Az MVM Paksi Atomerőmű Magyarország első és egyetlen működő atomerőműve. Építését 1966-ban határozták el, majd 1969 és 1987 között épült meg Pakson. (Nem erőművi atomreaktorok vannak még hazánkban.) Az alapkiépítéskor 1760 MW-os létesítmény napjainkban 2000 MW teljesítményű, 2014-ben Magyarország áramtermelésének 53,6%-át adta.HVG: Csökkent a paksi atomerőmű bevétele, bár 2014 nem volt rossz év Az erőmű 100%-ban az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tulajdona.
Tervezési szempontok bélyegkép|250px|Az atomerőmű alapköve 1975-ből bélyegkép|250px|A paksi atomerőmű főbejárata Az ismert fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kimerülésével kapcsolatban világszerte jelentkező problémakör megoldására az akkori gazdaságossági értékelések szerint a hagyományos erőművek mellett atomerőmű létesítése került előtérbe Magyarországon is.
Kézenfekvő volt, hogy az atomerőmű építése a nagy tapasztalatokkal rendelkező Szovjetunió nagymérvű közreműködésével történjék. Ezt a kooperációt államközi egyezmény biztosította, melynek alapján a Szovjetunió Magyarországnak a 440 MWeAz energiaipari szakzsargonban használatos, nem szabályos „mértékegység”, amely összevonja a mértékegység és a fizikai mennyiség magyarázatát. Az elektromos teljesítményt jelöli, amelynek mértékegysége ugyanúgy MW, mint bármely más teljesítményé. Hasonlóképpen használják még az MWt-t, illetve MWh-t a termikus, azaz hőteljesítményre. teljesítményű nyomottvizes atomreaktortípussal rendelkező atomerőmű szállítását vállalta.
A nagy hűtővízszükségletet és a későbbi bővítés lehetőségét, valamint biztonsági szempontokat is figyelembe véve, az új atomerőmű helyét Paks közelében jelölték ki, már 4000 MWe teljesítményre történő kiépítés lehetőségét tartva szem előtt.
Földrajzi fekvés A Dél-Mezőföld keleti peremén, Paks városától 5,5 km-re délre, a Duna jobb partján, nagyjából Dunaszentbenedekkel szemben helyezkedik el. Viszonylag közeli város (Pakson kívül) Kalocsa és Szekszárd. Az erőmű 3 kilométer sugarú körzetében 6 ezer méter magasságig állandó légtérzár van érvényben.Lopott géppel szállt Paks felé egy vakmerő pilóta, riasztották a Gripeneket - HVG, 2026.08.29.
Műszaki specifikációk A megvalósult alaperőmű négy, egyenként névlegesen 440 MW-os, ún. VVER 440/V 213 típusú nyomottvizes, kétkörös reaktorblokkból áll. Egy reaktorhoz két darab 250 MW névleges teljesítményű és 3000/perc maximális fordulatszámú gőzturbina tartozik.Patakfalvi Dóra–Magyar Péter: Újra termeli az áramot a paksi hatos turbina (Telex.hu, 2026. 08. 23.) A generátorokat meghajtó gőzturbinák háromházasak, egy nagynyomású és két kisnyomású kettős áramlású házból állnak, közbenső cseppleválasztóval és túlhevítővel, két megcsapolással, kondenzációs berendezéssel. A turbinába belépő friss gőz 44 bar nyomású, 255 °C hőmérsékletű túlhevített, száraz telített gőz. A turbinacsarnok gépészete 2013–2021 között kapott teljes felújítást.Paks, ötödik generátor felújítás – Műszaki Magazin, 2017. 03. 26. Egy reaktorblokk névleges terhelés mellett egy üzemanyagtöltettel közel 7000 üzemórát működhet, ezt követően a reaktor aktív zónáját át kell rakni. (A friss, uránban legdúsabb üzemanyagrudakat annak külső harmadába helyezve, a legbelső, „kiégett” harmadát eltávolítva.)
Az atomerőmű üzemeltetése során elvégzett fejlesztéseknek (turbinák átalakítása, szekunderköri rekonstrukció, új típusú üzemanyag alkalmazása stb.) köszönhetően a blokkok teljesítménye 465 MWe, a folyamatos üzemidő csaknem 8000 óra/év lett. Később összetett átalakítási folyamatok révén a reaktorok hőteljesítményének növelését is elérték, így 2009 óta mind a négy reaktorblokk villamos teljesítménye egyenként akár elérheti az 500-520 MW-ot; mára az atomerőmű elektromos összteljesítménye 2000 MW, a reaktorok hőteljesítménye pedig 1485 MW.Paksi Atomerőmű – Hogyan működik? Az erőmű dolgozói számára 1973–1982 között épült paksi Kishegyi lakótelep távhő-, illetve forróvíz igényének ellátására a turbinák 30-40 MW méretű hőenergia kapacitásából 15 MW teljesítmény elvonása szükséges. (2016-ban merült fel ötletként a távhővezeték kiépítése a 30 km-re elhelyezkedő megyeszékely, Szekszárd lakótelepei felé is. A kivitelezésére még nem került sor.Megvalósítható az erőmű és Szekszárd közé tervezett távhővezeték – TelePaks Médiacentrum, 2016. 04. 07.))
Az atomerőmű üzemeltetése folyamán folyékony, szilárd és gáznemű radioaktív közegek és hulladékok keletkeznek. A folyékony radioaktív közeg (víz) tisztítása kétféle: ioncserés és desztillációs eljárással történik. A gáznemű radioaktív közeget aeroszolos és adszorpciós szűrők tisztítják. A ki nem szűrhető radioaktív nemesgázok reaktorblokkonként egy-egy százméteres szellőzőkéményen keresztül jutnak a szabadba. A folyékony és a szilárd hulladékok térfogatcsökkentés után kerülnek a végleges tárolójukba.
Az erőmű hűtőtornyok helyett frissvízhűtésű. A hűtővizet a Dunából nyerik. A reaktorok biztonsági feltételei miatt háromféle hűtővízrendszer létesült:
a kondenzátor-hűtővízrendszer a technológiai hűtővízrendszer és a biztonsági hűtővízrendszer.
A kondenzátor hűtővízrendszere nyolc hűtővízszivattyút tartalmaz, egyenként 46 800 köbméter/óra teljesítménnyel. A négy reaktor együttes üzeme másodpercenként 105 köbméter vizet igényel a szekunderköri kondenzátorok lehűtéséhez.
A kivitelezés rövid története és a minőségi követelmények 1967 őszén született kormányhatározat a várostól délre, a Duna és Csámpa-puszta között fekvő (hajdan Magyari-puszta) területet jelölte ki helyszínnek. 1969-ben kezdődtek az erőmű tereprendezési munkálatai. Az 1970-es évek olajválsága lendületet adott az építkezésnek. Az alapkőletétel 1975-ben történt. Az első blokk üzembe helyezésének 1980-ra tervezett időpontja végül 1982-re csúszott.Szémann Tamás–Nyilas Gergely: 30 éves a magyar atom (Index.hu, 2013. 11. 03.) Az erőmű majdani dolgozói számára 1973–1982 között épült a 2771 lakásos Kishegyi lakótelep. A homlokzatukon tulipánmotívumokkal díszített panelházak a különlegességük miatt viták tárgya lett a korabeli építész szakma és a politikai vezetés körében.Simon Katalin: A tulipán-vita (Iskolakultúra, 2006/6)Torma Tamás: Vita a panelekről és a tulipánmotívumokról (Óbudai anziksz, 2023)A. Király András: LTP. – Gazdagréti lakótelep, 2005 (Építészfórum, 2005. 10. 12.)Vaskor Máté: Hatezren maradnak melegvíz nélkül Pakson (24.hu, 2026. 08. 02.)
Az atomerőmű kivitelezési munkálatai mind a volumenek, mind a technikai színvonal tekintetében komoly erőpróbát jelentett a magyar építő- és szerelővállalatok számára. A csúcsidőszakban napi 1000 köbméter beton bedolgozása, a közel kétszeres térfogatsúlyú nehézbeton szigorú technológiája, a több ezer tonna rozsdamentes acél beépítése a legszigorúbb minőségi előírások betartásával, a több ezer kilométer kábel lefektetése, a fokozott tisztaságú szerelés mind olyan feladat, amelyek a tervezők, beruházók és a kivitelezők nagyfokú előkészülését, együttműködését igényelték.
A feszített ütemű kivitelezés azt jelentette, hogy az erőmű területén dolgozó összlétszám a csúcsidőszakban meghaladta a 10 ezer főt, és a szovjet tervező és gyártó cégek mellett az atomerőmű létesítésében részt vettek a KGST más tagországai is és az energetikai iparág szinte mindegyik mérnökirodája, gyártó és kivitelező cége.
1997-ben megkezdték a rekonstrukciót. A biztonság növelése érdekében, a földrengésállóság növelését szolgáló munkák keretében megerősítették mindazon szerkezeteket, készülékeket, berendezéseket és csővezetékeket, amelyeknek egy, a számítás szempontjából mérvadónak elfogadott földrengés esetén épen kell maradniuk. Az átalakításokat, kiegészítéseket mind a négy blokkon és a kiegészítő rendszereken folyamatosan végezték, a nemzetközi szervezetekkel egyeztetett ütemezés szerint. A reaktorvédelmi projekt keretében az irányítástechnikai rendszert átállították a hagyományos analógról digitálisra, lehetővé téve ezzel a teljes folyamat számítógépes követését. Hasonló cserét még nem végeztek VVER 440 típusú reaktoron, ezért nagyon alapos előkészítő munka előzte meg a kezdést. Az 1. számú blokkon ez a munka 1999-ben sikeresen lezajlott és folytatódott a továbbiakban. Ekkor épült az aktívakkal azonos szabványú és felépítésű inaktív reaktort tartalmazó részleg, az üzemeltetés magas szintű szaktudást igénylő és összetett feladatainak elsajátítását segítő Karbantartó Gyakorló Központ.
Az erőmű reaktorblokkjai Négy darab 500 MW teljesítményű aktív blokkkal rendelkezik, melléjük további kettő 1200 MW-osat terveznek építeni.
ReaktorblokkAz IAEA reaktor adatbázisa „Hungary, Republic of: Nuclear Power Reactors“ (angolul) Reaktortípus Nettó teljesítmény Bruttó teljesítmény Kivitelezés kezdete Hálózati szinkronizálás Üzemkezdet Leállítás tervezett dátuma Paks-1 VVER-440/213 479 MW 506 MW 1974. augusztus 1. 1982. december 28. 1983. augusztus 10. 2032 Paks-2 VVER-440/213 479 MW 506 MW 1974. augusztus 1. 1984. szeptember 6. 1984. november 14. 2034 Paks-3 VVER-440/213 479 MW 506 MW 1979. október 1. 1986. szeptember 28. 1986. december 1. 2036 Paks-4 VVER-440/213 479 MW 506 MW 1979. október 1. 1987. augusztus 16. 1987. november 1. 2037
Üzemzavarok A Nemzetközi Nukleáris Eseményskála szerinti üzemzavarok Az 1991-es rendellenesség (INES 1) 1991. július 18-án az atomerőmű egyes blokkjában 1:05-kor a reaktor nyomásmérő rendszerének egyik impulzusvezeték csatlakozásánál a kötőelem (hollander) tömítése elromlott. A bekövetkezett tömörtelenség miatt a kiáramló gőz abban a helyiségben lévő néhány mérőberendezés meghibásodását okozta, aminek következtében a reaktorvédelem működésbe lépett és a reaktort leállította. A hibafelderítés és -elhárítás érdekében a blokkot lehűtötték, és miután a helyét behatárolták, a tömörtelenséget megszüntették. A reaktort július 23-án újra bekapcsolták az országos hálózatba. Személyi sérülés és radioaktívanyag-kibocsátás a környezetbe nem történt.
Az 1993-as rendellenesség (INES 1) 1993. szeptember 15–16. Kisebb üzemzavart tapasztaltak, amikor az erőmű 2. számú blokkján a szokásos évi üzemanyagcsere és karbantartás folyt, amelynek során a leállított és lehűtött reaktorban termelődő maradvány hőmennyiséget, az úgynevezett természetes keringés fenntartásával folyamatosan elvezetik. 1993. szeptember 15-én az éjszakai órákban a hűtés hatékonysága átmenetileg csökkent, a reaktorban lévő hőhordozó (bóros víz) hőmérséklete az üzemviteli szabályzatban rögzítettet meghaladta. A természetes keringési állapotot helyreállították, és a szükséges hőelvonást biztosították. A készenléti biztonsági hűtőrendszerek bekapcsolására nem volt szükség. A nukleáris fűtőelemek nem károsodtak, a környezetbe radioaktív anyag nem került.
Az 1994-es rendellenesség (INES 1) 1994. július 14-én az atomerőmű 4. számú blokkjának az üzemzavari reaktorhűtést biztosító három biztonsági rendszere közül az egyikben tervezett karbantartást hajtottak végre, s ellenőrzéskor észlelték, hogy a második, nagynyomású üzemzavari hűtőrendszer szivattyúja olyan állapotban van, amelyben nem tudta volna maradéktalanul teljesíteni funkcióját. A maradék biztonsági rendszer azonban teljes mértékben üzemképes volt.
Az 1995. novemberi rendellenesség (INES ?) 1995. november 8-án az atomerőmű 2-es blokkjában egy ellenőrzés során műszaki hibát fedeztek fel: a szabályozó rendszer egyik eleme, az úgynevezett szabályozó rúd beszorult, és ezért a blokkot le kellett állítani. 14-én a beszorult szabályzórúd kiemelése után megállapították, hogy idegen test – egy két centiméter hosszú rozsdamentes acéldarabka – volt a reaktorban, nehezen hozzáférhető helyen. Eltávolítása után november 20-án újraindították a leállított reaktort. A javítási munkálatok alatt 460 megawattal kevesebbet termelt az erőmű.
Az 1995. decemberi üzemzavar (INES 2) 1995. december 15-én a maximális teljesítménnyel működő erőmű 1. blokkjának reaktorában az egyik szabályozórúd szándékolatlanul alsó helyzetbe került. Az üzemeltető személyzet a hiba okát öt percen belül felderítette, és elhárította.