Hazslinszky Rudolf Károly (Hazslinszky Rezső) (Eperjes, 1869. december 4. – Rozsnyó, 1914. szeptember 19.) pedagógus, nyelvész, történész, újságíró, muzeológus, múzeumigazgató.
Élete Az eperjesi gimnáziumban tanult, majd a Budapesti Tudományegyetemen történelem levéltár szakon tanult tovább, amiből 1894-ben filozófiai doktorátust szerzett. Eperjesen, majd Békéscsabán, Besztercebányán, 1895-től Rimaszombatban és 1898-tól a Rozsnyói Evangélikus Főgimnáziumban tanított. 1899-ben megalakította a rozsnyói tanári kört.
1902–1903 között a Sajó Vidék szerkesztője volt. 1906-1910 között a Rozsnyói Híradó hetilap főszerkesztője volt.
Történelmet, földrajzot és nyelveket tanított. 1912–1914 között a Rozsnyói Bányászati Múzeum egyik alapítója és első igazgatója volt. A múzeum gyarapodásáról a Sajó-Vidékben és a Rozsnyói Hiradóban számolt be.
Munkássága Ahasverus írói álnevet használt. Magyarország történelmével foglalkozott. A Magyarország Vármegyéi és Városai című sorozat Gömör-Kishont vármegye kötetének munkatársa. A Magyar Védőegyesület ügyvezető titkára, az Országos Középiskolai Tanáregyesület, a Magyar Történelmi Társulat, a Besztercebányai Történelmi és Régészeti Társulat alapító tagjaSzázadok 1897, 375 és több rozsnyói egyesület tagja volt. Tudományos munkássága jórészt a régebbi magyar történelem kutatására irányult, eredményeit a helyi és az országos folyóiratokban tette közzé.
Családja Szülei Hazslinszky Tamás kollégiumi tanár és Jermy Friderika voltak.familysearch.org Eperjesi evangélikus keresztelési anyakönyv 1869/24 p. 43-44 Nagybátyja, Hazslinszky Frigyes Ákos (1818–1896) botanikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.
A rozsnyói városi temetőben nyugszik.
Művei 1893 A királyi szék betöltése Magyarországon a XVI. században. Békéscsaba 1894 Latin nemi szabályok. Eperjes 1895 A Jagellók korának kútforrásai. Besztercebánya 1895 De Codicis Telekiani Latinitate. Eperjes 1896 A besztercebányai evangélikus gymnasium története 1875-1896. Besztercebánya 1902 Búcsúszó. Sajó-Vidék - Politikai hetilap 5/1, 1 (1902. június 1.) 1902 A magyar föld és népe történetének főbb adatai. Rozsnyó 1903 A világtörténelem főbb adatai. Rozsnyó 1903 Rákóczy tanácsülései Rozsnyón. Sajó-Vidék (1903. november 19.) 1906 A magyarság küzdelmei Rozsnyón, főleg a XVII. század végén és a XVIII. század elején. Sajó-Vidék (1906. november 22.) 1910 Kalauz Rozsnyó és vidéke számára. Rozsnyó 1914 Szekfű Gyula könyve a "száműzött" Rákócziról. Rozsnyói Hiradó 37/18-19 1914 Kossuth... Rozsnyói Hiradó 37/22, 1-2 (1914. május 31.) 1914 Tompa levele Irányi Pistához. Rozsnyói Hiradó 37/26, 2 (1914. június 21.) A szociális kérdés az iskolában. Tanulmányi kirándúlás Velenczébe, Páduába és vissza. Emlékbeszéd Erzsébet királyné halálára. A rozsnyói ág. h. evang. egyház története
Jegyzetek
Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 roznava.sk felvidek.ma magyarnemzetinevter.hu Gömör-Kishont vármegye
További információk 2002 Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest Tököly Gábor 1999: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja Kto bol kto v histórii Banskej Bystrice 1255 – 2000 Slovenský biografický slovník
Kategória:1869-ben született személyek Kategória:1914-ben elhunyt személyek Kategória:Eperjesiek Kategória:Rozsnyóiak Kategória:Magyar muzeológusok Kategória:Magyar pedagógusok