Troján Emil (Budapest, 1891. május 14. – Szeged, 1970. július 20.) sebész, egyetemi docens.
Élete Troján Antal (1857–1938) asztalos és Philipp Jozefa (1864–1928) fiaként született. Húga Troján Jolán Aranka (1892–1975), dr. Sándor Árpádné volt.
Középiskolai tanulmányait 1901 és 1909 között a Budapesti VIII. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban végezte. 1909. szeptember 1-jén a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának hallgatója lett, ahol 1914-ben avatták orvosdoktorrá. Pályáját a III. sz. Sebészeti Klinikán kezdte műtőnövendékként. Az első világháború alatt a 17. helyőrségi kórházban teljesített szolgálatot, s helytállásáért megkapta a Koronás Arany Érdemkeresztet. A háborút követően visszatért a III. sz. Sebészeti Klinikára, majd 1920 és 1923 között az I. sz. Sebészeti Klinika műtőnövendéke, 1924. szeptember 1-től 1925. augusztus 31-ig a II. sz. Női Klinika díjtalan gyakornoka lett.
1925 és 1938 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján, 1938 és 1966 között Gyermekgyógyászati Klinikáján működött. 1928-ban Münchenben, 1929-ben Berlinben járt tanulmányúton. 1933-ban a szegedi egyetemen a sebészeti műtéttan című tárgykörből magántanárrá habilitálták.Hivatalos Közlöny, 1933. július 1. (41. évfolyam, 13. szám) 1943. június 30-án klinikai főorvossáHivatalos Közlöny, 1943. augusztus 1. (51. évfolyam, 15. szám), 1952-ben docenssé nevezték ki. 1966. szeptember 30-án nyugalomba vonult.
Tudományos munkássága a veleszületett csípőficam, a nyúlajak és a farkastorok gyógyítására terjedt ki.
Családja Második felesége Lippay Julianna Erzsébet (1908–1996) volt, Lippay Gyula fűrészgyáros lánya, akivel 1933. augusztus 21-én Szegeden kötött házasságot.
Művei A magasan álló lapocka. (Gyógyászat, 1922, 43.) Idegentest a végbélben törvényszéki orvosi szempontból. (Gyógyászat, 1927, 33.) Csontvarrás, új eljárás. (Orvosi Hetilap, 1927, 48.) A csepleszcsavarodásról. (Orvosi Hetilap, 1927, 50.) Bacillus oedematis maligni okozta periurethritis és periproctitis kiterjedt elhalással. (Orvosi Hetilap, 1928, 2.) A műtét utáni tüdőgyulladás leküzdése. (Budapesti Orvosi Újság, 1928, 30.) A féregnyujtvány csigaszerű csavarodása okozta gyulladása. (Orvosi Hetilap, 1928, 36.) A vérsavó megváltozása sebészi gümőkórban szenvedő betegeknél. (Orvosi Hetilap, 1929, 42.) A vékonybél sérülései. (Budapesti Orvosi Újság, 1933, 2.) Adatok az epeutak sebészetéhez. (Orvosi Hetilap, 1933, 6.) Adatok a tüdőgümőkór sebészeti kezeléséhez. Phrenikotomra, tüdőplomba. (Gyógyászat, 1933, 7.) A vastagbéldaganatok sebészi kezelése. (Budapesti Orvosi Újság, 1935, 7.) A vakbélgyulladásról. (Jó Egészség, 1937, 23-24.) A gennyes szívburokgyulladás és gyógyítása. (Orvosi Hetilap, 1938, 50.) Tapasztalatok rubrophennel a sebészigümőkór kezelésében. (Orvosi Hetilap, 1938, 51.) Négy hónapos csecsemő gyógyult agytályogja. Mérth Józseffel. (Orvosi Hetilap, 1950, 20.) Meconium ileus. Ivády Gyulával, Timár Alice-szal. (Orvosi Hetilap, 1950, 34.) A csecsemő- és gyermekkori heveny osteomyelitis kérdése. Bakacsi Gyulával, Szabó Lajossal és Virág Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1962, 5.) Újszülöttkori mesenterális cysta. Molnár Sándorral, Somogyi Zsigmonddal. (Gyermekgyógyászat, 1962, 8.)
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Magyar sebészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1891-ben született személyek Kategória:1970-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Szegediek