Vrbovac falu Bosznia-Hercegovinában, Odžak községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció északi régiójában, a Szávamenti kantonban. Vrbovac településnek a Bosznia-hercegovinai Föderációhoz és Odžak községhez került része.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Tuzlától légvonalban 68, közúton 96 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északnyugatra, a Vučjak-hegység keleti lejtőin, 110-200 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Slavonski Brod 375-4-3

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb28718Bosnyák01Horvát1404979Jugoszláv240Egyéb617Összesen17211015

Története A „Vrbica” ferences kolostor egyik lehetséges helyszíneként, amely Bosznia egyik legrégebbi katolikus kolostora volt, a történészek Vrbovacot is megemlítik. Amikor IV. Miklós pápa jóváhagyásával a ferencesek 1292-ben megérkeztek Boszniába, Srebrenica bányász- és kereskedővárosában telepedtek le, amelyet akkoriban sok dubrovniki és szász lakott. Katolikus hitük lehetővé tette a ferencesek számára, hogy elvégezzék első vallási szertartásaikat. Srebrenicából induló első további előrenyomulásuk során a ferencesek négy vagy öt új kolostort alapítottak, köztük a „Vrbica” kolostort is. A kolostor tényleges létezését a boszniai vikariátus kolostorainak 1378-ból származó listája bizonyítja, amelyet a pisai Bartol atya, boszniai vikárius állított össze. Feltételezik, hogy a kolostor a mai „Bara” hely közelében helyezkedett el, nem messze Kovačević Ilija (baba Marica) házától.

Bosznia 1463-as elestével ez a régió rövid ideig török uralom alatt állt, majd magyar uralom alá került, mely 1512-ig tartott. Ekkor ez a régió szinte teljesen pusztasággá vált. A lakosság nagy része Szlavóniába, Szerémségbe és Bácskába költözött. Kovačević Marko - Rođo háza mögött található egy „Magyar temető” (Mađarsko groblje) nevű hely, melynek sírköveinek maradványai ma is láthatók az erdő alatt a kertben. 1697-ben Savoyai Jenő herceg serege behatolt a Boszna folyó völgyébe, ahol egészen Szarajevóig jutott, és felgyújtotta azt. Boszniából való visszavonulása során, a török megtorlástól tartva, a horvátok nagy része vele együtt vonult vissza. A 17. század végén és a 18. század elején zajló osztrák-török háborúk nagy hatással voltak a migrációra, és csak a pozsareváci béke (1718) és a belgrádi béke (1739) után nyugodott meg némileg a helyzet.

Augustin Miletić püspök 1813-as feljegyzése szerint a Podvučijak (vučiakaljai) plébániához tartozó Vrbovacnak 19 katolikus háza és 143 katolikus lakosa volt, ebből 73 felnőtt és 70 gyermek. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz és Odžak községhez tartozó településnek, 88 háztartása, 524 római katolikus és 72 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 40. o. Az osztrák-magyar kormány boszniai jelenléte csökkentette a helyi lakosság elvándorlását, vagy akár lehetővé tette a visszatérésüket. Nagy előrelépés történt az infrastruktúra rendezésében és az élet megszervezésében. A mezőgazdaság fejlesztése és a kapcsolatok vizsgálata érdekében az osztrák-magyar hatóságok tervszerűen telepítették át a lakosságot a birodalom egyik részéből a másikba. Vrbovac területén két német lakosságú település volt, és a "sváb" kifejezés elterjedt az emberek között. A svábok nagyon szorgalmas és jól szervezett emberek voltak. Irigylésre méltó infrastruktúrával, minden szükséges létesítménnyel, fejlett szolgáltató-kézműves iparral és a helyi erőforrások magas szintű kezelésével rendelkeztek. A helyi lakossággal való szoros, néha nagyon baráti kapcsolatok egyfajta szimbiózist alakítottak ki. A svábok számos kézműves szolgáltatást és szakmai segítséget nyújtottak a földművelésben, és népünk gyakran segített különféle, leggyakrabban fizikai feladatok elvégzésével. Néhányan lementek a faluba, kézműves üzleteket nyitottak, és gyakran földet vásároltak. A második világháború elején, állítólag Hitler rendelete értelmében, legtöbbjüket visszatelepítették Németországba. A háború után sokáig felismerhető volt, hol voltak a birtokaik, ahol még ma is különféle gyümölcsök találhatók. 1910-ben az Odžaki járáshoz tartozó településen 157 háztartást, 681 római katolikus, 178 ortodox, 87 evangélikus és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 186. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialta Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején itt zajlott az 1992-es „Koridor” hadművelet, amikor a szerb hadsereg fizikailag összekapcsolta a szerb haderő keleti és nyugati részét. A hadművelet során csak a szerb oldalon a Boszniai Szerb Hadsereg (VRS) Vučijak Brigádjának 142 tagja és a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) 47 katonája esett el, megteremtették az összeköttetést a Boszniai Szerb Köztársaság keleti és nyugati része között. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a településnek a nyugati része a Boszniai Szerb Köztársasághoz került, míg a keleti rész a Föderációhoz tartozó Odžak község terülténél maradt.

Az utolsó, 1991-es hivatalos népszámlálás szerint Odžak községnek 30 056 lakosa volt, akik 14 településen éltek. A daytoni megállapodás aláírása után Odžak község legnagyobb része a Bosznia-Hercegovinai Föderáció részévé vált. A háború előtti Odžak község lakott települései közül azonban Gnionica, Jošavica és Srnava, valamint Odžak, Potočani és Vrbovac települések részei a Boszniai Szerb Köztársaság részévé váltak. Ugyancsak a községhez csatolták a korábban Modriča községhez tartozó Jakeš, Pećnik és Modrički Lug településeket. A daytoni megállapodás és az Odžakból történt szerb kivonulás után Jakeš egy részét Vukosavljére, a szerb hatóságok pedig Pećniket Vidikovacra, Modrički Lugot pedig Brezikre nevezték át.

Nevezetességei Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Jegyzetek

Források Vrbovac weboldala

További információk Odžak község hivatalos oldala

Kategória:Szávamenti kanton települései