A Társas tanulás egy széles körű tudományos alapokon álló pedagógiai technológia. Egyszerre képes szeretet orientált nevelést és magas színvonalú tudást biztosítani bármelyik iskolai osztályban, minden gyermek számára, a magániskolákra jellemző költségterhelés nélkül.
A cikk bemutatja a program elméleti hátterét, a gyakorlati megvalósítás legfontosabb elemeit, eredményességét tanulmányi és szocializációs szempontból, néhány közismert szakértő véleményét, képzési rendszerét, a történetét, a szakirodalmát, és összehasonlítja más nemzetközi programokkal.
A pedagógiai paradoxon A hagyományos pedagógia középpontjában az egyén, egy tanuló személyes fejlesztése áll. Erre épülnek a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatok, az egész módszertani, értékelési és vizsgarendszer.
A klasszikus pedagógia paradoxona, hogy a diákok a valóságban nem elszigetelt egyénként, hanem szervezett csoportokban, osztályokban vesznek részt az oktatásban. A pedagógusok nem különálló személyekkel, hanem 20–30 fős osztályokkal dolgoznak. A klasszikus tanulás elmélet azonban figyelmen kívül hagyja ezt az evidenciát.
Bár pedagógusok és diákok egyaránt jó szándékkal, szorgalommal és lelkiismeretesen vesznek részt a közös munkában, emiatt az eredmény mégis konfliktusok sorozata. Az individuálpszichológiai alapokra épített módszertan a felmerülő nehézségek megoldására a diákok egymástól való elszigetelésével próbálkozik. Speciális szókincset és módszereket alakított ki, mint a „kérdve kifejtés”, a „felzárkóztatás”, a „differenciálás”, a „motiválás”, a „fegyelmezés”, vagy éppen az „intő”. Ezek a megoldások azonban rendre figyelmen kívül hagyják az osztályt, mint csoportdinamikai egységet. Az egyéni teljesítmény fokozása érdekében egymással gyakran versenyeztetik a tanulókat, aminek következménye a diákok egymás ellen fordulása, az agresszió, a zaklatás, a kirekesztés, a szegregáció - miközben a tanulmányi eredményekben évtizedek óta sem mutatkozik javulás. Nem véletlen, hogy a pályakezdők gyakran érzik úgy, hogy a tanultaknak kevés köze van az iskolai valósághoz.
A PISA-mérések szerint a diákok tanulmányi eredményeit, iskolai attitűdjeit és önképét leginkább társadalmi hátterük határozza meg. A módszertan „eredményei” között látjuk, hogy sokan nyolc év tanulás után sem sajátítják el az olvasás eszközszintű használatát, és nem fejlődik ki megfelelő beszéd-, gondolkodás- vagy munkakultúrájuk.
Elméleti megoldások
Paradigmaváltásra van szükség a társas kompetenciák fejlesztése érdekében. Az iskolaszervezet működését úgy kell átalakítani, hogy a társas készségek ne véletlenszerűen, hanem közvetlenül fejleszthetők, mérhetők, értékelhetők legyenek. E célok megvalósítása érdekében újra kell gondolni a fogalmi, a módszertani eszköztárat, a szervezeti megoldásokat és folyamatok irányítását.
A Társas Tanulás részleteiben is kidolgozott módszertana - felhasználva a szervezetkutatások, a szociálpszichológia, a csoportlélektan, a reformpedagógia, a vezetéstudomány, neurológia és más szaktudományok eredményeit, - egyensúlyba állítja versengés és az együttműködés erőit. A kialakított szervezeti megoldások, az irányítás, az értékelés megélhetővé teszi minden gyermek számára a bizalom, az elfogadás, a személyes támogatottság élményét. Megélhetővé teszi a közösség felemelő, energizáló valóságát, és ráébreszti őket a közösségben rejlő hatalmas erőforrások kiaknázásának lehetőségére. Ez a folyamat jelentősen növeli a tanulási eredményességet is.
Társas tanulás a gyakorlatban A gyermekek fejlődéséhez folyamatosan megélt szeretetközösségekre van szükség. Akkor válnak tanulóképessé, ha biztonságban, társaik által elfogadottnak érzik magukat.
A program ennek a célnak rendeli alá az osztályok szervezeti felépítését, a tér elrendezését, a taneszközök használatát, és az időbeosztást. A tanulás egy meghatározott algoritmusra van felépítve. A gyerekek érdeklődése felébred, megtanulnak valamit, gyakorolják, majd bemutatják, előadják a már „színpadkész” ismereteket. Ezután egymástól, a pedagógustól visszajelzést, megerősítést kapnak, befejezik a tevékenységet, pihennek és újrakezdik egy más témával. Ezek a szakaszok ciklikusan követik egymást. Az idő növekvő részét az egyéni és csoportmunka foglalja el, de jelentős időt szentel a program a prezentációkra, előadásokra is.
A Társas Tanulás technológia szerint a pedagógus vezető, nem ismeretközlő: irányítja és szervezi a csoportok munkáját, a gyerekek pedig öntevékenyen tanulnak. A tanár a csoportdinamika törvényeit felhasználva egyensúlyt teremt az együttműködés és a versengés között, és nem csak a tantárgyi tudást, hanem proszociális készségeket (empátia, tisztelet, segítségnyújtás, önellenőrzés, érzelmi intelligencia) is fejleszti. Ezáltal a tanulás közösségi és személyiségfejlesztő folyamattá válik.
Értékelés, irányítás A klasszikus tanítás az ismereteket, bizonyos készségeket és képességet, a magatartást és a szorgalmat értékeli. A Társas Tanulás jóval szélesebb lehetőségeket kínál a kompetenciák sokoldalú fejlesztéséhez. Megjelenhetnek olyan készségek és képességek, mint a szervezőképesség, az együttműködés, a tolerancia, az empátia, a humor, a szelídség, a kedvesség stb., vagyis a neveltségi szint.
A Társas Tanulás programban a gyerekek előre ismerik az értékelési szempontokat, így maguk is törekednek a célok elérésére. A Szabály ABC segítségével irányított folyamat fokozatosan bővülő szabályrendszere egyaránt fejleszti az egyéni és társas kompetenciákat. Négy fő területet ölel fel: a csoportmunka szabályait, a beszámolók minőségét, a környezet rendjét, valamint a pedagógus munkájának értékelését.
Eredmények Tanulmányok, szocializáció Az elmúlt évtizedek vizsgálatai (tesztek, felmérések, szociometria, kontrollcsoportok stb.) igazolják, hogy a program pozitívan hat a tanulmányi eredményekre és a motivációra. A gyerekek teljesítménye kevésbé függ a társadalmi háttértől, eredményeik jobban javulnak, mint hagyományos osztályokban. Megnő a tudásvágy, javul a tanuláshoz és iskolához való viszony, csökken a szorongás és az agresszió, a gyerekek társas kapcsolatai, önképük, empátiájuk és önbizalmuk erősödnek. A vizsgálatok alapján megfogalmazható: A gyerekek számszerűen is megragadható tanulmányi eredmény-, és személyiségváltozásokon mennek keresztül. Az iskolához és a tanuláshoz való viszony – a kontroll csoportokhoz viszonyítva - jelentősen javul, ami a társadalmi értékrend elfogadását, illetve a tudásértékekhez való erősebb kötődést, a tanulás hosszabb távú eredményességét vetíti előre. A szorongó, gátlásos gyermekek kinyílnak, az agresszív, szembe szegülő magatartásformák eltűnnek. A gyermekek társas(szociometriai) pozíciója kedvezően módosul. A társas kapcsolatok javulása támogatja a tanulmányi eredmények javulását is. Toleránsabbakká válnak, bátrabban vállalják önmagukat, empátiás és örömkészségük kifejeződik. A felnőttekhez (pedagógusok, szülők) való viszony, az önkép javul, sikeresebbnek érzik magukat.
Szakértői vélemények
Képzési rendszer A program bármelyik iskolai osztályban bevezethető, egy saját élményű tréning, a 30 órás elméleti felkészítő tanfolyam sikeres elvégzése után. A pedagógusok munkáját mentorálással támogatják. A program szerzői jogvédelem alatt áll, az alkotóval kötött felhasználói szerződéssel rendelkező felkért szakértők taníthatják.
A Társas Tanulás technológia sajátosságai A Társas Tanulás (korábbi neve Humanisztikus Kooperatív Tanulás, HKT) program kidolgozása az 1980-as évek elején kezdődött. A program szellemisége és gyakorlata erőteljesen befolyásolta a Magyarországon később meghonosult iskolakísérleteket, sőt az elfogadott tanterv számos eleme beépült az alternatív iskolák programjába és az állami tantervekbe.
2001-ben jelent meg Magyarországon Spencer Kagan Kooperatív tanulás c. könyve, melynek előszava megemlíti a HKT-t mint „előd” programot. Az uniós csatlakozást követően, jelentős pénzügyi támogatással sok ezer pedagógust képeztek ki az amerikai módszer alkalmazására. Az amerikai modell - „kooperatív technikák” gyűjteménye - szórványosan ma is jelen van a képzési kínálatban.
A 2010-es években jelent meg egy hasonló gyökerű módszer iskoláinkban (Komplex Instrukciós Program), melynek fő célkitűzése és hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása.
Mindhárom program az 1980-as években keletkezett, de más társadalmi környezetben, más finanszírozási feltételekkel jött létre. Az amerikai programok töretlen fejlődési pályán, erőteljes finanszírozottsággal terjeszthetik eszméiket, a magyar modell – kimagasló eredményessége ellenére - javarészt önkéntes munkából, szerény lehetőségek mentén építkezik.
A három program hasonló felismerésekre épülő közös vonása az együttműködésre nevelés, a pedagógusok szerepváltozásának kidolgozása, a csoportfeladatok alkalmazása. A Társas Tanulás jelentősége: Nem csak egy elmélet, egy tan-, vagy adathalmaz, hanem egy olyan társadalompedagógiai szisztéma, amely tiszteletben tartja az ember bio-szociális integritását, idegrendszerét, lelki életét, és felébreszti az egyén és a közösségek életerejét. Kultúra- és paradigmaváltást jelent, egy komplex nevelési rendszer. Nem kooperatív technikák alkalmazásáról, oktatásról, „módszertani sokszínűségről” van szó, hanem Isten/ember/gyermek-központú tanulásszervezésről. A Társas Tanulás egy új szervezeti kultúrát hozott létre, melyben az irányítás, a módszertan, az alkalmazott eszközrendszer alkalmas az eltérő társadalmi hátterű gyermekek szükségleteihez való igazodásra is. A gyermekeket nem tanulógépekként, hanem Isten képmásaként, teljes emberként azonosítja, akinek felelőssége van társaival, családjával, környezetével szemben és sajátos életfeladattal rendelkezik.
A program története Az Iskolarendszerben kimutatott tanulmányi és a szocializációs deficit nem újkeletű jelenség, évtizedek óta jelen van. Megoldására 1982-ben az Országos Pedagógiai Intézetben kezdődtek a kutatások, Humanisztikus Kooperatív Tanulás (HKT) néven, Benda József irányításával. 1987-től már a Művelődési Minisztérium, az országos és a megyei pedagógiai intézetek támogatásával több száz osztály kapcsolódott a programba. 1992-ben alapítványi iskola indult Budapesten, ami a Bokros-csomag következményeként anyagilag ellehetetlenült. A program irányítója átmenetileg kivonult a fejlesztésből. 1997-ben a minisztérium elfogadta a program kerettantervét. 1999-ben a program képviselői engedélyt kaptak 60 órás továbbképzések tartására. 2021-ben Gyergyószentmiklós polgármestere kezdeményezésére, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet támogatásával - Társas Tanulás néven - megindult a program erdélyi adaptációja. 2023-ban Magyarországon a görögkatolikus egyház is elkezdte a Társas Tanulás bevezetését iskoláiban.
Könyvek Dr. Báger Gusztáv- Dr. Benda József: Jövőnk a gyermek, Veszprémi Humán tudományok, 2018. 420 o. Dr. Benda József: A szakadék szélén, Gondolat kiadó, 2015. 250 o. Dr. Benda József (2007): Örömmel tanulni, Budapest, Agykontroll. 110 o. Benda József (1994): A HKT innovációs program hatásvizsgálata, Budapest, Humanisztikus Iskola Alapítvány. 120 o. Benda József: Humanisztikus Iskola, Feladatrendszerek 3. osztály, 1989., Pest Megyei Pedagógiai Intézet, 200 o. Benda József: Kiscsoportos tanulásszervezési modellkísérlet, OPI Kutatási beszámolók, 1986. 50 o. Benda József: Kiscsoportos oktatás a hazai és nemzetközi szakirodalomban, OPI, Belső műhelytanulmányok, 1984. 40 o.
Folyóiratcikkek Molnár Csilla (2024): Társas tanulás Hajdúdorogon, Hajdúdorogi főegyházmegye, https://hd.gorogkatolikus.hu/Tarsas-tanulas-Hajdudorogon-2023-december-13 Dr. Benda József: A Társas Tanulás technológia 40 éve, 2024. DOI: 10.70832/kkkf.2025.09 Gergely Imre (2023): Több mint harminc tanítóval indul a Társas Tanulás második tanéve Erdélyben, Székelyhon.ro → https://szekelyhon.ro/aktualis/31-tanitoval-indul-a-tarsas-tanulas-masodik-taneve-erdelyben