Sajó István, születési nevén Schwarz István építész, a magyarországi art deco építészet nemzetközileg is sikeres alakja, Debrecen műszaki tanácsosa, a város építészetének meghatározó mestere.Keller Ferenc – Kovács Péter DLA (szerk.): Debrecen modern építészete 1945-75. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018. 100. o. Törőcsik Franciska színésznő dédapja.
Életpályája bélyegkép|jobbra|250px|Sajó István (jobbra) New Yorkban, 1924 bélyegkép|jobbra|250px|Sajó István családjával otthonukban, 1946
Schwarz Vilmos nagykereskedő és Schwarz Gizella fiaként született zsidó családban.Ifj. Tóth János: A korszerű építészet igaz művelője: Sajó István (1896-1961). Hajdú-Bihari Napló, 1987. április 25. 11. o. Családnevét két testvérével együtt 1904-ben Sajóra magyarosította.MNL-OL 30804. mikrofilm 251. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 62. oldal 37–39. sor A helyi Főreálgimnáziumban érettségizett. Fiatalon tehetséges sportolónak bizonyult: a város ifjúsági vívóbajnoka lett. Egyetemi tanulmányait alatt besorozták: az első világháborúban főhadnagyként harcolt, és több kitüntetésben részesült. 1920-ban építészdiplomát szerzett a budapesti Műegyetemen. Diplomamunkaként a Képzőművészeti Társulat számára tervezett kiállítási pavilont.
Diplomázását követően Németországba utazott tapasztalatot gyűjteni. Három évet dolgozott Hugo Steinbach német építész dortmundi irodájában, ahol többek között a Hansa utcai városi bank (ma városi múzeum) tervezésében vett részt. Ennek 1923-ban tervezett belső tere az ő munkáját dicséri. Duisburgban mulatót tervezett Hanns Wissmann és Wilhelm Brenschede építészekkel közösen. Ezekben az években belsőépítészként, bútortervezőként, dekoratőrként is dolgozott, pályázott.
1923-ban Sajó az Amerikai Egyesült Államokba költözött, és beiratkozott a Floridai Egyetem építészképzésére, ahol 1926-ban diplomázott. New York-ban a Sloan & Robertson építésziroda munkatársa lett, és több felhőkarcoló tervezésében vett részt. Ezt követően visszaköltözött Floridába, ahol eleinte önállóan dolgozott, majd a két emigráns honfitársával, a budapesti Wank Lóránddal és a debreceni Berzőffy Lóránddal közösen létrehozott Mediterranean Architect Studio (Sajo, Wank & Berz) keretei közt több tucat magánház terveit készítették el többek közt Palm Beach-en és Miamiban.
Florida mellett több munkája áll a mai napig New Yorkban: irodaházak, bankszékházak és egy középmagas bérház Brooklynban. Nagyobb volumenű megbízásai közé tartozik a Herman Jessorral közösen tervezett szakszervezeti munkásbérház-telepe a Bronx Parkban (United Workers’ Cooperative Colony, „The Coops”, 1927-1929).
Honvágya miatt 1929-ben Sajó visszaköltözött Debrecenbe. Első és legfontosabb munkája az izraelita hitközség számára tervezett Hatvan utcai bérház lett, amely tisztán mutatja az Amerikából hozott art deco stílusjegyeket. A hitközség amerikai kölcsönből finanszírozta a beruházást. A korabeli kritika méltányolta az épület nemzetközi nívójú homlokzatát és a belső udvari szárny két irányba nyíló, átszellőztethető lakásait.rl.: Bérház Debrecenben. Sajó István műve. Tér és Forma 1931/5. 151-152. o. Ezt követően számos megbízást kapott a városban: több bérházat tervezett, de a leginkább emlékezetesek családi házai és villái, különösen a Simonyi úton emelt épületek.
A városba való visszaköltözését követően is a helyi sportélet ismert tagja maradt: a Debreceni Torna Egyletben és a Bocskai FC-ben sportolt. Megtervezte és ingyenesen a város rendelkezésére bocsátotta a Nagyerdei stadion terveit, amelyben „a világ első földsánc stadionját” becsülte a kor. „Hosszú évek óta foglalkoztam és tanulmányoztam a stadion kérdését, s amikor Amerikából visszatértem szülővárosomba, felvetettem az első magyar stadion építésének gondolatát, s már évekkel azelőtt terveket dolgoztam ki”– írta erről.Ifj. Tóth János: i. m. Az építkezést műszaki tanácsosként irányította. A húszezer férőhelyes létesítményt Magyarország első multifunkcionális nyitott sportstadionjaként Vásáry István polgármester adta át 1934. június 3-án. A Tér és Forma kritikusa a helyszínválasztás, a Nagyerdő mellett a választott építkezési mód hatékonyságát és olcsóságát emelte ki.rl.: A debreceni nagyerdei Stadion. Tervezte: Sajó István. Tér és Forma 1934/8. 235-236. o.
