Laništa település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 12, közúton 20 km-re északnyugatra, a Szávamenti-síkságon, a Tinja bal oldali mellékvize, a Lomnica mentén, 90-92 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-2 Két településrésze: Donja Laništa és Gornja Laništa.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák13Horvát648445Jugoszláv00Egyéb72Összesen656450
Története A területén a „Brdo” lelőhelyen talált leletek tanúsága szerint a település területe már a késő bronzkorban és a vaskorban is lakott volt. A vaskorban kelta település állt itt, melyet a La Téne-kultúra népe lakott.
A horvát település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orašjei járáshoz és Kostrč községhez tartozó településnek 53 háztartása, 401 római katolikus és 2 otodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 92. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Obudovac községhez tartozó településen 31 háztartást és 293 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 78. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992. május 8-án a falut elfoglaló szerb erők a település házait és templomait lerombolták, a lakosságot elűzték. A mészárlásnak 14 helyi polgári személy esett áldozatul.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik. Az újjáépítés a horvát lakosság vissztérésével 2000-ben kezdődőtt.
Nevezetességei A Donja Laništa-i Tavelić Szent Miklós templom 1970-72-ben épült, mérete 18x10 méter volt. A boszniai háborúban lerombolták. A háború után a 2000-ben visszatérő horvátok újjáépítették. A Gornja Laništa-i kápolna fából épült és szintén elpusztult a boszniai háború alatt. Brdo – őskori település maradványai. A település fejlődőnek két korszakát azonosították. A régebbi leletek a késő bronzkorból származnak és főként kerámiatöredékekből állnak. A későbbi fázist a kelta la téne kerámiák jellemzik.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései