A G. M. Berijev nevét viselő Repülési Tudományos és Műszaki Komplexum (oroszul: Таганрогский авиационный научно-технический комплекс им. Г. М. Бериева, rövidebb alakban ТАНТК им. Г. М. Бериева), korábbi nevén Berijev-tervezőiroda (előtagja Be) orosz repülőgépgyártó, amely hidroplánok tervezésére és építésére specializálódott.
A vállalatot 1934-ben Georgij Mihajlovics Berijev alapította Taganrogban OKB–49 néven, és azóta több mint 20 különböző polgári és katonai célú repülőgéptípust, valamint egyedi modelleket tervezett és gyártott. Ma a vállalat mintegy 3000 szakembert foglalkoztat, és kétéltű repülőgépeket fejleszt és gyárt. Jelenleg az Egyesített Repülőgépgyártó Vállalat leányvállalataként működik.
A Berijev gépekkel repülő pilóták 228 repülési világrekordot döntöttek meg, amelyeket a FAI regisztrált és elismert.
Története Georgij Mihajlovics Berijev 1932-ben alapította a nevét viselő tervezőirodát Taganrog városában. 1932-ben a Berijev-tervezőiroda hagyományos fókusza a katonai és polgári felhasználásra szánt hidroplánok fejlesztése volt. Az irodát 1942-ben a szibériai Krasznojarszkba költöztették, hogy elkerüljék a második világháborúban a német inváziós haderő által jelentett fenyegetést, majd 1945-ben visszatértek Taganrogba. 1989 novemberében a Berijev lett az egyetlen védelmi ipari vállalkozás, amely elnyerte a szovjet kormány által odaítélt Minőségi Díjat.
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után a vállalatot az Európai Unió, ]az Egyesült Királyság, az USA és számos más ország nemzetközi szankciókkal sújtotta.
Berijev repülőgép-típusok
Berijev MBR-2/MP-1, többcélú hidroplán, 1935 Berijev Be-2/KOR-1/KR-2, felderítő haditengerészeti hidroplán, 1936; NATO-kódja „Mote” Be–4, felderítő hidroplán, 1940 MBR–7, prototípus, rövid hatótávú felderítő/bombázó hidroplán, 1937 MDR–5, nagy hatótávú felderítő/bombázóhidroplán, 1938 Be–10, nagy sebességű vadászgép prototípus, 1939 Berijev Be-4/KOR-2, parasol-szárnyú hidroplán, 1940; NATO-kódja „Mug” Berijev Be-5/KOR-3, háromüléses, egy motoros, katapult indítású tengeri gép, nem épült meg MDR–8, nagy hatótávú felderítő repülő, nem épült meg 1939 MDRT, nagy hatótávú tengerészeti felderítő/torpedóbombázó, 1940 BB–282F, két motoros bombázó, 1942 MDR–10, nagy hatótávú tengerészeti felderítő, 1942 Berijev LL-143, prototípus két motoros hidroplán, a Be–6 prototípusa, 1945 Be–8, utas- és teherszállító kétéltű, 1947; NATO-kódja „Mole” vagy „Mode” Printsessa, tervezett nagy hat motoros utasszállító/járőr hidroplán, 1947 Berijev Be–6, tűzoltó hidroplán, 1949; NATO-kódja „Madge” R–1, kísérleti sugárhajtású hidroplán, 1952 Be–1, prototípus, határfelület-repülőgép, 1956 Berijev Be-10/M-10, sugárhajtóműves hidroplán, 1956; NATO-kódja „Mallow” Berijev Be-12/M-12 Csajka, a Canadair CL–415-höz hasonló kétéltű jármű, a Be-6-on alapuló tengeralattjáró vadász, 1960; NATO-kódja „Mail” Be–16, nehéz katonai szállítógép projekt, 1959 An–Be–20, az Antonovval között háromhajtóműves utasszállító projekt, helyette végül a Jakovlev Jak–40 lett a befutó SZ–13, a Lockheed U–2 felderítő másolata, 1961.Yefim Gordon: Soviet X-Planes. Midland Publishing, 2000, Be–24, kétéltű utasszállító projekt, 1963 Be–26, tervezett határfelület-repülőgép Berijev Be-30, könnyű egy hajtóműves utasszállító projekt, 1965 Berijev Be-32, VTOL repülő kísérleti példányai, 1965 Be–30, utasszállító és katonai teherszállító, 1967; NATO-kódja „Cuff” Be–40, utasszállító projekt, 1968 Antonov An–30, az Antonov An–24 légi térképészeti feladatokra átépített variánsa, 1971 Bartini Berijev VVA–14, kétéltű tengeralattjáró-elhárító repülőgép, csak prototípusokat gyártottak belőle, 1972 Berijev Be-32, többcélú repülőgép, amelyet teher- és személyszállításra, járőrözésre és felderítésre szántak. Modernizált változata a Be–30-nek, 1976 Tupoljev Tu–142MR, a Berijev által tengeralattjáró kommunikációs átjátszó repülőgéppé átalakított Tu–142MK-k, 1977 Be A–50 Szmel, átalakított Iljusin Il–76 AWACS feladatkörre, 1985; NATO-kódja „Mainstay” A–60, Il–76 légi lézerfegyver tesztelő platformmá és légi laboratóriummá alakítva, 1981 A–40 Albatrosz, a világ legnagyobb többcélú kétéltű repülőgépe, 1986; NATO-kódja „Mermaid.” A Szovjetunió felbomlása miatt törölték, de később A-42 néven újjáélesztették a programot. Berijev A–42 Albatrosz, A–40 prototípus SAR változata, 1990. Az A–44-gyel kombinálva 1993-ban többfeladatú repülőgépet alkotott. Prototípusa 2006-ban elkészült, és a védelmi minisztérium K+F megállapodást írt alá, de 2011-ben törölték. 2019-ben az orosz haditengerészet bejelentette, hogy megrendel három darab A–42-est. A–44, az A–42 katonai járőröző változata, 1990. 1993-ban egyesítették az A–42-essel. Be–112, tervezett kétmotoros légcsavaros kétéltű repülőgép, 1995 Be–103, Bekasz, könnyű kétéltű, személyszállításra, orvosi ellátásra, járőrözésre és turisztikai célokra, 1997 Be–200, Altair, nagy többcélú kétéltű repülőgép, 1998 Be–115, kétéltű repülőgép projekt, 1999 A–100, egy módosított Iljusin Il–76MD-90A AWACS, amely az A–50 és az A–50U tervezett utódja lesz, 2017. Be–101, tervezett egy hajtóműves könnyű kétéltű repülőgép Be–2500 Nyeptun, egy tervezett szupernehéz kétéltű teherszállító repülőgép 2500 tonna maximális felszállótömeggel
Galéria
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Orosz repülőgépgyárak Kategória:Oroszországi hadiipari cégek