Vukšić Donji település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 9, közúton 11 km-re nyugatra, a Szávamenti-síkságon, a Tinja és bal oldali mellékvize, a Lomnica mentén, 87-89 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-2 A falu 5 kisebb településre oszlik: Budžaci, Tinjaši, Sveti Centar, Barnjaši és Drenava.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb30Bosnyák10Horvát633350Jugoszláv30Egyéb42Összesen644352
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már az őskor óta lakott. Erre utalnak a „Bara”, „Kamenik” és „Okućnica” lelőhelyek újkőkori és vaskori leletei. Középkori településekre utalnak az „Okućnica” és „Tuk” lelőhelyek leletei.
A horvát település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Bukvik Dolnji községhez tartozó Vukšić településnek 60 háztartása és 615 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Bukvik községhez tartozó településen 35 háztartást és 328 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A háború során lakossága sokat szenvdett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei Bara – a lelőhelyen a kelta la téne-kultúrához tartozó kerámiákat és egy üvegpasztából készített karkötőt találtak. Kamenik – őskori település maradványai. A szántóterületen újkőkori cserépedények töredékei és egyéb háztartási hulladék található. Okućnica – őskori és középkori település maradványai. Egy kisebb magaslaton a kora vaskori la téne kultúrához tartozó kerámiaedények és üvegpaszta karkötő, valamint középkori cseréptöredékek találhatók. Tuk – középkori település maradványai. A leletek cseréptöredékekből állnak. Szent György tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája az ulicei plébánia filiája.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései