Donji Svilaj település Bosznia-Hercegovinában, Odžak községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció északi régiójában, a Szávamenti kantonban.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Tuzlától légvonalban 70, közúton 98 km-re, községközpontjától légvonalban 11, közúton 14 km-re észak-északnyugatra, a Szávamenti-síkságon, a Száva jobb partján, 87-95 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Slavonski Brod 375-4-3

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1587225Bosnyák22Horvát14081082Jugoszláv130Egyéb109Összesen15761107

Története A régészeti leletek tanúsága szerint itt, a falu területén már az őskorban is emberi település állt, mely a leletek alapján a kelta la théne-kultúrához tartozott. Talán ennél is régebbi lelet egy bronz szekerce, mely szintén itt került elő. A rómaiak is létesítettek itt települést, melynek és a közelében állt villának a maradványai ugyancsak előkerültek.

A neretvai Jure és Pavle Papić boszniai ferencesek Marijan Pavlović tartományfőnöknek írt 1623-as jelentésében az áll, hogy a svilaji plébánia a Kraljeva Sutjeska (Curia Bani) kolostorhoz tartozik. Pavle Dragičević püspök egyházlátogatási jelentésében leírja, hogy 1742-ben a pećniki plébániához tartozott Svilaj is, amelyben 19 katolikus ház és 126 katolikus lakos volt, akik közül 75 felnőtt (áldozáshoz járult) és 51 gyermek (akik nem járultak áldozáshoz) volt. Marijan Bogdanović apostoli vikárius püspök 1768-as jelentése szerint a podvučijaki plébániához tartozik Svilaj is, 33 katolikus házzal és 208 katolikussal, akik közül 147 felnőtt és 61 gyermek volt. Augustin Miletić püspök 1813-as leírása szerint a podvučijaki plébániához tartozó Svilajon 68 katolikus ház és 541 katolikus hívő élt, akik közül 315 felnőtt és 226 gyermek volt. Az 1856-os Bosnasrebrenai sematizmusban szereplő 1855-ös adatok szerint a Potočani káplánságban a következő helyeket említik: Svilaj Donji (57 katolikus család 404 katolikussal), Svilaj Gornji (23 katolikus család és 202 katolikus), valamint Verbovac (17 katolikus család és 118 katolikus). A svilaji római katolikus plébániát 1870-ben választották el a Potočani plébániától. Előbb mint lelkészi hivatal működött, majd 1872-ben önálló plébániává nyilvánították. Ekkoriban magába foglalta Brusnicát is, amelyet később leválasztottak róla.

A szerb-horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventai járáshoz tartozó településnek 81 háztartása, 640 római katolikus és 86 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 153 háztartást, 159 ortodox és 1070 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 186. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háború idején a faluba bevonuló szerb erők a horvát lakosságot elűzték, templomukat lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Odžak község részeként a Bosznia-Hercegovinai Föderáció területéhez került. A horvátok visszatérése 1995-ben kezdődött. 1998 és 200 között templomukat is újjáépítették.

Oktatás Az alsó tagozatos általános iskola az odžaki „Vladimir Nazor” Általános iskola területi iskolája. Az épület valójában Gornji Svilajon áll.

Nevezetességei Szűz Mária Legszentebb Neve tiszteletére szentelt római katolikus temploma. A faluban 1914-ig kápolna állt, amikor új templomot építettek. Ebben 1938-ban egy kőoltárt helyeztek el. 1945-ben a templomot súlyosan megrongálták a tüzérségi lövedékek, de végül helyreállították. Az 1964-es posavinai földrengésben azonban a templom annyira megrongálódott, hogy már nem lehetett megmenteni. 1965-ben újat építettek helyette, melynek méretei 30x12 méteres volt. Terveit D. Antolković és Viman mérnökök készítették. A hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek első felében a templomot művészileg díszítették. A horvát kortárs művészet számos ismert nevét szerződtették erre: Frano Kršinićet (Szűzanya a kis Jézussal, kőszobor), Zdenko Grgićet (Szent Ferenc és Szent Antal, mozaik: 300x200 cm; Feltámadás, mozaik: 500x300 cm), Zlatko Kesert (Keresztút állomásai, freskó: 200x170 cm), Đuro Sedert (16 ólomüveg ablak, 350x100 cm). Az 1980-as évek második felében folytatódott a templom felújítása, kívül-belül. 1987-ben egy új tetőt építettek a templomra, a szentély felett egy kis toronnyal, amelyet Petar Ružević zágrábi építész tervezett. A templom szentélyét ugyanazon építész tervei szerint újították fel, oltárral, tabernákulummal, szószékkel, keresztelőkápolnával. A templom jelentős művészi értéket is képviselt. 1992-ben a templomot aláaknázták és teljesen lerombolták. Minden benne lévő alkotás megsemmisült. 1998-ban kezdődött az új templom építése, amely 2000-ig tartott, amikor az épületet befedték. A 37,5 méter magas toronyban két harang (700 és 900 kg) található. Az új templom tervét Julijan Domanovac készítette. Bršćanica – őskori település maradványai. 1965-ben az egyik helyi út mellett árokásás közben számos, a kelta la théne-kultúrához tartozó kerámiát találtak. A kultúrréteg mélysége 75 centiméter volt, a leletek a kora vaskorból származnak. Grabik – római épületmaradványok. A Stojina nevű patakocska mellett egy szántóföldként művelt enyhe magaslaton építőanyag maradványok kerültek elő, melyek valószínűleg egy kisebb római villához tartoztak. Nevoljica – római település maradványai. Ugyancsak a Stojina mellett egy nagyobb területen számos római építőanyag és kerámiatöredék került elő, melyek egy római településhez tartoztak.

Jegyzetek

További információk Odžak község hivatalos oldala

Kategória:Szávamenti kanton települései