Ada falu Bosznia-Hercegovinában, Odžak községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció északi régiójában, a Szávamenti kantonban. Ada településnek a Bosznia-hercegovinai Föderációhoz és Odžak községhez került része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Tuzlától légvonalban 59, közúton 89 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 2, közúton 4 km-re keletre, a Boszna bal partján, a Szávamenti-síkságon, 94-95 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Slavonski Brod 375-4-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb11Bosnyák00Horvát628183Jugoszláv50Egyéb42Összesen638186
Története Ada település eredeti neve Mrka Ada volt. Augustin Miletić püspöknek 1813-ban a podvučijaki plébániáról készített feljegyzése szerint Mrka Ada falunak 15 háza és 107 katolikus hívője volt, melyből 66 volt felnőtt. Az 1856-as Bosna-Srebrena-i egyházi sematizmusban Meka Adát 23 házzal és 132 lakossal találjuk. 1900-ban az odžaki plébánia alapításakor a horvát katolikus lakosságú Mkra Ada is az új plébánia része lett.
Mrka Ada település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gradačaci járáshoz tartozó településnek, 24 háztartása és 147 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 40. o. 1910-ben a Gradačac járáshoz tartozó településen 23 háztartást, 187 római katolikus és 1 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 86. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gradačaci járáshoz tartozó településnek 222 lakosa volt, mind római katolikusok.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 224. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 1939-ben a közigazgatás átszervezésével a Hrvatska banovina (Horvát Bánság) része lett.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1955-ben a település nevét Mrka Adáról Adára változtatták.
A boszniai háború idején a település horvát lakosságát elűzték. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A daytoni megállapodás aláírása után Odžak község legnagyobb része a Bosznia-Hercegovinai Föderáció részévé vált. A háború előtti Odžak község lakott települései közül azonban Gnionica, Jošavica és Srnava, valamint Odžak, Potočani és Vrbovac települések részei (köztük Ada egy része is) a Boszniai Szerb Köztársaság részévé váltak. Ugyancsak a községhez csatolták a korábban Modriča községhez tartozó Jakeš, Pećnik és Modrički Lug településeket. A daytoni megállapodás és az Odžakból történt szerb kivonulás után Jakeš egy részét Vukosavljére nevezték át. A horvát lakosság visszatérése csak 2000-ben indult meg.
Jegyzetek
További információk Odžak község hivatalos oldala
Kategória:Szávamenti kanton települései