Hamza András Andor (Seregélyes, 1920. május 4. – Manville, New Jersey, 1983. október 20.) magyar származású amerikai református lelkész, lapszerkesztő és újságíró.

Élete Hamza Andor József (1894–1967) műlakatos segéd és Kántor Erzsébet fiaként született. Középiskolai tanulmányait 1930 és 1938 között a Lónyay utcai Budapesti Református Gimnáziumban végezte. 1938 és 1942 között teológiát hallgatott. 1942-től segédlelkész volt Budapesten a Pozsonyi úton, 1942 és 1944 között Kecskeméten, utána újra Budapesten a Külső Józsefvárosban, majd 1945 márciusától 1947 végéig ismét a Pozsonyi úti gyülekezetben. 1944-ben Hamza segédlelkésze volt Bereczky Albertnek, az akkor „újlipótvárosinak” nevezett templomban. A nyilas terror alatt 120 zsidót rejtegettek a templom pincéje alatti alacsony, de tágas helyiségben. Hamza dolga abból állt, hogy százhúsz emberének szerzett élelmet, ami nem volt könnyű feladat. Szerény fizetése miatt szüleinél élt Újpesten és az élelemért órákig utazott villamoson.

1945-től részt vett a Független Kisgazdapárt munkájában. Ő szerkesztette a kisgazda fiatalok lapját, a Független Ifjúságot. 1946 májusában Rajk László belügyminiszter a lapot időlegesen betiltotta. 1947 elején letartóztatták. Két évi fegyházbüntetésre ítélték. Harcos, bátor cikkeiért hamarosan bevitték az Andrássy út 60-ba. Örömére olyan detektív elé került, aki védence volt a 120 közül. Az illető az ártatlanságát hangoztató lelkészt lehazaárulózta, majd gumibotjával az arcát kezdte verni. Hamza hatalmas, nagyerejű ember volt; felpofozta a detektívet. Erre kartársai betörtek a szobába és hatan kishíján agyonverték. Utána hamis vádakat szerkesztettek ellene. Amikor átszállították a Markó utcába, egy másik ávós – ugyancsak a 120 közül – megszöktette. 1948. július 27-én a budapesti népügyészség körözést adott ki ellene. Termete: 180 cm. magas, kövéres, arca: kerekded, arcszíne, egészséges, haja, szeme és szemöldöke: barna, szemüveget visel, bajusza: nyírott. Legutóbb a XIII. kerületi Váci út 50. szám alatt lakott.

1948-ban Svájcba távozott, ahol gyári munkás volt és a magyarok lelki gondozását is végezte. 1950 első napjaiban érkezett az Amerikai Egyesült Államokba. Először beosztott lelkész volt Pittsburghban, majd 1951 és 1955 között lelkipásztor Daytonban (Ohio). 1957-ben megválasztották a New York-i 116. utcai presbiteriánus magyar egyház lelkészévé. 1961-től egy évtizeden át a New York-i Madison Avenue presbiteriánus egyház adminisztrátora volt és továbbra is ellátta a magyar gyülekezet gondozását. 1961 és 1970 között szerkesztette a Madison Avenue Church News-t. 1975-től haláláig a manville-i (New Jersey) református gyülekezet lelkipásztora volt. Élete utolsó három évében az Amerikai Magyar Református Lelkészegyesület elnöke volt. Mintegy két évtizeden át az amerikai presbiteriánus egyház hivatalos képviseletében számos nemzetközi konferencián és egyházi tárgyaláson vett részt. 1973-ban New Brunswickban magyar nyomdát alapított. 1973–1974-ben szerkesztette és kiadta az Ötágú síp című folyóiratot. Megalapította New Jersey egyetlen magyar énekkarát, a Kodály Kórust. Kiterjedt közéleti tevékenységet folytatott. Az American-Hungarian Presbyterian Conference és a Magyar Újságírók Szövetségének is tagja volt. Az Amerikai Egyesült Államokban a Hamza Andrew nevet is használta. 1964-ben látogatott Magyarországra, a reformáció debreceni, négyszáz éves emlékünnepére. 1983 október 20-án súlyos betegség után meghalt.

