Karanovac (), település Bosznia-Hercegovinában, Petrovo községben, a Szerb Köztársaság északi régiójában.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 15, közúton 20 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 14 km-re északnyugatra, a Spreča-folyó jobb partján és az Ostravica északi lejtőin, 154-450 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Doboj 425-2-3 Karanovac az Ozren egyik nagyobb települése. A Prenja folyó a falu közepén folyik keresztül, amelynek mellékfolyói, a Velika és a Mala Prenja az Ozren-hegység alól erednek és a Spreča folyó völgyébe ereszkednek le.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb11121078Bosnyák61Horvát1211Jugoszláv280Egyéb208Összesen11781100

Története A települést régebben Mirosavacnak hívták, amelyet a mirosavci templomról neveztek el. Az oszmán uralom alatt a templomot a településsel együtt elpusztították. A jelenlegi név eredetéről két hagyomány létezik. Az első szerint a mirosavciak a szenvedés után szomorúvá, azaz keserűvé váltak, és ezért kapták jelenlegi nevüket. Egy másik legenda szerint Mirosavac népét a pusztítás „feketébe burkolta”, és a török nyelvhasználat szerint Karanov (a török kara = fekete) népének nevezték őket. Ugyanezen hagyomány szerint a törökök a romos templom köveit Gračanicába vitték, hogy ott mecsetet építsenek belőlük. Mitar Popović boljanići pap feljegyzi, hogy a templom maradványai egy temetővel körülvett dombon helyezkedtek el, Mala és Velika Prenja között. Azt is feljegyezte, hogy a mirosavkai templomot a gračanicai Rizvan bég bonttatta le, aki ebből a kőből tornyot épített a Gračanica-mezőn, halála után pedig a követ egy gračanicai mecset építéséhez használták fel. Ugyanez a dokumentum feljegyzi, hogy a mecset bejárata feletti kövön és a támfalon egy egyházi szláv nyelvű felirat volt, és hogy a helyi muszlim lakosság többször is lemeszelte a követ. Mivel a mész egy idő után levált, az egyházi szláv feliratú köveket lecsiszolták. Az 1894-es Istnik feljegyezte, hogy az ásatások során egy pénzveretekkel teli korsót és a mirosavaci templom Lázár képével díszített pecsétjét találták meg, amelyeket később Brodban adtak el.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Boljanić községhez tartozó településnek 35 háztartása és 205 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 91. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 67 háztartást, 311 ortodox, 53 római katolikus és 3 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 80. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településnek 376 lakosa volt, közülük 318 ortodox szerb, 29 római katolikus, 28 muszlim és 1 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 226. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború kezdetén Karanovacnak 75 háztartása volt, ebből 76 lakost koncentrációs táborba hurcoltak. A legtöbb lakos a jasenovaci usztasa táborban halt meg. Ezenkívül 18 lakos halt meg a település védelme során, amelyet a második világháború alatt többször is elpusztítottak. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A hivatalos adatok szerint Petrovo község 1929-től 1962-ig létezett, amikor Gračanica községhez csatolták. Községi státuszát 1991-ben népszavazással nyerte vissza. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Petrovo község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Gazdaság A lakosság főként magángazdaságokban csirketenyésztéssel foglalkozik. Karanovacon számos fűrészmalom található a fa feldolgozására, valamint székek gyártására. Van egy vállalat is, amely exportra szánt kész fémlemez termékeket gyárt.

Kultúra Az Ozren (Karanovac) Kulturális és Művészeti Egyesületet 1952-ben alapították.

Oktatás A karanovac-i általános iskola a kakmuži „Sveti Sava” Általános Iskola fiókiskolája. Az 1998/99-es tanévig a boljanići „Petar Petrović Njegoš” Általános Iskolához tartozott. Az iskola felújítása 1999. október 22-én fejeződött be, a felújítás alatt a tanítás a Kulturális Központban folyt.

Nevezetességei A faluban 1994 tavaszán kezdődött meg egy fakápolna építése, amely a karanovaci templom előfutára volt, és amelyet Vaszilje zvornik-tuzlai püspök szentelt fel ugyanazon év október 2-án. Ez a fakápolna 2005-ben leégett. Közben 2001-ben megkezdődött az új templom építése, amelynek építése 2007-ben fejeződött be. A karanovaci ortodox templomot Szent Illés prófétának szentelték. A Prenja felső és alsó folyása Karanovac faluban igazi természeti gyöngyszem. A tiszta víz és a folyó körüli érintetlen táj, mint egy drágakő, egész évben számos túrázót és az érintetlen természet szerelmeseit vonzza, akik úszni, grillezni és kempingezni jönnek ide.

Jegyzetek

Fordítás

További információk Petrovo község hivatalos oldala

Kategória:A Doboji régió települései