Bár az 1920-as években kikeresztelkedett az evangélikus vallásra, az 1938-as zsidótörvények hatályba lépését követően csak más neve alatt dolgozhatott. Részt vett a főtéri Alföldi palota tervezésében (1938), amely Körmendy Nándor neve alatt futott.
1944-ben Bergen-Belsenbe deportálták. 1945. április 23-án Tröbitzben szabadult fel. Felesége, Klára a Bécs melletti Strasshofba került két kislányukkal. Sajó édesapja a holokauszt áldozata lett, szűkebb családja és ő maga túlélte a vészkorszakot.
A háborút követően, Debrecenbe visszatérve megbízták a gyújtóbombáktól sérült Nagytemplom helyreállításával. 1949-ben készült el Králik Lászlóval közös fontos munkája, az Országos Társadalombiztosító Intézet debreceni székháza. Az építkezés alatti problémákra hivatkozva, de alapvetően politikai okokból ezt követően szakmailag félreállították. A Debreceni Tervező Vállalat munkatársaként az ötvenes évek elején városfejlesztési terveken dolgozott, emellett összeállította Debrecen műemléknek javasolt épületeinek és természeti értékeinek jegyzékét. Ebben az időben többször együtt dolgozott a nála fiatalabb generációk tagjaival, így Králik Lászlóval, Dávidházy Károllyal, id. Kálmán Ernővel.
Utolsó munkahelye az UVATERV volt, ahol fontos szerepet kapott a debreceni Nagyállomás megtervezésében. A kivitelezésen dolgozó Csete György visszaemlékezése szerint Sajóhoz kötődött az állomás központi terének jellegzetes hullámos, nagyvonalú betonfödéme.
1948-ban megvásárolta a Rimanóczy Gyula által Ms. Jay Poward számára tervezett modernista villát Debrecenben.Így szerez házat „a kormányfőtanácsos úr” és veje. Néplap, 1948. július 23. 3. o. Baráti köréhez tartozott Mikolás Tibor építész, Latinovits Zoltán és Mensáros László színészek. Egyik lánya, Sajó Ildikó szintén építész lett. Veje az ugyancsak ismert debreceni építész, Szabó János.
1961. március 11-én az általa tervezett Nagyerdei Stadionban, egy focimeccs alatt érte a halál.
Emlékezete
A rendszerváltást követően helyi lakosok egy csoportja kezdeményezte, hogy a korábban Rákosi Jenőről, majd Ságvári Endréről elnevezett utca, amelynek általa tervezett 8. számú házában Sajó élt, az ő nevét kapja. A debreceni önkormányzat döntése nyomán azonban az utcát a korábbi politikus-polgármester Vásáry István után keresztelték át.Szentgyörgyi János: Vásáry utca - békés együttélés. Debreceni Polgár – a Hajdú-Bihari Napló melléklete. 1997. október 2. 4. o.
Újrafelfedezése a fő mű, a Nagyerdei stadion 2014-es bontása kapcsán indult meg. Ebben nagy szerepet játszott Térey János író-költő, akit kamaszkorától foglalkoztatott az építész sorsa és munkássága: az 1980-as években interjúkat készített Sajó özvegyével, és személyes kutatással is bővítette tudását. Térey 2015-ben publikált, kétrészes cikksorozataTérey János: Art deco a pusztán. Sajó István (1896-1961) és műve. Magyar Nemzet Magazin, 2015. aug. 1. 28. o. (1. rész) és 2015. aug. 8. 27. o. (2. rész) nyomán 2016-2017 fordulóján a debreceni MODEM, 2017-ben pedig a budapesti Műcsarnok adott helyet a munkásságát bemutató kiállításnak, amelynek kurátorai Szoboszlai Lilla művészettörténész és Térey János voltak.
Munkássága 2019 óta a Cívis Értéktár része.
2024-ben a Debreceni Zsidó Hitközség, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és Debrecen önkormányzata Sajó Istvánról elnevezett díjat alapított. A díjat első alkalommal Kovács Péter DLA építész, a Debreceni Egyetem egyetemi docense és Dzsudzsák Balázs, a DVSC labdarúgócsapatának kapitánya kapták.
Fontosabb munkái bélyegkép|jobbra|250px|Sajó István névfelirata a Nagyerdei stadion épületén 1960-1961. Március 21. téri lakóépület, Debrecen (id. Kálmán Ernővel)Keller Ferenc – Kovács Péter DLA (szerk.): i. m. 107. o. 1960. Szoboszlai úti iskola Debrecen (id. Kálmán Ernővel) Magyar Építőművészet. 1961/3. 9. o. 1959. Mártíremlékmű a debreceni zsidó temetőbenMártíremlékművet avattak a deportálás 15. évfordulóján Debrecenben. Hajdú-Bihari Napló, 1959. július 21. 1. o. 1958. Szalagház, Petőfi tér 16-18., Debrecen (id. Kálmán Ernővel)Keller Ferenc – Kovács Péter DLA (szerk.): i. m. 106. o. 1955-1961. Nagyállomás, Debrecen (vezető tervező: Kelemen László, a váróterem héjszerkezete biztosan Sajó munkája)Keller Ferenc – Kovács Péter DLA (szerk.): i. m. 108-109. o. 1950 után. Vasútállomás, Záhony (átalakítva) 1950. Pályaudvar, Nyíregyháza (Kelemen Lászlóval, lebontva) 1950. Művelődési Központ, Hajdúszoboszló (Dávidházy Károllyal) 1949. OTI-székház, Debrecen (Králik Lászlóval)Keller Ferenc – Kovács Péter DLA (szerk.): i. m. 104-105. o. 1945-1948. A Nagytemplom helyreállítása, Debrecen 1939. Hűtőház a Vágóhíd utcán, Debrecen (társtervező: Misley Sándor,Tér és Forma 1939/10. 86. o. elbontva)Vékony Zsolt: Földhöz ragadt modernizmus (Debrecen építészete a két világháború között). Alföld, 2021/5. 46-55. o.Keller Ferenc – Kovács Péter DLA (szerk.): i. m. 102-103. o. 1935. Imperial Szálloda, Rab-sziget, HorvátországSzegő György: Sajó István újrafelfedezése. Régi-Új Magyar Építőművészet, 2017/1. 84. o. 1934. Négyemeletes bérház, Rákosi Jenő (ma Vásáry István) u. 8., Debrecen 1934. Nagyerdei stadion, Debrecen (átépítve) 1934. Tiszántúli Ipari Kiállítás és Árumintavásár, Debrecen (lebontva) 1933-1934. Hoffer-villa, Gvadányi utca, Debrecen (átépítve) 1933. Csónakázótó, Nagyerdő, Debrecen 1932-1934. Négyemeletes bérház, Rákosi Jenő (ma Vásáry István) u. 6., Debrecen 1932. Az Arany Bika Szálloda korszerűsítése, Debrecen – Bocskai terem, Fehér szalon, terasz 1928-1931. A status quo ante izraelita hitközség bérháza, Hatvan utca 6., Debrecen 1929. Dr. Geiger Pál villája, Simonyi út 8., Debrecen (átépítve)Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet. I. rész. Budapest, 2016. 224. o. 1928-1929. Lukács-ház, Debrecen (lebontva)Bolla Zoltán: i. m. 224. o. Winter-villa, Simonyi út 36., Debrecen (átépítve) 1928. Dr. Fényes Jenő villája, Simonyi út 42., Debrecen 1928. Alhambra Gardens, New York, Amerikai Egyesült Államok (társtervező: Goldhammer) 1928 k. Munkásbérház-lakótelep, 2084-2086 Bronx Park East, New York, Amerikai Egyesült Államok 1928 k. Munkásbérház-lakótelep, 2300-2320 Bronx Park East, New York, Amerikai Egyesült Államok 1927-1929. United Workers’ Cooperative Colony („The Coops”), 2812-2860 Bronx Park East, New York, Amerikai Egyesült Államok (társtervező: Herman Jessor)Bolla Zoltán: i. m. 222. o.
Képgaléria
Jegyzetek
Források
Medvegy Elemér: Sajó István munkái. Debrecen, 1929. Mikolás Tibor: Sajó István (1896-1961). Magyar Építőművészet, 1961/6. 60. o. Szoboszlai Lilla (szerk.): SAJÓ. Sajó István, Debrecen art deco építésze. Méliusz Juhász Péter Könyvtár, Debrecen, 2023 Térey János: Art deco a pusztán. Sajó István (1896-1961) és műve. Magyar Nemzet Magazin, 2015. aug. 1. 28. o. (1. rész) és 2015. aug. 8. 27. o. (2. rész)
További források Térey János által összeállított prezentáció Sajó István munkásságáról:
Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1961-ben elhunyt személyek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Magyar építészek Kategória:Debreceniek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Evangélikus hitre tért személyek Kategória:A holokauszt magyar túlélői