Schnitzler József Károly (Szeged, 1913. január 25. – Szeged, 1990. október 12.) Kossuth-díjas (1951) tüdősebész, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1961), országgyűlési képviselő.

Élete Schnitzler Ágoston Sámuel (1878–1935) főhadbiztos és Klein Valéria (1885–1963) egyetlen gyermekeként született. Anyai nagyszülei dr. Klein József Lipót és Leovey Eugénia. A Tatai Kegyesrendi Reálgimnáziumban érettségizett (1930). 1930-ban beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karára. A következő évtől tanulmányai finanszírozásához a budapesti mentőszolgálatnál vállalt munkát, ahol később bentlakó lett. 1933-ban a Szent Rókus Kórház I. sz. Sebészeti Osztályának gyakornokaként működött. 1937. december 4-én a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen avatták orvosdoktorrá. Oklevelének megszerzése után orvosként dolgozott a mentősöknél, illetve a Szent Rókus Kórházban. 1939 novemberében a Budapesti Orvosi Kamarából átjegyezték Jászberénybe, ahol 1943-ig az Erzsébet közkórház sebészeként alkalmazták. 1943-tól 1945 júliusáig a beregszászi kórházban, majd belügyi munkaszolgálatosként az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban működött. 1944 őszén belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, 1947 júniusában a Magyar Kommunista Párt tagja lett. A felszabadulás után két évre, mint a Népjóléti Minisztérium ösztöndíjasát, a budapesti Szent János Kórház tüdősebészetére helyezték.

1948 áprilisától a Debreceni Állami Tüdőbeteggyógyintézet sebész-szakorvosa, 1949-től a Sebészeti Osztály főorvosa volt.Magyar Közlöny, 1949. február 19. (38. szám) 1955. január 1-jétől a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) docenseként vezette a tbc klinika sebészeti osztályát. 1969-től a DOTE II. sz. Sebészeti Klinikájának igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanára, 1963 és 1981 között országgyűlési képviselő volt.

A debreceni köztemetőben helyezték nyugalomra.

Családja Felesége Pfeiffer Magdolna (1915–1999) volt, Pfeiffer Bertalan és Rádóczy Erzsébet lánya, akivel 1937. december 11-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.

Főbb művei Hernia obturatoria incarcerata gyógyult esete. (Orvosok Lapja, 1948, 38.) A csontizületi gümőkór kezelése antituberculoticumokkal. (Orvosi Hetilap, 1953, 31.) Tüdődaganat és Koch-pozitivitás. Berencsi Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1954, 15.) Tüdőrák és korai diagnózis. Berencsi Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1954, 37.) A perifériás nyirokcsomógümőkor pathogenesise és gyógykezelése. Mándi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1955, 3.) Tietze-féle tünetegyüttes és Friedrich betegség előfordulása gümőkóros betegekben. (Orvosi Hetilap, 1956, 6.) Gümős környezetben végzett csontbeültetés. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1961) A tracheotomia szerepe a korszerű orvostanban. Szentkereszty Bélával, Kónya Lászlóval, Bacsa Sándorral és Matus Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1962, 34.) A cavernostomia műtéti kérdései. Szentkereszty Bélával, Budapest, 1963 A tüdőechinococcus műtéti kezelése. Szentkereszty Bélával, Matus Lászlóval, Czakó Zoltánnal, Juhász Istvánnal és Gönczi Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1963, 47.) Gondolatok április 4-én. (Orvosi Hetilap, 1964, 14.) Tapasztalataink mediastinoskopiával. Matus Lászlóval, Szentkereszty Bélával. (Orvosi Hetilap, 1964, 39.) Adatok a hörgőrák cytostaticus kezeléséhez. Bacsa Sándorral. – Hörgőrákos betegeink sorsa a klinikai stádiumbeosztás tükrében. Bacsa Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1965, 6.) A mediastinoscopia alkalmazása a hörgőrák operálhatóságának megítélésében. Matus Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1967, 42.) Az elsődleges hörgőtágulat resectiójának korai gyógyeredménye. Czakó Zoltánnal, Nagy Máriával és Kónya Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1967, 50.) Mellkassebészeti betegekből izolált baktériumok antibiotikum rezisztenciájának változása az 1961–1967.években. Kiss Jánossal, Fábián Erzsébettel és Faragó Eszterrel. (Orvosi Hetilap, 1968, 28.) Jelentéktelen emlőelváltozásból kifejlődött tüdő- és mellhártyasarcoma. Matus Lászlóval, Kraszkó Pállal. (Orvosi Hetilap, 1969, 23.) A tüdőgangraena műtéti kezelése. Czakó Zoltánnal, Kiss Jánossal és Matus Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1970, 43.) A tüdőgümőkór sebészi kezelése klinikánkon (1947–1966). Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1971, 24.) Ásványi eredetű olajok aspiratiója következtében létrejött tüdőelváltozások. Barzó Pállal, Gyulai Istvánnal, Szántó Endrével és Baán Barnával. (Orvosi Hetilap, 1972, 21.) Hörgőrákkal operált betegeinkről (1950–1968. években). Juhász Istvánnal, Szentkereszty Bélával és Molnár Évával. (Orvosi Hetilap, 1972, 43.) Baktérium-érzékenységi szérum- és tüdőszövet-szint vizsgálatok doxycyclin (Vibramycin)-nel. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1973, 31.) A doxycyclin (Vibramycin) alkalmazása mellkassebészeti és légzőszervi megbetegedésekben. Kiss Jánossal, Juhász Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1973, 32.) A mellkassebészet alakulása klinikánkon az utóbbi 25 év folyamán. (Orvosi Hetilap, 1973, 38.)

Díjai, elismerései Kossuth-díj (1951) Balassa János-emlékérem (1975) Korányi Frigyes-emlékérem (1982) Pro Universitate (DOTE, 1983) Szocialista Magyarországért Érdemrend (1983)Magyar Közlöny, 1983. június 9. (25. szám)

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:Magyar tüdőgyógyászok Kategória:Magyar sebészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1913-ban született személyek Kategória:1990-ben elhunyt személyek Kategória:Szegediek Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:Országgyűlési képviselők (1963–1967) Kategória:Országgyűlési képviselők (1967–1971) Kategória:Országgyűlési képviselők (1971–1975) Kategória:Országgyűlési képviselők (1975–1980) Kategória:Országgyűlési képviselők (1980–1985)