Donji Hasić

Donji Hasić (), település Bosznia-Hercegovinában, Šamac községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 44, közúton 63 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délre, a Szávamenti-síkságon, 88-89 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Slavonski Brod 375-4-4

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb135Bosnyák00Horvát978241Jugoszláv110Egyéb278Összesen1029254

Története Egyes kutatások szerint a „Hasić” név a török „asi” szóhoz kapcsolódik (törökül asi fellázadó és adót nem fizető országot jelöl). Nevezetesen az Oszmán Birodalom idején a helyi bégek által bevezetett feudális adók elviselhetetlenül magasak voltak a lakosság számára (akár a teljes jövedelem/hozam kétharmadát is kitették!), így a jobbágylakosság egyre inkább fellázadt és megtagadta az adófizetést. Hasić lakói élen jártak ebben. A település népe örök engedetlenségének és lázadó jellegének emlékére Hasić ma is büszkén viseli ezt a nevet.|

A mai Hasići területén már az őskorban is éltek emberek, ami arra utal, hogy hosszú civilizációs folytonosság van ezen a területen. Számos régészeti lelőhely tanúskodik erről. A Gornji Hasić déli szélén (Kruškovo Polje felé) található Kulište régészetileg feltárt lelőhelye, egyben Šamac környékének legrégebbi neolitikus települése. Azt is megállapították, hogy a réz- és bronzkorban élő emberek is hagyták maguk után kultúrájuk nyomait ezen a területen, és hogy a római korból és a középkori civilizációból származó maradványokat is találtak itt.

A siljevaci lelőhelyen, egy kiszáradt folyómeder mellett talált római kerámiák arra utalnak, hogy Hasići északi részén már a római korban is település állt. Az 1548-as török adóösszeírásban Hasić falu is szerepelt. „Asoje” alakban megtaláljuk egy 1718-ban készített osztrák térképen is.

A források arra utalnak, hogy Hasićot a török hatóságok telepítették le 1741 körül. A telepesek többsége Dalmáciából, Split és Omiš környékéről, kisebb részük pedig Hercegovinából érkezett. Az osztrák-magyar térképek szerint abban az időben a mai Hasić temető közelében, „Aisich” település mellett Dreschnizza (Drežnica) is ott volt, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy a terület első telepesei Hercegovinából, pontosabban Drežnica (törökül: Drexniza) városából, Duvno plébániából érkeztek. Augustin Miletić püspök 1813-ból származó feljegyzése szerint a garevaci káplánságban többek között mindkét Hasićit megemlíti, ahol összesen 62 katolikus ház és 417 katolikus élt, akik közül 243 felnőtt és 174 gyermek volt.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai uralma alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orašjei járáshoz tartozó Hasić településnek, 50 háztartása, 247 római katolikus és 72 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 93. o. 1910-ben a Bosanski Šamaci járáshoz tartozó településen 62 háztartást, 402 római katolikus, 10 ortodox és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 90. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Bosanski Šamac-i járáshoz tartozó településnek 563 lakosa volt, közülük 462 római katolikus és 101 ortodox szerb volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 226. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett. Az 1910-es térképek szerint Hasići tényleges „Felső” és „Alsó” részre történő felosztása valamikor a Jugoszláv Királyság időszakában, azaz 1918 után történt.

A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején a falu horvát lakosságát elűzték, templomukat pedig megrongálták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Šamac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Sport Az NK Mladost Hasić labdarúgóklubot 1954-ben alapították.|

Nevezetességei Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma a tišinai plébánia filiája. A templom csodával határos módon szinte érintetlenül maradt a boszniai háborúban. A háború után a külső homlokzatot kijavították, befejezték a tornyot, felújították a torony rézburkolatát, valamint az egész templom körüli ereszcsatornákat. A templomot kívül-belül újrafestették. Új padokat, oltárt és szószéket, valamint egy 210 kilogrammos harangot vásároltak.|

Jegyzetek

Források Nikša Nezirović: Šamac község monográfiája, Šamac, 2011.

További információk Šamac község hivatalos oldala

Kategória:A Doboji régió települései