Hamza András működését figyelemmel kísérte mind a magyar, mind a román állambiztonság.

Hamvai New Jersey-ben, a denville-i temetőben nyugszanak.

Halála után 1989-ben kiadták válogatott publikációit „Az én ügyem a Te ügyed is” (New Brunswick) címmel.

Prédikációira a Madison Avenue-n lévő nagy presbiteriánus templomba nemcsak New York-i magyar reformátusok jártak, hanem katolikusok, zsidók, agnosztikusok is, hazulról érkezett látogatók csakúgy, mint magyarok New Jerseyből, Connecticutből, máshonnan, kik autón jöttek be száz és száz mérföld távolságra. Noha Hamza a szabványos bibliai idézet alapján beszélt, prédikációja tárgyát modern dolgokból vette és mindig hallatlanul érdekes volt. Szellemiekben is példátlanul jártas, sokoldalú, váratlan és domináns egyéniségével évtizedekig az amerikai magyarság vezetője volt.

Családja 1943. május 1-jén Kecskeméten házasságot kötött Jezsek Ilona Máriával (1943–1950). 1952. február 13-án Montgomeryben feleségül vette Lillian Ida Nagyot. Nagy Lillian Ida édesapja M. Nagy Lajos volt. Leányuk Deborah Erzsébet 1954-ben született.

Halála után özvegye, Lillian létrehozta a Hamza András Emlék Alapot (Andrew Hamza Memorial Fund), (ösztöndíj).

Jegyzetek

Források

Komjáthy Aladár: Hamza András. 1920-1983. Bethlen Naptár, 1984. Budapesti közéleti névmutató 1945-1950. A budapesti nemzeti bizottságok és népfrontbizottságok tagjai. Az anyagot gyűjtötte és összeállította Halasi László. Budapest, Ságvári Ágnes, 1980. 289 o. (Budapest Főváros Levéltára kiadványai. Levéltári dokumentáció, 4.)

Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, Hungarian University Association, Inc, 1963. VIII [IV], Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, The Kossuth, Inc, 1966. VIII, 488 o. (Eastern European Biographies and Studies. Series, Vol. 2.) Hungarians in America. Editor Bognár, Desi K. Assistant Editor Szentpály, Katalin. M. Vernon, NY., Alpha Publications, Inc, 1971. XX, 239 o. (Eastern European Biographies and Studies Series 3.)

Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. XXII, 1132 o. [Folyamatosan bővülő internetes változata: opac.pim.hu] Hamza András. Borbándi Gyula. Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Mikes International Hága, Hollandia. Országos Széchényi Könyvtár Budapest, Magyarország 2006. 104. o.Hamza András. Borbándi Gyula. Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia

Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerkesztő Tanka László. Szerk. Balás Róbert. Budapest, Médiamix Kiadó. 2003.

Mildschütz: Koloman Mildschütz: Bibliographie der ungarischen Exilpresse. 1945-1975. (München, 1977) A Budapesti Református Theológiai Akadémia története. Szerk. Pap László és Bucsay Mihály. Budapest, Református Egyetemes Konvent Sajtóosztálya, 1955. Vasváry Ödön: Lincoln's Hungarian Heroes - Lincoln magyar hősei. Washington, Amerikai Magyar Református Egyesület, 1939. Az Ötágú Síp (1973. április – 1975 nyara) amerikai magyar irodalmi folyóirat. Székhelye New Brunswick, New Jersey. Mindössze hat száma jelent meg. Hamza András Andor alapította és szerkesztette. Hamza prédikátor. Digitális Irodalmi Akadémia.

Kategória:1920-ban született személyek Kategória:1983-ban elhunyt személyek Kategória:A magyar kommunista hatalom által politikai okból bebörtönzött személyek Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban