasúti Hivatal (FRA) által jóváhagyott pozitív vonatvezérlő rendszerrel vannak felszerelve. A nagyobb sebességű vasúti szolgáltatások fejlesztése során az egyik ilyen biztonsági rendszert kötelezően alkalmazni kell. Ezenkívül az FRA meghatározza a pálya minőségének osztályozását, amely szabályozza a vonatok sebességkorlátozását az 5., 6., 7. és 8. osztályban, ahol a maximális sebesség 90 mph (145 km/h), 110 mph (175 km/h), 125 mph (200 km/h) és 160 mph (255 km/h) maximális sebességet. A FRA szabályozza az utasszállító vonatok tervezési és biztonsági előírásait is, hogy a 80 mph (130 km/h) és 125 mph (200 km/h) közötti sebességgel közlekedő vonatok megfeleljenek a Tier I szabványnak, a 150 mph (240 km/h) sebességgel közlekedő vonatok pedig a Tier II szabványnak. Egy másik korlátozás a vasúti átjárók (más néven sík átjárók, sík szintű átjárók, nem szintben elválasztott átjárók) biztonsága, amely korlátozza a vonatok sebességét. A FRA szabályozása a következő sebességkorlátozásokat határozza meg a vasúti átjárókkal rendelkező pályákra: A vasúti átjárók általában a vasúti hálózat legveszélyesebb részei, ahol nagy számú halálos baleset történik. 110 mph (175 km/h) vagy annál alacsonyabb sebesség esetén: A vasúti átjárók megengedettek. Az államok és a vasúttársaságok együttműködnek a szükséges figyelmeztető eszközök meghatározásában, ideértve a passzív keresztezőjelzőket, villogó lámpákat, két negyedkörös sorompókat (csak a „bevezető” sávokat zárják le), hosszú sorompókarokat, középső korlátokat és különböző kombinációkat. A lámpákat és/vagy sorompókat a pályához bekötött áramkörök (pályaáramkörök) aktiválják. 110–125 mph (175–200 km/h) sebesség esetén: Az FRA csak akkor engedélyezi a vasúti átjárókat, ha egy „áthatolhatatlan korlát” blokkolja a közúti forgalmat, amikor a vonat közeledik. 125 mph (200 km/h) feletti sebesség esetén: Vasúti átjárók nem engedélyezettek.
A korábbi feltételek és korlátozások miatt a tervezők inkább a „középkategóriás” emelt sebességet célozzák (110 mph), mert ez reális, finanszírozható és könnyebben megvalósítható.
Európában a határérték gyakran 160 km/h (100 mph) a vasúti átjárók esetében. Svédországban van egy különleges szabály, amely 200 km/h sebességet engedélyez, ha vannak sorompók és automatikus érzékelés a pályán álló közúti járművekről. Oroszországban 250 km/h (155 mph) sebesség engedélyezett a vasúti átjárók esetében. Az Egyesült Királyságban vannak olyan vasútvonalak, ahol 200 km/h sebességet engedélyeznek, és még mindig vasúti átjárókat használnak.
Hasonló kategóriák Azokban az országokban, ahol a 20. század második felében és a 2000-es években vasúti fejlesztési projektek zajlottak, vannak olyan városok közötti vasúti szolgáltatások, amelyek sebessége hasonló a nagysebességű vasútéhoz, de ezeket nem nevezik kifejezetten „nagysebességű vasútnak”. Az alábbiakban néhány példa található az ilyen, még mindig működő szolgáltatásokra.
Kanada: A Quebec City és Windsor között közlekedő Quebec City–Windsor Corridor lehetővé teszi a Via Rail vonatok számára, hogy 100 km/h (60 mph) sebességgel közlekedjenek, ami ma körülbelül 130 km/h (80 mph).
Európa: Az InterCity szolgáltatások számos európai országban többnyire 160 km/h maximális sebességgel közlekednek, de elérhetik a 200 km/h sebességet is. A nemzetközi határokat átlépő Intercity vonatok általában EuroCity néven szerepelnek, és a pálya adottságaitól függően hasonló sebességet érnek el. A nagysebességű vonatok az útjuk egy részén akár 230 km/h sebességgel is haladhatnak a kifejezetten erre a célra épített, vagy korszerűsített és villamosított vonalakon (lásd: Railjet).
Japán: A japán Mini-Sinkanszen vonalak hagyományos vonalak, amelyeket keskeny nyomtávról szabványos nyomtávra alakítottak át, hogy a Sinkanszen vonatok 130 km/h végsebességgel haladhassanak rajtuk. Az Nemzetközi Vasúti Unió azonban a Mini-Sinkanszen vonalakat nagysebességű vasútnak ismeri el. Két Mini-Sinkanszen vonalat építettek: a Jamagata Sinkanszen és az Akita Sinkanszen. Mindkét vonal a nagysebességű Tóhoku Sinkanszen vonalról ágazik el, amelynek maximális sebessége 320 km/h.
Spanyolország: A Renfe Operadora állami vállalat által üzemeltetett számos városok közötti vasúti szolgáltatás nem minősül nagysebességű vasútnak. Ezek a szolgáltatások az Alaris, Altaria, Arco és Talgo (Talgo III-tól Talgo VII-ig) vonatok, amelyek maximális sebessége 160 és 200 km/h.
Norvégiában néha beszélnek a høy hastighet-ről, amely összehasonlítható az itt használt nagyobb sebességű vasúttal, és a høyhastighet-ről, a nagysebességű vasútról. A vasúti hálózat nagy része régi, éles ívekkel, és a sebesség csak 70–130 km/h. Az Oslo körüli vonalak felújításra vagy megújításra kerültek, vagy ilyen tervek vannak velük kapcsolatban. Néhány szakasz, mint például a Follobanen (Oslo–Ski, 22 km), 200 km/h sebességre alkalmas, de tervezik, hogy 250 km/h sebességgelis használható legyen, míg másokat høy hastighet, azaz 160 km/h vagy 200 km/h sebességre tervezik átépíteni. Ugyanígy a norvég FLIRT vonatok és a NSB El 18 sorozatú mozdonyok végsebessége 200 km/h. A Gardermobanen vonalat nagysebességű vonalnak nevezik,http://www.jernbaneverket.no/Jernbanen/Banene/Gardermobanen/ ; in Norwegian a GMB 71-es és az NSB 73 sorozat motorvonatokat pedig gyakran nagysebességű vonatoknak nevezikhttp://www.nmj.no/1000366.html ; in Norwegian – 210 km/h (130 mph) végsebességgel. A határok azonban elmosódottak. Néha például a FLIRT-eket is nagysebességű vonatoknak nevezik.e.g. http://www.sb.no/nyheter/nyheter/for-hoy-togtut/s/2-2.428-1.7540611 ; in Norwegian
Svédország: Az SJ (Swedish Railways) országos távolsági vasúti szolgáltatásokat üzemeltet SJ X2000 és SJ 3000 (X55) vonatokkal az ország főbb útvonalain, 205 km/h végsebességgel. Az üzemeltető snabbtåg („gyorsvonatok”) néven hirdeti őket, bár az angol nyelvű hirdetésekben néha a „nagysebességű vonatok” kifejezést használják; Azonban a Nemzetközi Vasúti Unió csak a Stockholm és Malmö, valamint Göteborg közötti 320 km/h sebességű vonalat ismeri el Svédország egyetlen nagysebességű vasútvonalaként, amely még tervezési szakaszban van, és „höghastighetsbanor” (nagysebességű vasút) néven szerepel.
Németországban a Nürnberg–München nagysebességű vasútvonalon, amelyet 300 km/h sebességre építettek, a München–Nürnberg-expressz és korábban az Allersberg-Express vonatok 200 km/h sebességgel közlekednek/közlekedtek, anélkül, hogy külön kategóriával jelölték volna őket. Ezek a vonatok az Intercity vonatokhoz használt mozdonyokat hasznátnak, és a nagyobb sebességet (más regionális vonatokhoz képest) főként a kapacitás növelése érdekében választották.
Az Egyesült Királyságban vannak olyan járatok, amelyek 200 km/h (125 mph) sebességgel közlekednek, mint például az East Coast Main Line, a West Coast Main Line, a Great Western Main Line és a Midland Main Line járatai. Az East Coast Main Line-on jelenleg jelzőberendezés-korszerűsítés folyik, és a járműparkot is korszerűsítik, hogy a sebességet 225 km/h sebességre növeljék.