Lillyn Brown, amerikai vaudeville énekesnő, színésznő. Azt állította, hogy 1908-ban ő volt az első profi énekesnő, aki a nyilvánosság előtt énekelt bluest.
Pályafutása
Afroamerikai(irokéz? → AllMusic) anya és francia apa gyermekeként született. Világos bőrű volt; néhány fekete barátja azt mondta, hogy nem tudták, hogy néger, amíg el nem mondta nekik.
Először 1894-ben lépett fel az „Indian Princess” szerepében egy teljesen fehér női vonószenekarral. 1896-ban már férfi utánzóként lépett fel énekes előadásokban. Gyakran E. L. Brown-ként emlegettek, hogy elfedjék nemét. Kidolgozott egy olyan előadást, amelyben cilindert és frakkot viselt, több dalt férfiként énekelt, majd felfedte hosszú haját, és nőként folytatta az éneklést.The Original Gay 90's Gal Azt állította, hogy ő volt az első profi énekesnő, aki nyilvános bluest énekelt közönség előtt a chicagói Little Strand Színházban, 1908-ban.
1918-ban Esther Bigeou-t váltotta a népszerű New York-i Broadway Rastus című zenés vígjáték női sztárjaként. Első lemeze 1921. márciusában készült, néhány hónappal Mamie Smith bluesfelvételei után. Brown az Emerson Recordsnál készített felvételeket, a Jazz-Bo Syncopators zenekarral, amelynek tagjai Ed Cox (kornett), Bud Aiken és Herb Flemming (harsona), Garvin Bushell (klarinét), Johnny Mullins (hegedű) és Lutice Perkins (dob) voltak. Négy számot vettek fel: „Ever Lovin' Blues”, „If That's What You Want Here It Is”, „The Jazz Me Blues” és „Bad-Land Blues”. Ezeket a számokat később más lemezkiadók más címekkel adták ki.
Brown fellépett a Broadway-en, turnézott Európában, és Harlem számos jelentős éjszakai klubjában, valamint egy varietészínházában lépett fel. 1934-ben bejelentette visszavonulását, de 1938-ban feltűnt a „Sing Out the News” című Broadway-előadásban. 1949-ben Marc Blitzstein „Regina” című darbjában is szerepelt a New Yorkban. 1952-ben a „Kiss Me, Kate!”, (Csókolj meg, Katám!) újraélesztésében szerepelt a Broadwayn.
Az 1950-es években színész- és énekiskolát vezetett Manhattanben, és a harlemi Jarahal ZeneiskolábanJarahal School of Music in Harlem tanított. Emellett darabokat írt, adott elő és rendezett az Abesszin Baptista Egyház számára, és aktív tagja volt az African American Actors Guild-nek. Utolsó nyilvános fellépése egy Mamie Smith emlékkoncerten volt 1964-ben.
Brown 1969-ben, 84 éves korában hunyt el.
Broadway
Sing Out the News (1938) Regina (1949) Kiss Me, Kate!, (Csókolj meg, Katám!, 1952)
Jegyzetek
Források https://www.allmusic.com/artist/lillyn-brown-mn0001829772#biography https://web.archive.org/web/20150609052418/http://www.redhotjazz.com/lbjazzbo.html https://www.discogs.com/de/artist/3766087-Lillyn-Brown https://fansinaflashbulb.wordpress.com/2009/01/27/lillyn-brown/https://fansinaflashbulb.wordpress.com/2009/01/27/lillyn-brown/
Fordítás
Kategória:Amerikai énekesnők Kategória:1855-ben született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Amerikai színésznők Kategória:Atlantaiak